Az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány idén is megrajzolta hazánk boldogságtérképét. A kutatást először 2016-ban végezték el, az idei eredmények szerint pedig jelentős változások történtek azóta.
2012-ben nyilvánosságra hozták az egyes országok általános boldogságát vizsgáló World Happiness Report indexet. A jelentés szerint Magyarország a 96. helyet foglalta el az országok boldogság szerinti rangsorában. A Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságprogramja ezen kíván változtatni, emellett az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjával együttműködve, prof. Oláh Attila irányításával 2016. óta évről évre elkészítik az ország boldogságtérképét.
A 7506 fő adatainak felhasználásával készült térképről kiderül, hogy a különböző megyékben és régiókban mennyire érzik boldognak magukat az emberek. A boldogsagprogram.hu szerint a vizsgálatban 17–88 éves férfiak és nők vettek részt, a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására is. A vizsgálati adatok nemcsak különböző életkorú és nemű, hanem eltérő családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, a különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogságérzetének, elégedettségének felmérésére is alkalmasak.
Hol élnek a boldog magyarok?
Mint az a 2018-as kutatás adataiból kiderült, az alanyok minden régióban szignifikánsan boldogabbnak mondják magukat, mint a 2017-es mintában szereplők. A boldogságszint a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön emelkedett a legnagyobb mértékben. Az ELTE szempontjából kiemelendő, hogy Szombathely – a frissen csatlakozott Savaria Egyetemi Központ városa – a legboldogabb megyeszékhelynek bizonyult.
A 2018-as vizsgálat azt is megerősítette, hogy a nők minden régióban és minden korcsoportban boldogabbnak vallják magukat; valamint a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak.
Mi kell a magyarok boldogságához?
A kutatás szerint szignifikánsan boldogabbak, akik jómódúnak vallják magukat, több gyermeket nevelnek, házasságban vagy párkapcsolatban élnek és magasabban iskolázottak. Az iskolai végzettség fokozata hatással van a boldogság, a megküzdőképesség, a boldogságteremtés, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjére, legboldogabbnak a diplomával rendelkezők mondják magukat.
Megerősítést nyert emellett az is, hogy a kistelepüléseket élők boldogabbak, mint a városiak. A budapestiek boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van.
A teljes mintát vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy a globális jólétet meghatározó tényezők közül a pozitív orientáció, a megküzdési kapacitás, az anyagi helyzet és a pozitív állapotok megteremtésének és fenntartásának képessége járul hozzá szignifikánsan az egyes egyének boldogságához.
A Boldogságprogram segít a megküzdésben
A Boldogságprogram az évente megismételt vizsgálat mellett a boldogság elérésében is segítséget nyújt. A program a pozitív pszichológia tudományág kutatásaira épül és vezérfonalat kíván adni ahhoz, hogy a résztvevők könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására kapjanak gyakorlati lehetőséget. A program lényege a személyiségfejlesztés és a pozitív életszemléletre való képesség tanítása.
Minden hónapban egy-egy konkrét boldogságfokozó gyakorlattal foglalkoznak, ilyenek például a boldogságfokozó hála gyakorlása, a társas kapcsolatok boldogító ereje és a megbocsátás. Az aktuális hónaphoz havi leckéket állítanak össze, továbbá minden napra adnak feladatokat is. Ezek a Boldogságprogram főoldalán olvashatók azok számára, akik beregisztráltak és be vannak jelentkezve az oldalra.
A program lehetőséget biztosít arra is, hogy a különböző településeken élő Boldogságprogram-résztvevők találkozhassanak egymással, megoszthassák tapasztalataikat és felkészülhessenek a következő hónap tematikájára. Ennek érdekében belföldön és külföldön is Boldogságklubok jöttek létre – eddig 150 elérhető klub van, melyeknek listája és elérhetőségeik szintén a honlapon olvashatók.
Egyre több országban sikerrel alkalmazzák a Boldogságórákat, amelyeken a diákok csoportosan és egyénileg ismerik meg a boldogság fő összetevőit. Mindeközben olyan gyakorlatok elvégzésére inspirálják őket, amelyek – a boldogságkutatók tapasztalatai alapján – hozzájárulnak a gyerekek boldogságszintjének növekedéséhez. Magyarországon a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében a Boldogság Intézet szakmai csapata egy teljes programot kidolgozott ki a diákok boldogságra való tanítására. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a Boldogságórák csökkentik a tanulók szorongását, miközben erősíti önbizalmukat. Így nemcsak kiegyensúlyozottabbá válnak a gyerekek, de az iskolában is jobban teljesítenek. A Boldogságórák tapasztalataiból születettek meg a Boldogságóra kézikönyvek és munkafüzetek.
Forrás: boldogsagprogram.hu
