Kortárs és kortalan versek – A Lehetnék bárki című versantológia bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon

Mi a jó vers? Ez a kérdés a gimnáziumban merülhet fel bennünk először, amikor szép lassan építkezve, az antiktól nyújtózkodunk napjaink felé, amit sosem, vagy nagyon ritkán érünk el. A kérdés, ami kamaszkorunk meddő óráiban, az érettségire készülve, alkotva, önkifejezés közben ízlelgetünk. És ezzel a kérdéssel kezdődött a Lehetnék bárki című antológia online bemutatója. A kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával Vinczellér Katalin beszélgetett.

A Lehetnék bárki című antológia magyar kortárs és kortalan költők harmincéves koruk alatti verseiből áll. A kötetben összesen száztíz költő százhatvan verse olvasható, ciklusokra bontva. A nyolc ciklus tematikusan szerveződik, melyben a régi és az új fiatal költőgenerációk egymás mellett jelennek meg.

És: mi a jó vers? Péczely szerint az, amely a saját rendszerén belül, az önnön törvényeinek megfelel. A vers belső világa, műfajtól, formától függetlenül olyan strukturált szabályrendszert működtett, amiben ki tud bontakozni. Péczely azt is hozzátette, hogy a pályakezdőknek emellett figyelembe kell venniük, hogy az érzéseikkel, gondolataikkal nincsenek egyedül. Feltehetőleg már valaki, valamilyen formában már írt róla, így nekik azt kell megtalálniuk, hogyan tudnak úgy megszólalni a szövegben, hogy az különlegessé, mássá váljon. Ehhez persze az is kell, hogy tisztában legyen a lírai világgal, a versekkel.

6344588_5

A Lehetnék bárki című antológia kamaszoknak szóló kötet, ahogy Péczely előző kötete, a Szívlapát is. A kötet szándéka az volt, hogy a fiatalok ne csupán szakmai elvárások alapján viszonyuljanak a versekhez, hanem kötődni is tudjanak, ebben segít a nyolc ciklus, a tematikus rendezés. Az antológiába fiatal szerzők korábbi szövegei is bekerültek. Péczely esendő verseket is tudatosan beválogatott, azzal a céllal, hogy látható legyen a változás akár a témához való viszonyulásban, akár a költészetben. A lezárt életművekből Péczely először azokat válogatta ki, amelyek megszólíthatják a fiatalokat, ám Radnóti Miklós Kis kácsa című verse fordulópont volt a szerkesztés során. Ezután az irányvonal inkább az volt, hogy a kortalan költők verseit a rájuk nem jellemző tematikában mutassa be, de ugyanakkor a kanonizált irodalom szövegeit sem akarta elutasítani.

A kötet, Vinczellér hasonlatával élve, egy nagy tészta volt, ami szépen elkezd gyúródni, majd a felesleg kiesik a szűrőn, és a végén összeáll. A kötet struktúrája szoros, ugyanakkor a témák átfedik egymást, a verseket nem volt egyszerű válogatni, sőt az utolsó pillanatban is történt módosítás. A kötet második ciklusa az Ifjúkori identitás címet viseli, amelyhez Péczely hozzáfűzte, hogy ezt a fogalmat nagyon későn találta meg, és tulajdonképpen az egész kötetre illik. Az identitáskeresés a kötet ars poeticája, hiszen az olvasók, a kortársak és a kortalanok is ebben az életszakaszban vannak/voltak. A kötet címe ezt a szerteágazó életszakaszt fogja össze, amely a kötet zárósorával is összecseng. A Szívlapát miatt ennél a kötetnél már nem volt kérdés, hogy illusztrált kötet lesz-e. Ami viszont fontos volt, hogy illeszkedjen a kötet kijelölt céljához, tehát harminc alatti illusztrátor munkája legyen. A választás Locsmándi Mátyásra esett, akinek ez a kötet az első munkája.

A kötet bemutatóját videófelolvasások szakították meg. A Caesar’s Breadtől megzenésítve hallhattuk Eszenyi Fanni Anyám szoknyája és Kellerwessel Klaus Szerenád című versét. Ezután Juhász Ferenc versét Kovács Lehel, Kaffka Margitét pedig Mórocz Adrienn olvasta fel. Egy hosszabb blokkban pedig a szerzők saját verseiket olvasták fel: Juhász Tibor: Utolsó lobbanások; Kemény Zsófi: Tulajdonképpen szeretnéd; Locker Dávid: Tájvers; Purosz Leonidasz: Drága Kishúgom és Anya; Seres Lili Hanna: Porcelánnal. A videókon keresztül betekinthettünk a kötet szövegeibe, izgalmas volt, hogy különböző módokon mutatták be ezeket.

A Lehetnék bárki című antológia fiatalkori identitáskeresés kortás és kortalan szerzőkön keresztül. A kötetben egymás mellett vívódnak, éreznek, gondolkodnak nagyok és kezdők, a múlt és a jelen. A felnövekedés állandó, a költészet pedig a borítón lévő kaméleon. 

Képek: Margó Irodalmi Fesztivál Facebook

A bemutatót vissza tudjátok nézni itt: Margó Irodalmi Fesztivál Facebook

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]