Az elmúlt húsz év a infokommunikációs technológiáinak térhódításával olyan új nyelvhasználati jelenségek terjedtek el, amelyek a megszokott nyelvhasználati hagyományainkat jócskán megváltoztatták.
A személyi számítógépek és a mobiltelefonok mára természetes és nélkülözhetetlen munkaeszközeinkké váltak. A digitális forradalom elmúlt húsz évének következményeként új kommunikációs csatornák terjedtek el, amelyeken új műfajok is létrejöttek. Ezek közös jellemzője pedig az írásban megszokott szövegjellemzők kisebb-nagyobb átalakulása lett.
Mint minden, így a nyelv is változik. Ez a változás pedig összefüggésben van a kultúrával, és azon belül a kommunikáció technológiájával. A médium és az általa közvetített tartalom közötti kapcsolat fontosságának felismerése, és elméleti megalapozása a kanadai médiafilozófus, Marshall McLuhan nevéhez köthető. Elmélete szerint az adott információs technológiára (jelen esetben az internetre) jellemző tulajdonságok és sajátosságok meghatározzák a megfogalmazott tartalmakat is. Röviden: a médium az üzenet („The medium is the message.”). A különböző médiumoknak tehát megvannak a maguk sajátosságai, melyek meghatározzák, hogy milyen tartalmakat tudnak közvetíteni. A nyomtatott újság papírja szövegeket és állóképeket, a rádiókészülék hangokat, a televízió pedig hangokat, illetve álló- és mozgóképeket is képes eljuttatni a befogadók nagy tömegéhez. Az interneten továbbítható médiatartalmak – mivel a szó legszorosabb értelmében multimédiáról beszélhetünk – mindezeket magukban foglalhatják. Többek között ez a fejlemény, és a médiakonvergencia egyre gyorsuló jelensége az alapja annak, hogy az új felületen kialakult hálózati kommunikáció egy módfelett változatos formákat öltő, és állandóan változó jelenséggé vált napjainkra. Ez már az iPadek és a nekik készült újságok kora.
Az új média átrendezi nyelvhasználatunkat, kommunikációnkat. Ezt a jelenséget követhetjük nyomon az elektronikus leveleinkben, az internetes csevegőszobák kommunikációiban vagy az sms üzeneteink sajátosságaiban egyaránt. Ez a jelenség rövidséggel, szlengesedéssel, sajátos grafikus megoldások elterjedésével jellemezhető.
A különböző kutatások szerint az új médium kommunikációfajtáinak a jellemzői – annak ellenére, hogy még mindig döntő többségben vannak jelen az írott szövegek a hálón – a beszélt nyelvre utalnak. Veszelszki Ágnes – az ELTE egyetemi tanársegédje, a Nyelvészeti Doktori Iskola doktorandusza szerint az elektronikus szöveg hibrid szövegnek tekinthető, mivel egyszerre jellemző rá a multimedialitás, és az oralitáson, a szóbeliségen alapuló interaktivitás is.
Az internetes nyelvhasználat egyes közléstípusairól többen megállapították már, hogy közelítenek a beszélt nyelvhez. Bódi Zoltán nyelvész, kommunikációkutató például az e-mailek nyelvhasználatát „írott beszélt nyelvnek” nevezi. Véleménye szerint az új médiumról – nyelvészeti szempontból – egy törvényszerűség biztosan megállapítható, mégpedig az, hogy a (még) domináns írásos formák erősen keverednek a szóbeli formákkal. Veszelszki Ágnes doktori értekezésében pedig új fogalmat, a „digilektust” vezeti be a digitális kommunikáció jelenségére.
Az új beszéltnyelviségnek is nevezett jelenség nyelvtani, hangtani, szókészleti változások sorát indította el. Először is az új technológia szóforradalommal járt együtt, hiszen töménytelen mennyiségű idegen szó (pl.: hardver, komputer, e-mail) áramlott már eddig is be a nyelvbe. Továbbá a társalgócsatornák és az e-mailek szövegében a helyesírást relativizáló „internetszleng” megjelenése is tapasztalható. Konkrétabban előfordul: alultoldalékolás (szeretem apa), túltoltoldalékolás (amerikaiakok), rövidítés (f/l: fiú vagy lány), kiejtés szerinti írásmód (emléxel), valamint újfajta jel- és képi világ is.
Az emotikonok, vagyis az írott szöveget kísérő, és azt árnyaló érzelemkifejező jelek uralják a nem hivatalos interakciókat az internetes és sms-es kommunikációkban egyaránt. Legismertebb megjelenési formájuk a vidám mosolygós arcok internetes kommunikációra egyszerűsített változatai, a mosolyikonok. Vannak persze ezeknél bonyolultabb ikonikus formák is, ilyen például a virágszál ábrája: @–}–. És vannak fejlettebb, másodgenerációs ábrák is. Ilyenek az MSN Messenger programban használt színes izgő-mozgó, úgynevezett dinamikus emotikonok.
Sokszor hallani a különböző kutatások kapcsán az információs társadalomról, az internetkorszakról. Tengernyi irodalma, szinte kultusza lett ezeknek a fogalmaknak és a mögöttük lévő jelenségeknek egyaránt. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az új korszaknak a középpontjában is ott van a nyelv, hiszen: „az információs társadalom a minden eddiginél szélesebb körű, közvetlenebb emberi párbeszéd korszakát hozta el, amelynek mozgatórugója az egyre gyorsabban változó hálózati és mobil telekommunikáció” – vélekedik az ELTE Mai Magyar Nyelvi tanszék tanszékvezetője, a mai magyar nyelvészet meghatározó alakja Balázs Géza.
Az illusztráció forrása: http://www.flickr.com/photos/noodlepie/6123144426/
Kellner Gergely
ELTE Online
