Miután Budapest visszavonta a 2024-es olimpia megrendezésére benyújtott pályázatát, már sohasem fog kiderülni, győztesként mit nyerhettünk vagy esetleg veszíthettünk volna – természetesen a várható sportsikereken felül -, elméleti síkon azonban mindenképpen érdemes foglalkozni vele, akár egy esetleges jövőbeni jelentkezés lehetőségét vizsgálva.
Előzetesen egyvalamit fontos leszögezni: ha hihetünk a híreszteléseknek, feltehetően a különféle sportági világversenyek hosszú évek óta mindig sikeres magyarországi lebonyolítására, valamint az utóbbi időben nálunk zajló igen komoly, sporttal kapcsolatos beruházásokra való tekintettel – és talán az egyre csökkenő jelentkezési kedvet is ellensúlyozandó – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kereste meg kis hazánkat a 2024-es olimpiai kandidálás ötletével. Habár a rendszerváltás után, a 2000-es évek körül, illetve azóta is voltak próbálkozások a jelentkezéshez szükséges széles körű társadalmi és politikai támogatottság elnyerésére, a NOB bátorításának hatására nem várt összefogás alakult ki a pályázat ügyében, pártállásra való tekintet nélkül nemzeti üggyé vált az olimpiai rendezés, és megkezdődött a beadvány előkészítése: előzetes tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, költségkalkulációk készültek.
A félreértéseket elkerülendő, olimpia megrendezésére kizárólag városok nyújthatnak be pályázatot, a NOB részéről azonban anyagi téren minden esetben elvárás a hivatalos kormánygarancia, ez elengedhetetlen feltétele a kandidálásnak. Akárhogy is, teljesen egyértelmű, hogy a különböző támogatások, illetve bevételek mellett legfőképpen az adófizetők nem kevés pénze szükséges egy ilyen gigantikus projekt megvalósításához, enélkül a világon talán sehol sem lehetne olimpiát rendezni. Nyilvánvaló, hogy a rendezéssel járó kiadások hatalmas terheket rónának a költségvetésre a Föld szinte bármely pontján, és mivel kis ország vagyunk, ránk ez fokozottan érvényes (a budapesti olimpia tervezett költségvetése az ország GDP-jének, azaz az egy év alatt megtermelt bruttó hazai összterméknek hozzávetőleg a 9%-át tenné ki), de nézzük, mit is jelent ez valójában.
Először is, amit minden pályázónak tudnia kell, hogy egy olimpia megrendezésétől nem várható rövid távú anyagi haszon, vagy akár megtérülés. Ami viszont feltétlenül együtt jár egy sikeres pályázattal, az a több területet érintő infrastruktúra-fejlesztés, ezzel összefüggésben a különböző beruházások, a külföldi befektetői kedv, a turizmus fellendülése, amik így együtt komoly gazdasági húzóerőt jelentenek, sokat hozzátéve az ország teljesítményéhez. Azonban az, hogy az előzőekben felsoroltak milyen tartós fellendülést hoznak, mennyire sikerül hosszú távon kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket, működésben tartani a hirtelen felpörgő gazdaságot, úgymond fenntartani az eredményességet, az kizárólag az adott ország vezetésén, annak hozzáértésén múlik – mint ahogy a sportolók esetében az edzéstervet összeállító edzőkön, a hosszabb távú koncepciót kidolgozó klubokon, illetve a szakvezetőkön.
Azt lehet mondani, az újkori olimpiák eddigi helyszínei közül talán csak Los Angeles számára nem volt kiemelkedően veszteséges rövid távon az olimpia megrendezése 1984-ben, hiszen miután az 1976-os, 1,5 milliárd dolláros adósságot felhalmozó, és azt 30 évig nyögő montreali rendezés után egyedüli jelentkező maradt (a megpályázott olimpia előtt 7-8 évvel történik a jelentkezés), kivételes alkupozícióba került a NOB által diktált szigorú feltételekkel szemben, ráadásul a rendezvényhelyszínek, valamint a szükséges infrastruktúra javarészt már adott voltak.
De vegyük csupán az utolsó négy olimpiát a rendezés tükrében, egy-egy mondattal jellemezve a tapasztalatokat:
- 2004, Athén: Egyes álláspontok szerint Görögország csődhelyzetének egyik fő okozója az erőn felül vállalt rendezés volt.
- 2008, Peking: Kína némiképp pazarló költekezés árán, de az egész világ előtt demonstrálta erejét, ami tulajdonképpen – akár politikai, akár gazdasági oldalról nézzük – felért egy jó, ám igencsak drága reklámfogással.
- 2012, London: Már a tervezett és a tényleges kiadások között is hatalmas szakadék tátongott, amit a remélttől jócskán elmaradó bevételek közel sem tudtak betemetni.
