Új sorozatunkban górcső alá vesszük a három legnagyobb budapesti egyetem sportéletét. Tesszük mindezt a tőlünk telhető legnagyobb objektivitással.
Azt minden bizonnyal kár lenne kétségbe vonni, hogy Budapest három legnagyobb és legpatinásabb felsőoktatási intézménye az ELTE, a BME és a Corvinus. A sorrend a második versenyzőtől kezdve szigorú betűrendbe van rendezve, és hogy a legelső miért nem, az pusztán természetes elfogódottságunkkal indokolható. Ami viszont a leadben leírtakhoz híven most utoljára fordul elő, mert innentől kezdve cikksorozatunkban a lehető legkonzekvensebben az objektivitást tartjuk majd szem előtt. Az egyetemek közötti megmérettetés alapja mi más is lehetne, mint a sport. Lehet az akár futópálya, medence, gyep, a versengés mindenhol jelen van.
Futtassuk hát meg egy kicsit a három óriást.
Az általunk preferált versenyszámok eléggé kötetlenek, nagyjából valahogy így festenek.
Mióta, hol, hányan, hogyan, no meg néha: miért?
Nyitó epizódunkban az intézmények sportegyesületeinek jártunk kicsit utána.
Budapesti Műszaki Egyetem
Az ország legnívósabb műszaki képzését biztosító intézmény a kezdetektől fogva éljen járt a sport területén is. Az 1782-ben alapított egyetem sportegyesülete már 1897-ben megalakult, ezzel hazánk legrégebbi klubjai közé sorolható.
A Műegyetemi Atlétikai és Football Club néven létrejött egyesület az elmúlt bő egy évszázad során 3 olimpiai bajnoki címmel örvendeztette meg az országot.
Ezen kívül akad itt rendkívül korán útjára induló futballcsapat, amire a magyar futball (h)őskorának oszlopos tagjaként tekinthetünk. Ám persze nem csak foci van a világon, így hiba lenne nem leírni, milyen korszakos jelentőségű volt az egyesület kosárlabda szakosztálya. A Műegyetem férfi kosarasai az első osztályban szerzett 7 arany-, 24 ezüst- és 10 bajnoki bronzérmükkel valamint 5 kupagyőzelmükkel Magyarország harmadik legsikeresebb csapatának mondhatják magukat. Utoljára 1975-ben állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára, ma a második vonalban szerepelnek. Korábban a klub atlétái, úszói és vízilabdázói is komoly sikereket értek el. Sajnos a MAFC-ot sem kerülhette el a magyar sportegyesületek többségére jellemző – az elmúlt néhány évtizedben bekövetkező gazdasági hanyatlás. A labdarúgócsapatot ma hiába is keresnénk a legmagasabb osztályok környékén, sajnos – akárcsak a BEAC futballistáira –, mindössze a BLASZ bajnokságában találhatunk rá. Ennek persze nem csak gazdasági okai vannak, hiszen a labdarúgás általános fejlődési útja az 1920-as évektől gyakorlatilag sehol Európában nem kedvezett az egyetemi csapatoknak, a romlást mégsem róhatjuk fel csupán a történelem számlájára.
Bár a klub ma nagyon messze van attól, hogy olimpiai bajnokokat neveljen ki, 3000 főt meghaladó taglétszámával ma is fontos bázisa a honi sportéletnek.
A számos hagyományos, széles körben ismert sportot képviselő szakosztály mellett tanfolyami rendszerben jó néhány különlegesség, köztük több harcművészeti ág is elérhető a MAFC-ban. Vagy éppen egy kis zsírégető torna, ha éppen arra lenne szükségünk. A MAFC weboldala bár nem kifejezetten modern, de a sportolni vágyó érdeklődő egy kis keresgélés után azért minden fontos információt meg tud találni rajta. Némi frissítés persze ráférne a honlapra, például kíváncsiak lettünk volna az egyesület büszkeségeire, de ott az olimpiai bajnokok helyett csak ezt találtuk: „ide jön az amire büszkék vagyunk szövege.”
Van Facebook oldal is.
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Folytassuk magunkkal a sort.
