Szilágyi Áron vívót kérdeztem az olimpiai felkészülésről, a londoni esélyekről és a hosszabb távú tervekről. Az ELTE hallgatója épp egy vizsga előtt nyilatkozott az Online-nak.
Egyetlen férfi kardvívóként jutottál ki az olimpiára, sok helyen lehetett olvasni, hogy Szilágyi Áronnak kell megmentenie a magyar vívás becsületét. Mekkora terhet rak ez egy ilyen fiatal versenyzőre?
Nem te vagy az első ember, aki ezt megkérdezi, és minél többen kérdezik, annál nagyobb teher. De próbálom magam ez alól mentesíteni, még mindig csak 22 éves vagyok, nem hiszem, hogy az én feladatom lenne a magyar vívás, vagy tágabb értelemben a magyar sport megmentése. Természetesen minden erőmmel készülök, 100%-osan belevetettem magam a felkészülésbe, mind az edzéseket, mind az elemzéseket tekintve, úgyhogy nincs értelme amiatt idegeskedni, hogy rajtam nagy teher van.
Több vívó is hangoztatta, hogy voltak bizonyos feszültségek a szövetségen belül. Pár napja új elnököt választottak a vívószövetség élére. Megnyugtatott ez a fejlemény?
Külön kell választani a rövid- és a közép- vagy hosszú távot. Az olimpiai felkészülésemben semmi nem változik, úgy gondolom, hogy egy nagyon jó tervet állítottunk össze edzőmmel, Somlai Bélával, segítségemre van fizikai edző, masszőr, sportpszichológus, tehát komoly teammel dolgozunk. Erre semmilyen befolyással nincs az, hogy milyen változások következtek be a vívószövetségben. Hosszú távon az jól látszott, hogy ha a magyar vívást meg akarják erősíteni, egy kiemelt és eredményes sportágat akarnak építeni belőle, ahhoz bizonyos változtatások kellenek. Elindult egy folyamat, én bízom benne, hogy minden pozitív irányba fog elmozdulni, és újra sikeres sportág lehet a vívás.
2008-ban is ott voltál az olimpián, mennyiben lesz más az idei?
18 éves voltam, hatalmas élmény volt az olimpiára kijutni, ott más sportágakat megnézni, legyen szó magyarokról vagy híres külföldi sportolókról. Hatalmas élmény volt az olimpiai faluban lakni, kifejezetten nagy magyar szurkolótábor előtt versenyezni. Ugyanakkor a tapasztalatokat magamba gyűjtve készülök a második olimpiámra. Sokkal rutinosabban fogok odamenni, nem hagyom, hogy a külsőségek miatt kevésbé tudjak koncentrálni a feladatomra. A versenyszámom előtt két nappal érkezem meg a faluba, edzem egyet másnap, és a következő nap már jön is a férfi kardvívás, szóval csak erre fogok koncentrálni. Utána természetesen szurkolni fogok, főleg a magyar sportolóknak, hiszen azt én is szeretném, hogy minél szebb eredmények szülessenek.
Említetted hogy az erőnléti edzések mellett elemzések is szerepelnek a felkészülésben. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges ellenfélre külön taktikát dolgoztok ki?
Így van, a vívás szellemi sport is, nem egy futás vagy úszás, ahol az ember elsősorban magával versenyzik. Itt vannak ellenfelek, akikből fel kell készülni, hiszen tudom, hogy ők is fel fognak belőlem készülni. Két hete volt az utolsó világkupa, ami alapján kialakult az olimpiai ágakat meghatározó ranglista, így most már tudom, hogy kiket sorsolhatnak nekem a 32, a 16 és a 8 között, rájuk fokozottabban megkezdődhetett a felkészülés. Ebbe beletartoznak videóelemzések, az akciók gyakorlása edzésen, az ő akcióikra a válaszok begyakorlása és beépítése a vívásomba.
[keretes]Névjegy
Szilágyi Áron a Vasas 22 éves kardvívója, az ELTE TáTK nemzetközi tanulmányok szakának másodéves hallgatója. A férfi kard csapat tagjaként 2007-ben világbajnoki arany-, 2009-ben bronzérmes lett, 2011-ben egyéni európa bajnoki harmadik helyet szerzett. A 2008-as pekingi olimpián a legjobb 16 közé került. A londoni olimpia előtti utolsó, chicagoi világkupa versenyen első helyez végzett. Londonban július 29-én lép pástra. [/keretes]
Egy nap alatt lezajlik az egész verseny, mennyire tudnak a vívók formát időzíteni, akár mentálisan, akár fizikailag?
A sportágunk sajátja, hogy egy nap alatt lemegy egy egyéni verseny, mi ehhez már hozzászoktunk. Úgy gondolom, hogy a forma legalább 50%-ban meghatározza a teljesítményt. Ezt lehet befolyásolni, nyilvánvaló, hogy ha egy olyan edzőtáborból érkezem az olimpiára, ahol napi 6 órát fizikailag edzettem, akkor fáradt leszek és nem fogok tudni annyit nyújtani, amennyit kellene, ha viszont nem edzem eleget, akkor nem fogom bírni a hosszabb asszókat. Főleg az edző építi bele a felkészülésbe, hogy a forma akkor legyen tökéletes, amikor megérkezünk az olimpiára.
Az ELTE nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója vagy, belefért a vizsgaidőszak a felkészülésbe?
Problémáim nem voltak, figyelnem kellett arra, hogy összehangoljam az edzéseket, versenyeket, edzőtáborokat és a vizsgákat. Ebben nagyon segítőkészek voltak a tanáraim, még csak hosszabb e-mailezéseket sem kellett levezetnem, mindenki azonnyal segítségemre volt, ha vizsgát szerettem volna odébbtenni, vagy egyéb kéréseim voltak. Így össze tudtam hangolni, tehát ezt és az előző félévet is meg tudtam csinálni.
Tervezed egyébként, hogy a sportolói karrier után hasznosítod a diplomádat?
Még nem döntöttem el, hogy pontosan mit szeretnék csinálni, ha nagy leszek. Most olyan érzés van bennem, hogy aktív pályafutásom után is a sport mellett maradok. Ebben akár a diplomám is segítségemre lehet, hiszen a nemzetközi tanulmányok diplomával sportdiplomataként vagy sportszakemberként el lehet helyezkedni. De ez még a távoli jövő kérdése.
Akkor térjünk vissza a közeljövőhöz! Két legnagyobb londoni riválisod a világranglista első két helyezettje, a német Limbach és az orosz Jakimenko lesz. Mivel lehet őket megverni?
Mind a kettő versenyzőt vertem már meg életemben, de persze ők is győztek már le engem. Tudom, hogy képes vagyok őket megverni, ahhoz viszont az kell, hogy nagyon jó formát fogjak ki, és tudjam, hogy ők mit csinálnak. Tehát annyira ki kell őket elemezni, hogy az asszó minden másodpercét kontrollálni tudjam. Egyáltalán nem verhetetlen versenyzőkről van szó, Jakimenkot az idén is győztem már le, épp egy budapesti világkupán. Annak ellenére, hogy ők most valóban kicsit elhúztak a többiektől, tehát világkupákon általában érmes helyen zárnak, őket is el lehet kapni.
Fotók: Szép Ágnes
