Amerikai és ausztrál csillagászoknak ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat.
Saul Perlmutter és Adam G. Riess amerikai, valamint Brian P. Schmidt ausztrál csillagászok kutatásaikban távoli szupernóvákat figyeltek meg és azt tapasztalták, hogy a világegyetem gyorsuló ütemben tágul. Azonban egyre több ellentétes vélemény kerül napvilágra. Ennek kapcsán kérdeztük az ELTE TTK tudományos munkatársát, Dr. Hetesi Zsoltot.
Mi a 2011-es fizikai Nobel-díjasok felfedezésének jelentősége?
Saul Perlmutter, Brian P. Schmidt, valamint Adam G. Riess csillagászok ki tudták mutatni egy bizonyos fajta csillagtípus fényének a mérésével, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
Hogyan tudták ezt megmérni?
Az IA típusú szupernóvák fénykibocsátása mindig ugyanakkora, mert egy meghatározott mechanizmus során robbannak fel. Tudjuk, hogy mekkora a robbanás abszolút fényessége és bizonyos távolságra mekkora lenne ez a fényjelenség. Ezáltal azt is tudjuk, hogy ha ilyen robbanás következik be, akkor az pontosan hol van a világegyetemben. A robbanás tulajdonságaiból már könnyen következtetni lehet az univerzum tágulására.
Más elméletek is születtek a témában?
Nemrég olvastam a physorg.com –on hogy egy finn professzor mindezt megkérdőjelezi, és már mi is írtunk olyan cikket, melyekben vitattuk ezeknek az adatoknak a megbízhatóságát. Pusztán statisztikai módszerekkel világítottunk rá az ellentmondásokra.Kétségeink támadtak, hogy elég precízen jártak-e el a mérések során. Ugyanis távoli objektumok esetén bizonyos fajta objektumok mutatták ezt az effektus, míg mások nem. Pedig ha gyorsulva tágulna a világegyetem, akkor minden objektumnak mutatnia kéne ezt a gyorsulást és mi nem ezt tapasztaltuk.
Hogyan fogadták mások ezeket a feltételezéseket?
Cikkünknek sokan nem örültek, mert pont ezt a széles körben elterjedt és Nobel-díjas projektet vitattuk. Ha több szupernóva adat lenne, akkor meggyőzőbben is alá lehetne mindezt támasztani. Ha más objektumok is mutatnák a gyorsulva tágulásra utaló jellegzetességeket, akkor még meggyőzőbb lenne az állítás. Bár kétségtelen, ilyen irányú kutatások is léteznek.
Akkor tel
jességgel nem bizonyított egyik álláspont sem?
Ezen adatok alapján valószínűsítik azt, hogy az univerzum gyorsulva tágul. Attól még, hogy nekem és jó pár embernek a világban kétségeim vannak efelől, az nem jelenti azt, hogy nem lehet minket meggyőzni, csak pontosabb adatokra van szükség. Véleményem szerint itt inkább azért adták a Nobel-díjat, mert egy komoly elméleti lehetőség mellé társítottak kísérleti megfigyeléseket.
Ön kinek adná a jövő évi fizikai Nobel-díjat?
Barabási Albert Lászlónak, aki tanítványával a Barabási Albert-modell megalkotója. Először arra jött rá, hogy a világháló (mely egy komplex hálózat) skálafüggetlen tulajdonságokkal rendelkezik. Később felfedezte, hogy a szociális, neurális, pénzügyi, kommunikációs hálózatok is mind-mind ilyen módon működnek.
Simó Szabolcs
ELTE Online
