Nem érdekes, milyen gazdag a szótárad, ha benned lelkesedés támad egy meccsre a szavak, elvek és érvek mezején. Itt van egy esemény, melyet ajánlunk melegen, ha érdekel a vita veleje, és szereted, ha elborít a heve. Itt a helyed, ha firtatod és vitatod az élet kis és nagy kérdéseit, s itt nyerhetsz szóteret, ha megnyitnád tudástáradat és megszereznél képességeket, miként kell diplomatikusan osztogatni a szópofonokat, vagy hogyan érvelj inkább ésszel, mint erővel akár egy állásinterjún, akár nagyközönség előtt. Így ha megcsillogtatnád bátorságod fokát, vagy átlépnéd komfortzónád falát, ott a helyed a Beszéd- és vitakészség-fejlesztő napon, melyet az ELTE Vitaklub és az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája első alkalommal rendez meg, november 9-én 9 órától. Hudáky Mártonnal, az esemény főszervezőjével beszélgettünk.
Miért jött létre az ELTE Vitaklub és hogyan képzeljük el a működését?
A Vitaklub egy egyetemi diákszervezet, amelyet azzal a céllal alapítottunk, hogy minél több embert motiváljunk kritikus gondolkodásra, a nyilvános beszéden, és a formális vitázáson keresztül. Szoros együttműködésben szervezzük eseményeinket a Corvinuson működő vitaegyesülettel. Minden hétfőn 19 órától angol nyelvű vitaestet tartunk a Corvinuson, illetve minden szerdán 18 órától magyar nyelvűt az ELTE Lágymányosi Campusán. Ezek nyílt események, amelyekre bárki eljöhet, mindig van róluk Facebook-esemény is. Ezenkívül minden év márciusában megrendezzük a Budapest Open nemzetközi vitaversenyt, amelyre a világ minden tájáról érkeznek vitázók.
Hudáky Márton beszédet tart a Budapest Openen (Fotó: ELTE Online)
Tudjuk, hogy a jó vitázó sikeresebben boldogul az élet számos területén. De mégis: ha fel kellene sorolni a cáfolhatatlan érveket, miért lehet fontos egy egyetemista számára, hogy megtanuljon vitázni?
Az előnyök felsorolhatatlanok, hiszen az élet minden területén jobban járunk, ha meggyőzően tudunk beszélni. Akár az a cél, hogy jobb jegyet szerezzünk egy vizsgán, jobb állást egy interjún, vagy csak a barátunkat hívjuk sörözni péntek este: az emberek az alapján fogják meghozni a döntést, hogy mit és hogyan mondunk. Ezeket a készségeket mégsem tanítják, így sokan nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan legyenek sikeres az ehhez hasonló helyzetekben. A vitázás pontosan ebben tud segíteni, itt megtanulhatjuk, hogyan legyünk magabiztosabb és meggyőzőbb beszélők.
Egy másik nagy előnye a vitázásnak, hogy segítségével egymás gondolkodásmódját is mélyebben megismerjük. Így a vitázók között közvetlen kapcsolatok alakulnak ki. Azt gondolom ez az oka annak, hogy a mi vitaklubunknak is egy nagyon jó közössége van.
És melyek azok a nyomós érvek, amelyek miatt az ELTE Vitaklubját érdemes választani, ahol vitathatatlan többlettudásra teszünk szert?
Jelenleg tudtommal nem működik rajtunk, illetve a Corvinus vitaegyesületén kívül másik egyetemi vitaklub, középiskolás vitaklubokat azonban ismerünk többet is, ezekhez is megérheti csatlakozni. Bár sok országban, mint például az Egyesült Királyságban, a vitázásnak nagy hagyománya van, és a vitaklubok nagy létszámú, tekintélyes diákszervezetekké nőtték ki magukat. Magyarországon ez a mozgalom még fiatal, de ennek ellenére már van néhány nemzetközi szinten is elismert vitázónk. Igyekszünk egyre szélesebb kört megszólítani és bevonni a vitázásba, ez az esemény is ennek a projektnek a része.
