A Biológiai Fizikai Tanszék egy újabb szabadalmi bejelentést tett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, találmányukat egy nemzetközi expedíció tesztelte az Antartkiszon.
A találmány fejlesztése több éve kezdődött. Az egyik tanítványom, Barta András diplomamunkájával indult. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy, ha az égboltfény polarizációját is figyelembe vesszük, akkor a felhők jobban felismerhetőek-e? – mondta az ELTE Online-nak Horváth Gábor docens, a Környezetoptika Labor vezetője, a találmány egyik megalkotója. A meteorológiai főállomásokon az égbolt felhőzöttségét is folyamatosan regisztrálják. A meteorológusok számára azonban még nem áll rendelkezésére olyan jól használható műszer, ami ezt pontosan méri, amely felhődetektort pedig jelenleg egyes helyeken használnak, azok pontatlanok. Így a felhőzöttség meghatározása többnyire a meteorológiai állomásokon dolgozó emberek általi szubjektív becsléssel történik.
Az égbolt fényének az emberi szem számára nem érzékelhető sarkítottsága (polarizációja) van, amit képalkotó polarimétterrel lehet mérni és láthatóvá tenni. Az általunk kifejlesztett felhődetektor három különböző lineáris polárszűrő segítségével készít képet az égboltról. Majd számítógép segítségével értékeli ki a képeket – mondta Horváth Gábor, aki azt is hozzátette: Barta András diplomamunkájában bebizonyítottuk, hogy a mi, fénypolarizációt is felhasználó módszerünk pontosabb a korábbihoz képest. Miután András a témavezetésemmel ledoktorált, továbbfejlesztettük a találmányunkat. Ők később egy másik volt tanítványommal, Suhai Bencével együtt megalapították az Estrato Kutató-Fejlesztő Kft.-t. A gyümölcsöző együttműködésünk jelenleg is folyik. A feltalálók között van még Hegedüs Ramón is. Ramón egy olyan eljárást fejlesztett ki, amivel az égboltfény mért polarizációjának segítségével kontrasztosabbá tehető az égbolt színes képe, ami megkönnyíti a felhők detekcióját. Suhai Bence pedig, többek között egy neuronhálózatos algoritmust írt, ami segít a felhőtípusok meghatározásában is.
Az ELTE Pályázati és Iinnovációs Központja (PIK) az előzetes újdonságkutatás után, figyelembe véve a találmány hasznosíthatóságát, kezdeményezte annak iparjogvédelmi oltalmi bejelentését – tájékoztatott bennünket Antoni Györgyi, a PIK igazgatója. A szabadalmaztatás után újabb kihívások várnak ránk: meg kell próbálni értékesíteni is a találmányt. Az ilyen esetekben a cégek segítése, menedzselése és üzletviteli tanácsadása is a mi feladatkörünkbe tartozik.
Fendrik Bertalan
ELTE Online