- 2016, Rio: Az amúgy sem túl rózsás helyzetben lévő brazil gazdaság gyors fellendülésre számított az olimpiának köszönhetően, ami a legkevésbé sem valósult meg, a rendezés előkészítése során folyamatosan felmerülő gondok csak újabb és újabb problémákat szültek.
A tények bizony makacs dolgok, a számok pedig önmagukért beszélnek: míg régebben csupán a rendezéssel járó dicsőség és büszkeség iránti vágy az egymásra licitáló jelentkezők sokaságát vonzotta, nyilván nem véletlen, hogy mostanában egyre több város vonja vissza a jelentkezését a racionalitás jegyében, vagy a korábbi terveivel, szándékaival ellentétben be sem adja a pályázatát, látva az elmúlt olimpiákat kísérő anyagi problémákat, amelyek nem kis részben a NOB által támasztott igen szigorú elvárások és feltételek mentén jelentkeztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közelmúltban talán emiatt is, de némiképp változtatott a kiíráson, előtérbe helyezve a gazdaságos, a helyi viszonyokhoz illeszkedő pályázati szempontokat – mint ahogy a budapesti olimpiai pályázat is hirdette: emberközpontú, élhető olimpia, kis távolságokkal, ésszerű költségvetéssel.
Az alábbi táblázat a közvetlenül a budapesti olimpiai rendezéshez szükséges fejlesztéseket, valamint azok tervezett költségeit tartalmazza (2016-os forrás: Budapest2024, Portfolio), de a tisztánlátás végett a számokkal kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy az eddigi olimpiák átlagosan az eredetileg becsült összegnek legalább a másfélszeresébe kerültek.
A táblázat csak a közvetlen költségeket tartalmazza, eszerint azok 1043 milliárd forintot tennének ki, ebbe a körbe tartoznak a rendezési költségek mellett a stadionok, valamint az olimpiai falu és a médiafalvak építési költségei. Vannak még az ún. alapeseti beruházások, amik amúgy is tervbe voltak véve 2024 előtt, de a rendezés miatt sürgőssé váltak volna (pl. a 3-as metró felújítása, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti kapcsolata), itt a hatástanulmányt készítő PwC könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég szakemberei 1649 milliárd forinttal számoltak. Ezenkívül kalkulálni kell még az úgynevezett előrehozott beruházásokkal, amelyek az eredeti tervek szerint csak 2024 után valósultak volna meg, viszont az olimpia miatt hamarabb szükség lehetett volna rájuk (ilyen pl. a Galvani-híd, ami korábban csak a hosszú távú tervekben szerepelt), ezek becsült összege 421 milliárd forint.
E három tétel alapján a becslések szerint 3113 milliárd forint lenne a 2024-es budapesti olimpia közvetlen kiadásainak és az olimpiától függetlenül megvalósuló, de ahhoz is szükséges projektek összege, de van még egy fontos tényező, amelyet a kalkuláció nem tartalmaz, ez pedig a biztonsági intézkedések költségei, ami aktualitását tekintve akár több százmilliárd forintot is felemészthetett volna.
A számok tükrében egyértelműen kijelenthető, nem kevés anyagi áldozattal járt volna a rendezés felvállalása, de túlságosan elanyagiasodott világunkban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem a pénz az egyetlen értékmérő, van egy kevésbé számszerűsíthető, patikamérlegen a legkevésbé sem mérhető vetülete is a dolognak: ez pedig a kérdés emberi oldala. Hiszen nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy egy sikeres olimpiai rendezés az egész ország sikere. Életre szóló, meghatározó élményt jelenthet mindenki számára, és azon kívül, hogy a hazai helyszín, az ismerős közeg, hatására hihetetlen energiák szabadulnak fel a rendező ország olykor önkívületi állapotban versenyző sportolóiban, kiemelkedő, már-már emberfeletti teljesítményre, esetenként váratlan eredmények elérésére képessé téve őket, a társadalmat egységbe forrasztó, összekovácsoló erővel is bír, aminek a haszna nem számszerűsíthető ugyan, de kimutathatóan jó hatással van a gazdasági teljesítőképességre.
Sokszor, sok helyütt elhangzott már: olimpiacentrikus sportnemzet vagyunk – hát adjon erőt a tudat, hogy most is benne voltunk a legjobb háromban, és ki tudja, talán győzelmi esélyekkel. A visszalépés után azonban már csak azért szoríthatunk, hogy a 2024-es rendezés elnyeréséért versenyben maradt két pályázó, Los Angeles és Párizs közül a győztes valóban győztesként kerüljön ki a küzdelemből, és minden szempontból eredményes olimpiát rendezzen, remélhetőleg komoly magyar sportsikerekkel.
Források:
www.bomalapitvany.hu
www.hvg.hu
www.portfolio.hu
www.nso.hu
www.nepszava.hu
www.origo.hu
Képek forrása:
www.origo.hu
www.portfolio.hu