Minek tudható be, hogy Magyarországon a vitakultúra a 90-es években lett népszerűbb, és csak manapság terjedt el igazán a fiatalok körében? Vagy inkább: milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy az emberek fogékonyak legyenek egy tiszteletteljes elvpárbaj kialakítására?
Az a vitakultúra, amelyet mi is művelünk, és amelyben sokszor ellentmondásos kérdésekről vitatkozunk a teljes véleményszabadság elve alapján, nyilván nem volt összeegyeztethető az 1990 előtti szocialista rendszerrel. Ennek tudható be tehát a későbbi kezdés és a 90-es években növekvő népszerűség. A mindenkori fiatalok pedig mindig is kritikusabbak, szókimondóbbak szoktak lenni, mint az idősebb generáció, különösen az egyetemi közegben. Emellett manapság már sok egyetemi órának is részét képezi a vitázás, így a diákokban felébred a kíváncsiság a hivatalos, szervezett vitakultúra iránt. Ehhez azért kellett pár évtized a rendszerváltás után. Általánosságban pedig ahhoz, hogy ez a fentebb említett kultúra kialakulhasson, szükség van egy nyitott, pezsgő egyetemi életre, ahol a diákok látják, hogy a vitázás és érvelés képessége igenis hasznos a számukra, illetve ahol tudják, hogy a véleményük szabad kimondása nem járhat semmilyen retorzióval. Emellett természetesen nem elhanyagolható az egyetemek szerepe, akiknek a segítsége és együttműködése szintén fontos a vitaklubok létrejöttéhez.
Vitajelenet a Budapest Openen (Fotó: Ormándy Marcell Ottó)
November 9-ére egész napos Beszéd- és vitakészség-fejlesztő napot szerveztetek. Mi minden várja itt az érdeklődőket? S mi az, amiért ezt a lehetőséget semmiképp sem érdemes kihagyni?
Az esemény egyike azon kevés lehetőségeknek, amikor érvelési képességünket fejleszthetjük. A résztvevők nemzetközi vitaversenyeket megjárt tapasztalt vitázóktól kaphatnak tippeket arról, hogyan merjenek kiállni emberek elé, szedjék össze logikusan a mondanivalójukat és hangozzanak meggyőzőnek. Ezután lehetőség lesz saját magukat is kipróbálni egy valós vitahelyzetben, ahol barátságos hangulat mellett tudják összeütköztetni érveiket. Vitázóink segíteni fognak a felmerülő kérdésekesek esetén, és személyes visszajelzést adnak az általad mondott beszédekről. Magát a programot úgy igyekeztünk felépíteni, hogy az elméleti és gyakorlati részek egyensúlyban legyenek és egymást kövessék. Összesen 3 workshopon és 3 gyakorlati foglalkozáson lehet részt venni. Az első még teljesen alapozó jellegű, amelynek keretében játékos formában igyekszünk feloldani a gátlásokat és mindenkinek a bátorságát meghozni a beszédekhez. Ezután pedig egyre összetettebb koncepciókkal fogunk foglalkozni, mint például: milyen alapelveket érdemes követni egy vitában, hogyan érdemes az ellenoldal érveit cáfolni, vagy hogyan hasonlítsuk össze érveink erősségét az ellenoldal által felhozott érvekkel.
A vita harc, ami stratégiát igényel, s általában a bátor, extrovertáltabb felszólalók terepe. Hogyan tudjátok a szorongást feloldani a kezdő vitázókban?
Mások előtt beszédet mondani szerintem elsőre mindenkinek kihívás. Úgy gondoljuk, hogy ez az esemény az egyik legjobb lehetőség arra, hogy a résztvevők túltegyék magukat ezen a szorongáson, és jobb előadókká váljanak. Itt a többi résztvevő is ugyanúgy kezdő lesz, illetve a szervezőknek már komoly gyakorlata van abban, hogy kezdő̋ vitázókat segítsenek, bátorítsanak. Maga a program felépítése is ezt segíti: először csak rövid, játékos felszólalások lesznek, szabályos formátumú vitára csak a nap végén kerül sor, amikor már azt reméljük, hogy senki számára nem lesz nehéz 8-10 ember előtt beszédet mondani.
