Egy májusi délelőttön teljes sötétség borult a Könyvtár Klubbra, amit csak a zseblámpák mesterséges fénye tört meg, amikor valaki szólni kívánt arról, hogy mi is a szerelem.
A műsor programja:
Petri György: K. M. szerelmes éneke
Merja Kirolainen
Zene: Dolák-Saly Róbert: Szerelmi vallomás – bejátszás
Juhász Gyula: Szerelem?
Zene: Csakazértis szerelem
Buda Ferenc: Ne rejtőzz el
Zene: Vétkezz velem…
Ágai Ágnes: A fiú és a szeretkezés
Petri György: A vékony lánnyal
Zene: Üllői úti fák: Esküvő – bejátszás
Weröes Sándor: Canzone
József Attila: Óda
Zene: HOBO: Latin lecke
Petri György: Mari bűnei
Áldozó Krisztián: Szeretkeztél már vonatvécében?
Szabó Lőrinc: Szakítás
Ady Endre: Megöltem egy pillangót
Zene: HOBO: Banális Blues
Lezáró mondatok
Zene: Péterfy Bori: Szerelem
Hogy jött létre ez a versmondó szalon?
N. Eszter: Igazából márt tavaly volt egy hasonló próbálkozás, amibe én is jelentkeztem, de az nem működött hosszú távon, ezért most tavasszal gondoltam úgy, hogy megszervezek én egy ilyen csapatot. Ez a szalon eredendően azért jött létre, hogy az idei Bölcsész Napokra készítsünk egy műsort, mert a korábbi társasággal is készültünk egy előadással a tavalyi rendezvényre és sikerünk volt, szóval azt gondoltam, idén is érdemes kitalálni valamit.
Mi a célotok hosszútávon ezzel a társasággal? Szeretnétek megszerettetni a verseket a közönséggel?
N. Eszter: Nagyrészt szerintem magunk miatt csináljuk ezt, hiszen szenvedélyünk a versmondás, illetve olvasás. Azt gondolom, hogy egy vers mondanivalója könnyebben eljut az emberekhez, ha azt valaki elszavalja előttük. De nem célunk a versmondás népszerűsítése, hiszen ahhoz külön készségre van szükség, ami nem mindenkiben van meg. Inkább a verseket szeretnénk megszerettetni az emberekkel. A műsorunkba igyekeztünk olyan kortárs verseket is beválogatni, amiket nem nagyon ismernek, hiszen általában azt mondhatjuk, hogy a legtöbb ember csak a klasszikusokat ismeri, olvasta esetleg még az iskolában és ezért nem nagyon van fogalma arról, hogy milyen is a kortárs költészet. Olyan kortárs verseket osztottunk meg a közönséggel, amelyek szöveg, illetve érzelemvilágában közel áll a fiatalokhoz, ezért könnyen befogadhatóak.
Beszéljetek kicsit az előadásról, illetve a témájáról. Miért pont a szerelem?
T. Eszter: Mert az egy alapvető téma, amihez mindenkinek van valami köze, emléke, véleménye. Mindenki hozzá tud szólni.
N. Eszter: A szerelem az egy hálás téma, ami kimeríthetetlen. Egy kapcsolat különböző fázisait mutattuk be a verseken keresztül az ismerkedéstől az elhidegülésig. Nem sorba mondtunk el egész verseket, hanem az adott kapcsolat szakaszhoz válogattunk oda illő versrészletet, illetve zenét és így ezeken keresztül igyekeztünk elmesélni egy egész, kerek történetet. A fő vezérfonal egy kapcsolat története volt és ehhez különböző korszakokból és stílusokból válogattunk versrészleteket, tehát nem mentünk kronológiai vagy stílusbeli tematika szerint. A végén pedig azzal zártuk le, hogy mindenki mondott egy mondatot a szerelemről. Ez saját gondolat volt, nem idézet.
T. Eszter: A Könyvtár Klubban volt az előadás, délelőtt 11-kor, ami nem egy szerencsés időpont, hiszen sokaknak akkor órája van, de ettől függetlenül sokan lejöttek megnézni minket. A helyiség teljesen sötét volt, és zseblámpákkal világítottuk meg annak az arcát, aki éppen beszélt.
Hogyan látjátok a költészet mai helyzetét? Mennyire fogadják be az emberek mondjuk a kortárs verseket?
N. Eszter: Szerintem nagyon keveset olvasnak verset az emberek. Főleg kortárs alkotásokat. A legtöbben nem veszik a fáradságot, hogy megértsenek egy verset, mert ahhoz többször el kell olvasni, rá kell hangolódni stb.
Kedvenc költő?
N. Eszter: Nekem Kosztolányi. Nagyon szeretem a szóhasználatát, azt, ahogyan látom magam előtt a képeket és a színeket olvasás közben. A versein keresztül szerintem elég jól érezhető, hogy milyen személyiség volt ő valójában és ez alapján én szívesen közeli barátságba kerültem volna vele. (nevet) Én még ismerkedek ezzel a kortárs vonallal, de most nagyon szeretem Ágai Ágnes verseit. Érdekesnek tartom a témáit és tetszik a verseinek a hangulatvilága.
T. Eszter: Én magyarok közül nagyon szeretem Pilinszky, Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes költészetét, de ezek mellett sok finn verset is olvasok, hiszen a minorom a finn szak. Ezekben a versekben nagyon szeretem, hogy sokféle témáról írnak, feminizmusról, férfi-női kapcsolatról vagy depresszióról.
Hogyan tovább?
N. Eszter: Ősszel ismét összeülünk és folytatjuk a foglalkozásokat heti rendszerességgel. Arra gondoltam, hogy havi lebontásban különböző témájú versekkel fogunk foglalkozni. Szeretném, ha ennek a versmondó szalonnak lenne egy széles skálájú repertoárja, hogyha adódik bármilyen lehetőség, rendezvény, amin felléphetünk, vagy kell valaki, aki mond egy diplomaosztón vagy bárhol egy verset, akkor legyenek olyan emberek, akiket bátran tudunk küldeni, mert sokat kell dolgozni egy verssel, ahhoz, hogy azt valaki magabiztosan el tudja mondani színvonalasan, érthetően és élvezhetően. Ezért fontos, hogy már előre felkészüljünk ezekre a lehetőségekre.
Aki esetleg kedvet kapott, hogyan tud hozzátok csatlakozni?
Az alábbi e-mail címen tudtok hozzánk csatlakozni: versmondoszalon@gmail.com.
Csendes-Erdei Emese
ELTE Online
Fotó: Besenczi Richárd
