A jelszavak: sár, futás és verejték. A World Cross Country Championship elnevezésű világbajnokság 2019. március 30-án került megrendezésre a dániai Aarhusban. Olyan mennyiségű sárral találkoztak az atléták, amely még a legfelkészültebb versenyzőknek is kihívást jelentett.
Az első terepfutó-világbajnokságot 1973-ban rendezték, elsősorban a legedzettebb és legkitartóbb futók számára. A kétszeres brit bajnokot, Paula Radcliffet interjúztatta a BBC: „Az igazi terepfutónak minden területhez képesnek kell lennie alkalmazkodnia, nem beszélve az őt körülvevő körülményekről is. Ez a futás nem elsősorban az időről és a távolságról szól.” A terepfutóbajnokságok követői egy ideje már érezték, hogy kezd ellaposodni a sport, újításra volt szüksége a sportágnak. Ezt meg is kapták az igazi követők a dániai versennyel, melynek nem titkolt célja feléleszteni a sportágat.
Miben különbözik ez a terepfutás a korábbiaktól?
A sport eredetének néhány szélsőséges és tartós aspektusait kapcsolták össze, ötvözve néhány új csavarral, egy olyan terepfutást alkottak meg, melynek nincsen párja. Példának okáért a versenyzőknek a lehető leggyorsabban kell egy olyan 2 km-es szakaszt teljesíteniük, melyen olyan akadályok vannak, mint víz- és sárgödrök vagy homok. Továbbá át kell küzdeniük magukat a „Runners Valhalla”-n, vagyis a rajongókkal teli sátron, illetve a „Viking Zone”-on, ahol szintén a szurkolók vannak, vikingnek felöltözve. Érdekesen és egyben furcsán hangzik, igaz? Az útvonal középpontja pedig a Moesgaard Museum fűvel fedett teteje, amelyen minden körben át kell futniuk a versenyzőknek.
Nem csak profi, de kezdő versenyzők is megtalálják a maguk helyét az eseményen. A sikeresen kvalifikálók együtt küzdhetnek a profi sportolókkal. Nem kevésbé híres versenyzők vannak, mint például a dán koronaherceg, Frederick, aki a 4 x 2 km-es futásban vesz részt.
De vajon kik és miért űzik ezt a sportot?
A terepfutás folyamatosan növekvő népszerűségével a vezető atlétikai világszövetség, az IAAF reméli, hogy az újítások újabb érdeklődőket csalogatnak majd a versenyre: nemcsak versenyzőket, hanem nézőket is egyaránt. Az IAAF elnöke, Lord Coe kiemeli, hogy az olyan tömegsport-események, mint a futó- vagy akadálypálya-versenyek mellett nagy hiány van a terepfutásban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdeklődéssel figyeli az aarhusi versenyt – lehet, hogy a terepfutás visszakerülhet a versenyszámok közé? Erre legkorábban a 2024-es párizsi olimpián lenne lehetőség, mely pont a 100. évfordulója lenne annak, hogy a terepfutás az olimpiai versenyszámok között volt. 1924-ben Paavo Nurmi volt az utolsó, aki győzelmet aratott férfiak között egy olyan versenyen, melyet a futók nagy többségének fel kellett adnia.
A sportban nagy dominanciával bírnak a kelet-afrikai versenyzők, a terepfutás történelmében ők tudhatják magukénak a legtöbb győzelmet. 18 éve annak már, hogy európai vitte el az aranyérmet.
A korábbi, 1500 méteres terepfutó világbajnokot, Steve Cramet kérdezték régebbi versenytársairól. „Nagyon nehéz megmondani, hogy ki volt a valaha volt legjobb terepfutó, hiszen mindegyik más, akárcsak a versenyszámok, azok is változnak. Lehet, hogy valaki nyer egyik héten bizonyos versenyszámokban, de a következőben már nem tudna ugyanúgy teljesíteni. A terepfutásban nem az idő számít, hanem a terep maga. Ide olyan emberek jönnek, akik nemcsak a futást szeretik, hanem kihívásokat is sárral, homokkal, vízzel megbolondítva. Látjuk az akadályfutó-versenyek számának fokozatos növekedését, és csak remélni tudjuk, hogy nem mosódik idővel össze a terepfutással, mert bár vannak hasonlóságok, több mindenben különböznek. Az akadályfutás inkább verseny, mint kihívás.”
Majd Paula Radcliffe folytatja: „Félő, hogy túl merészet próbáltak a dánok, és ezzel a mostani versennyel nagyon eltérünk a hagyományosan vett terepfutástól. Sok múlik most ezen a megmérettetésen a terepfutás jövőjére nézve, de ha az alapvető elemek megmaradnak, és mind a közönségnek, mind a versenyzőknek tetszik, akkor már csak az a kérdés, hogy ki lesz a legjobb?”
Forrás: bbc.com
Képek forrása: iaaf.org, runnerstribe.com, homglobe.com, punjatribune.com