(Fotó: Ormándy Marcell Ottó)
Hogyan zajlik a vita, és mire kell a vitázónak hangsúlyozottan odafigyelni?
Sokféle vitaformátum létezik, mi a brit parlamenti formátumot alkalmazzuk. Ezt a legnehezebb formátumok között tartják számon, ugyanis a vitázók csak a helyszínen tudják meg a témát, és mindössze 15 percet kapnak, hogy felkészüljenek és egy épkézláb beszédet tudjanak mondani. Ez nyilván nagyon nehéz elsőre, de egy tapasztalt vitázónak már nem jelent gondot. Valójában nagyon különböző témákban is lehet hasonló alapértékek mellett érvelni, és ilyenkor a beszédben is egészen hasonló érveket tudunk felhozni. Tehát nem igaz, hogy egy vitázónak mind a sokezer témához értenie kéne, elég, ha egy tucatnyi alapelvet ismer, és tudja, hogy ezek mentén hogyan építsen fel egy beszédet. Ezen kívül a brit parlamenti formátumnak fontos jellemzője, hogy igyekszik kizárólag az érvek logikusságát figyelembe venni, tehát az olyan faktorok, mint a beszéd stílusa vagy érzelmek kifejezése, másodlagos szerepet töltenek be. Sokak számára, mint nekem is, megnyugtató az, hogy nem kapjuk meg előre a témákat. Ha előre kiírt témák lennének, akkor egyes vitázók ezekből alaposan fel tudnának készülni, és sokkal nagyobb tárgyi tudásra tehetnének szert. Így azonban mindenkit váratlanul ér a téma, senki sincs töménytelen mennyiségű adat birtokában, és a bírók a vita értékelésekor is kevésbé veszik figyelembe, ha valakinek nagy a tárgyi tudása. A hangsúly egyértelműen azon van, hogy amit mondunk, mennyire hangzik logikusan egy laikus számára.
Van olyan vitázási formátum, amelyben nagyobb hangsúlyt fektetnek a beszéd stílusára és az érzelmek kifejezésére?
Igen, vannak olyan vitaformátumok, amelyeknél a stílust, érzelmeket is figyelembe próbálják venni. Sőt, nemrég volt egy, a bécsi vitaklubbal közös alkalmunk, ahol mi is kipróbáltunk egy ilyen formátumot. Nekünk ez kevésbé tetszett, mert kevésbé éreztük objektívnek az értékelési rendszert. A vitában mégis szeretnénk valahogyan mérni, hogy melyik beszéd mennyire volt jó. Természetesen teljes objektivitás nem érhető el, a vitákat több vitabíró is szokta értékelni, és bizony előfordul, hogy a bírók nem értenek egyet abban, hogy ki nyerte a vitát. Viszont ha azt kell értékelni, hogy milyen volt a beszéd stílusa, akkor sokkal inkább a bírók ízlésén fog múlni, hogy ki nyeri a vitát. Ha az érveket értékeljük, akkor jól megindokolható, hogy szerintünk miért nyert az egyik vagy a másik csapat.
A jó nyilvános beszédhez való képességek elsajátíthatóak mindenki számára, vagy szükség van hozzá egy extrovertált beállítottságra?
A vitázók többsége valószínűleg extrovertált egyéniség, de nagyon sok introvertált vitázót is ismerek. Az extrovertált egyének természetesen jobban élvezik, ha kiállhatnak az emberek elé, de az introvertáltak jobban szeretnek egy-egy témát mélyen kiismerni, utánaolvasni, ami természetesen nagy előny, ha az ember jó vitázóvá szeretne válni. Ezért azt gondolom, hogy ez nem csak, hogy mindenki számára elsajátítható, de mindenkiből lehet nagyon jó vitázó, ha keményen dolgozik rajta. A vitázás igazából nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre tűnhet, a hozzánk érkező új vitázók is félnek tőle első néhány alkalommal, de mindenki hamar bele szokott jönni.
*Az eseményre a vitanap2019@gmail.com címen lehet regisztrálni.
Fejléckép: ChainBulletin
