„Elfogyott az összes jegy, majd talán jövő hónapban” – mondtam az egyik barátomnak, akivel az Angyalok Amerikában című darabot szerettük volna megnézni az Ódry Színpadon 2020 februárjában. Az ezt követő hónapban azonban nemhogy az Ódryra, de semmilyen színházba nem tudtunk menni, jöttek a korlátozások, bezárt minden. Az őszi pár hónapos enyhítés alatt, az egyetemfoglalás időszakában a Katona József Színház kis játszóhelye, a Kamra fogadta be a darabot, de valahogy akkor is pont mindig lecsúsztunk róla. Azt hittük, még lesz lehetőségünk valamikor az Ódryn látni ezt a produkciót. Tévedtünk.
2021. február 4-én lekerült az Ódry Színpad felirat a Színház- és Filmművészeti Egyetem ikonikus Vas utcai épületéről. Az egyetemi játszóhely 1959. február 19-én nyílt meg Szinetár Miklós egyik rendezésével. Az azóta önálló színházzá avanzsált hely kultikus közeggé vált, ahol a negyed- és ötödéves színész- és rendezőhallgatók nyílt vizsgadarabjait tudta megnézni a közönség. Ahogyan az Ódry Színpad honlapján is olvasható: „A pályakezdő fiatalok kísérletező kedve, játékossága és friss szemlélete az, ami megkülönbözteti az Ódryt a többi színháztól”. És valóban, az érdeklődő közönség a legkülönbözőbb előadásokkal találkozhatott ott. Mióta öt évvel ezelőtt felfedeztem a helyet, számtalan előadást láttam ott, de nem tudnék két olyat felsorolni, ami hasonlított volna egymásra. Zsámbéki Gábor rendező javaslatára az Ódry Színpad jelképes temetésére február 7-én került sor, ahol az egyetemfoglalás jeleként elhíresült fehér-piros színű csokrokkal, mécsesekkel vettek búcsút a színpadtól és az eddig ismert SZFE-től.
2016 őszén voltam először az egyetemen, amikor is a Padláson néztem meg a nagy sikerű, Tajtékos napok című darabot. Az előadás 22:30-kor kezdődött, és negyed 2-kor ért véget. Ezelőtt sosem voltam még éjszaka színházban, de mint ahogy nagyon hamar kiderült, nem az időpont volt az egyedüli szokatlan dolog a produkcióban. A nézőket a Padlás előtti folyosón az Egér fogadta, bent a teremben pedig nemcsak színpad, de nézőtér sem volt, a nézők külön csoportokra osztva, a földön foglalhattak helyet. A színészek folyton helyet változtattak a darab során, hol a terem hátsó, hol az elülső részében játszottak. A legérdekesebb azonban az utolsó két jelenet, abból az egyik, egy temetés előkészítése, a Padlás előtti térben játszódott, a temetésre pedig az egyetemhez közeli kis parkban került sor. Felejthetetlen élmény negyed kettőkör a többi 30-40 nézővel, a „darab részeként” egy temetési menetben sétálni.
Természetesen hagyományosabb darabok is szerepeltek az Ódry repertoárján, amikor is a megszokott felállásnak megfelelően a nézők a nézőtérről nézték a színpadon játszó egyetemistákat. Ilyen volt például az Scott Fitzgerald regényéből készült Szépek és átkozottak, vagy a fizikai színházi rendező-koreográfus osztály Mester és Margarita előadása. A Padláson bemutatott Férfiak, nők és férfiak az egyik legviccesebb komédia, amit valaha láttam, az itt megismert fizikai színházi előadás, a Jó embert Szecsuánból (Szerelemáru) számomra az egyik legizgalmasabb Brecht-feldolgozás. A hallgatóknak nagyon jó bemutatkozási lehetőséget biztosított az egyetemi színpad, de ugyanígy a nézőknek is jó alkalom volt megismerkedni az újabb és újabb generációkkal egy olyan környezetben, ahol szabadon kísérletezhettek.
Az Ódry Színpad bezárása kétségkívül hatalmas veszteség a színművészetis egyetemistáknak, azonban annak a sok nézőnek is, akik még éjszaka is lelkesen várták, hogy mit varázsolnak a színpadra az osztályok. Az SZFE átalakítását követően megalakult Freeszfe Egyesület Facebook-oldalán olvasható, hogy új játszóteret keres magának a közösség, ahol tovább vihetik az Ódry szellemiségét. Bízzunk benne, hogy ahogy Mácsai Pál is mondta: „Helyeket be lehet zárni, de szellemeket nem.”
A borítókép forrása: Független Szabad Egyetem Facebook-oldal
Forrás: Ódry Színpad, Népszava