1635-ben alapított egyetemünk sportegyesülete a BEAC 1898-ban indult el – nyugodtan mondhatjuk – dicsőséges útján. Az idén 115 esztendős klub első elnöke a világhírű tudós és jeles államférfi, Eötvös Loránd lett – nem véletlenül, ugyanis a BEAC megszervezése személyesen az egyetem névadójának fejéből pattant ki.Az egyik legrégebbi alapítású honi sportklub sokáig a legnagyobbak között volt. Az atlétika, a vívás, a torna és a jégkorcsolya után a csapatjátékok is egyre-másra 
kezdtek szerveződni, így már a századforduló után nem sokkal megalakult a labdarúgó-, a gyeplabda-, vagy éppen az asztalitenisz szakosztály. Az egyesület fennállása óta öt olimpiai bajnokot adott Magyarországnak: 1912-ben Prokopp Sándor lövészetben, 1936-ban Csík Ferenc 100 méteres gyorsúszásban és dr. Rajczy Imre a kardcsapat tagjaként, 1952-ben Kovácsi Aladár az öttusa csapatban, majd 1968-ban – ezidáig utolsóként – Németh Angéla gerelyhajításban szerzett olimpiai aranyérmet. A klub versenyzői 1898 óta több mint 400 magyar bajnoki címet szereztek a különböző sportágakban. A MAFC-hoz hasonlóan a BEAC számára sem volt könnyű az elmúlt néhány évtized, ám az egyesület vezetése kitartó, áldozatos munkájával elérte, hogy az ELTE csapata mára újra felfelé ívelő pályára állt.
A klub büszkesége többek között az NB I-es női, valamint az NB II-es női és férfi futsalcsapat de például az Atlétika, illetve a Triatlon szakosztály rendszeresen szállított kiváló eredményei is kiemelkedőnek számítanak. Sőt, például a BEAC-ban szervezi a muay thai edzéseket a felnőtt amatőr világ- és Európa-bajnoki második, profi kickbox vb-ezüstérmes Sebők Máté is.
És ami a jelenkor talán legnagyobb feladatát adja…
A modern kor kihívásainak megfelelően az egyesület nagy lépéseket tett a szabadidősport népszerűsítése felé. A BEAC-ban ma több mint 40 féle sportág közül lehet válogatni, a röplabdától elkezdve a jógán, a sakkon és a brazil jiu-jiitsun át a tájfutásig tényleg szinte mindent ki lehet próbálni. Ahogy mondani szokás, aki nem hiszi, az jobb, ha utána jár. Ide kattintva könnyedén meg is teheted, ugyanis nemrégiben teljesen megújult az egyesület honlapja, ami immár színes, friss, naprakész információkkal várja a sportolni vágyó érdeklődőket. Ez itt most nem csupán a kötelező reklám helye, a beac.hu valóban egy olyan igényes, letisztult, modern honlap lett, amire élmény rákattintani. Szóval, ha ELTE-s vagy és szereted a sportot, látogasd gyakran, megéri.
A Facebook oldalt szintén elég komolyan pörgetik a szerkesztők, az információáramlásra tehát nem lehet panasz.
Budapesti Corvinus Egyetem
Az egyesületi múltat tekintve, mint láthattuk, alaposan fel volt adva a lecke a „Közgáznak”. Az intézmény – a jogelődnek tekinthető Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karából – 1948-ban Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemként alakult meg, majd 1953-tól Marx Károly nevét vette fel. A 2003 óta a Corvinus nevet viselő iskola sportegyesületi szinten a részben a budai campus-on található három kar tanulóiból álló, 1953-as alapítású Kertészeti Egyetemi Atlétikai Club (KEAC) berkein belül sportolhatnak – akár igen magas szinten is, ami a férfi kosárlabda és a női röplabda (Közgáz SC és DSK) és a férfi vízilabda esetében a másodosztályú küzdelmeket jelenti.
Aztán persze itt is akad bőven szabadidős sportolásra lehetőség, az érdeklődők számtalan egyéni és labdás sportág közül válogathatnak. Az infókat kicsit talán nehezebb beszerezni, mint a saját honlappal rendelkező MAFC és BEAC esetében. Ám például van egy rövid leírás itt, valamint találhatunk egy erről szóló Facebook oldalt is. Elsőre talán nehezen átlátható, de mi mindenkit csak ösztönözni tudunk, kezdjen neki a keresgélésnek és aztán a sportolásnak!
Az egyesületek története, és a sportolási lehetőségek bemutatása terén tehát előnyben van az ELTE (BEAC) és a BME (MAFC) párosa. A Corvinus azonban ne bánkódjon, előre szólunk, lesz olyan, amiben bizony majd csak távolról lesheti a hátát a mezőny.
Egyelőre tehát ennyi.
Ám az igazi versenyfutás még csak most kezdődik…
