Egy éj a Paradicsomban: a címet hallva azt gondolhatjuk, hogy Georges Feydeau egy tökéletes világba vezet bennünket – akár csak egy óra erejéig is –, de mindezt visszájára fordítva láthatjuk a Vígszínház színpadán. A darab rendezője Michal Dočekal volt, aki már többször bizonyította rendezői rátermettségét, most sem tévedett: a könnyed komédia egyestés felhőtlen szórakozást kínál a közönségnek.
Zseton, az építész és Kujon, a tervezőmérnök régóta barátok és üzlettársak. Mindkettőjük házassága megüresedett, hiányzik belőlük a régi tűz. Kujon felkérést kap egy hotel mérnöki ellenőrzésére, amiért a szállodában is alszik. Zseton felesége, Marie pedig beteg testvéréhez utazik vidékre. Így marad Zseton és Kujon felesége, Mignon kettesben, és hamar vágyakozni kezdenek egymás iránt. Bár eleinte Mignon próbál hűséges maradni, a végén az ösztönei győznek: eldöntik, hogy a Hotel Paradicsomba mennek, és együtt töltik az éjszakát. Csakhogy pont ez az a hotel, ahol Zseton mérnöki felméréseit végző, sőt, távoli rokonuk, Mathieu is ebben a rosszhírű szállodában tölti az éjszakát három unokájával. Végül pedig Zseton unokaöccse, Maxim is megjelenik a szolgálólányukkal, Jolánnal, aki bevezeti a fiút a felnőttek világába. Innentől tehát egy egérfogó jelenetet láthatunk a színpadon, egyik szobából a másikba rohangálnak a szereplők, és próbálnak ittlétükre minél hihetőbb történeteket kitalálni. Ahogy a színlapon olvashatjuk: „A Hotel Paradicsomban megvadult nők és férfiak hotelszobákból hotelszobákba, hol ki-, hol be-, hol fel-, hol lekergetik egymást és vágyaikat, az élet értelmét és fejüket elvesztve.” Mignon és Zseton szerelme nem tud emiatt beteljesülni, de mégis bajba kerülnek, mert másnap megjelenik a rendőrség, és keresik, hogy kik voltak éjjel a Hotel Paradicsomban. Ezzel fény derül arra, hogy ott töltötték az éjszakát, magyarázkodni kell tehát házastársaik előtt. Amikor már majdnem lelepleződnek, akkor jelenik meg a színen Maxim, aki bevallja: ő volt ott Jolánnal. Ez felmenti Mignont és Zsetont a (majdnem) megcsalás vádja alól, és persze a házasok újra egymásra találnak…
Ember Márk és Szilágyi Csenge az Egy éj a Paradicsom c. bohózatban (kép: Puskel Zsolt)
Dočekal remek színészeket választott, akik ezeket az egysíkú bohózatbeli karaktereket megtöltötték tartalommal, gesztusaikkal növelték a szöveg meglévő humorát. Zseton szerepében Hajduk Károlyt láthatjuk, aki enyhe cinizmussal viseli az elhanyagolt férj szerepét, és kissé öreguras módon kezd el udvarolni barátja feleségének. A feleségét semmibe vevő Kujon szerepébe Seres Zoltán bújik, aki jól hozza a lekezelő, ámde feleségét hűségesen szerető naiv férjet. A Mignont alakító Eszenyi Enikő a hűség és az elhanyagoltság miatti nőies bosszú között vívódik, és utóbbit választja, ám végig érződik rajta, nem biztosan akarja megcsalni a férjét, és az ő apró visszalépései miatt nem teljesül be a szerelem: tulajdonképpen ő irányítja a bohózat alakulását. Marie a külsőleg és lelkileg is férfias, megkeményedett nő, s Gilicze Márta jól ábrázolja a benne lévő elfojtott szexuális vágyak meglétét. Ember Márk az ösztönei elől a filozófia mögé bújó Maximot játssza, akinek vágyait a Jolánt alakító Szilágyi Csenge korbácsolja fel. Kern András Mathieu-ként nem várt vendégként érkezik három pajzán lányunokájával Kujonékhoz, akik nem tudják vendégül látni, így kerül a Hotel Paradicsomba, és öreges értetlenkedésével és dadogásával válik folyamatosan nevetség tárgyává. A darab végének üde színfoltjává válik Lukács Sándor rendőri alakítása.
Kiemelkednek még a hatásos jelmezek és díszletek, amelyek önmagukban komikus hatást érnek el. A ruhák tömései és a parókák kissé amorffá teszik a szereplőket. Az ajtó és az ablak jelzésszerűen van csak beállítva a színpadra, mégis a hosszú létrán másznak át a szereplők, amikor az ablakon át akarnak bejutni, és az ajtó mellett álló statiszta pedig eljátszhatja az ajtó „szerepét”, amin sokszor „kinyitás” nélkül lépnek át.
A Feydeau drámáját színre állító Dočekal két kiüresedett házasságot és az abból következő megcsalást veszi górcső alá, és parodizálja azokat. Nevetünk a színpadi szereplők „majdnem” megcsalásán és „majdnem” lelepleződésén, ugyanakkor magunkat is látjuk az esendő, sokszor kínos helyzetekbe kerülő, ám azokból egy hirtelen közjátéknak köszönthetően mégis megkönnyebbülve távozó emberként.
Kiemelt kép: Eszenyi Enikő és Hajduk Károly az Egy éj a Paradicsomban c. darabban (kép: Puskel Zsolt)
