Idén is volt Szabadegyetem az ÁJK-n. Ennek apropóján beszélgettünk Czabán Samuval, az ÁJK HÖK elnökével.
Felvázolnád magának a fogalomnak a jelentését? Mit értettetek „Szabadegyetem” alatt?
A szabadegyetem nem egy konkrétan meghatározott forma, ezen a néven szinte akármilyen eseményt létre lehet hozni, talán csak annyi megkötés van benne, hogy szakmai elemet is kell tartalmaznia. Habár szabad, mégis egyetem. Az egyetem tehát arra utal, hogy valamilyen önfejlesztő cél is van benne.
Mikor, miért és hogyan született meg az ötlet egy ilyen rendezvény megszervezésére és megvalósítására?
A Szabadegyetemet tulajdonképpen a gólyatáborok után keletkezett közösségi űr betöltésére szerettem volna létrehozni. Egy táborélmény vitathatatlanul nagyobb integrációs erővel bír, mint a más jellegű közösségi élmények, és szerettem volna, hogy ez újra megszerezhető legyen az ÁJK szintjén is. Már részt vettem több hasonló jellegű eseményen, és nagyon meghatározó, pozitív élményeim voltak. Egyszer az ÁJK-n is szerveztünk a Kritika és Felelősség nevű vitakörrel egy kisebb kaliberű Szabadegyetemet. A középiskolában – és néha még az egyetemen is – menő attitűddel és a közhiedelemmel ellentétben a szakmaibb és a bulisabb programok egyáltalán nem mondanak ellent egymásnak, sőt! Az az igazi király, aki nemcsak a kocsmában, hanem a vizsgára való felkészülésben is legény tud lenni. Tudni és tanulni is valójában menő. Számomra a szabadegyetem ezt az irányt jelenti, a jófejség összekötését a szakmai motivációval. Lehet nagyon jól érezni magunkat egy táborban úgy is, hogy napközben érdekes előadásokat hallgatunk, délután-este meg elengedjük magunkat, ez nem egy ellentmondás. Ha tényleg jók az előadók, kifejezetten erős szakmai katarzison lehet átesni egy ilyen táborban. Hihetetlen sok lenyűgözően okos ember van, akik nagyon motiválóak tudnak lenni: ezek közös megélése, átbeszélése sok időre fel tudja tölteni az embert szakmai motivációval. Remélem, a táborban részt vevőknek ezt sikerült átadnunk.
Mi volt a tábor szerepe? A hallgatóknak milyen jellegű szórakozást, illetve fejlődést biztosított?
A szakmai oldalon a táborban alapvetően változatos, szigorúan nem jogi előadások és workshopok voltak. A workshopok párhuzamos, kisebb létszámú csoportos foglalkozások voltak, a kerekasztal-beszélgetések pedig nagyobb létszámú, előadás típusú programok voltak. A cél az volt, hogy szakmai téren olyan embereket, helyzeteket és tudományterületeket ismerhessenek meg a hallgatók, amelyekkel egyébként nem találkoztak volna. Így volt olyan, hogy egyik nap Vitézy Dávid beszélt a közlekedés jövőjéről, a másik nap különböző vallások képviselői vitatták meg a modern kor kihívásait és az egymással való viszonyukat, a harmadikon pedig heves vita zajlott a civil szervezetek képviselői között. A témáknak tehát nem volt sok közük egymáshoz, a cél a változatosság volt. Közösségileg szintúgy próbáltunk sokszínűek lenni. Napközben volt sportolás, társasozás, mozi, de itt javarészt nyilván a szakmai programok domináltak. Az estékre pedig mindig más volt: vetélkedő, beöltözős buli, de volt pubkvíz és karaokeparti is.
Hol került megrendezésre a tábor?
A Györöki Ifitáborban. Szerintem a szállás abszolút korrekt volt; az egyetlen, de igencsak jelentős probléma vele, hogy nagyon rosszul megközelíthető.
Hány szervező és hallgató vett rajta részt? Arányos volt-e ez a felosztás az együttműködés zökkenőmentességét és hatékonyságát illetően?
Végül 200 hallgató vett rajta részt, ebből volt 25 csoportvezető és nagyjából 10 szervező. A szervezést tekintve ezt optimálisnak találtam, nem éreztem belső problémákat. Olyan háromszáz főre ez kibővíthető jövőre, annyi embert még elbír értelmesen a tábor.
Mi volt a te szereped?
Főszervező voltam, meg ötletgazda. Utóbbi a projekt kimunkálását jelentette, előbbi a szükséges források és engedélyek megszerzését, továbbá a kivitelezés koordinálását, lebonyolítását. Szerencsére a dékán úr nyitott volt, és megadta nekünk a bizalmat. Mivel a gólyatábori botrányok óta nálunk nem volt ekkora kaliberű rendezvény, ez nagy szó, és ezért nagyon hálás is vagyok.
Mit gondolsz, sikerült a tábort szakmai szempontból az elejétől a végéig maximálisan szinten tartani?
Nyilván fáradtak az emberek, és a részvételi kedv is csökkent az utolsó napra, de ezzel eleve így kalkuláltunk. Minden nap eggyel kevesebb szakmai sáv volt, és eggyel több szabadidős program.
Tervezed-e a későbbiek során, hogy ismét megrendezitek?
Ha a mindenkori HÖK-vezetés támogat, és a forrásokat is megszerezzük, én vállalom az esemény megszervezését jövőre is. Szeretném, ha hagyományt tudnánk belőle teremteni, de ahhoz többéves stabil működés fog kelleni.
Kaptál-e visszajelzéseket a tábor után? Mik voltak ezek? Te mit üzensz a hallgatóknak így utólag?
Csináltunk egy értékelőt, amit relatíve sokan kitöltöttek. A visszajelzések elég jók voltak ott is, meg az értékelőn utólag is. Persze soha nem lehet ezeket igazán tudni, de azt hiszem, pozitív élményt tudtunk adni a legtöbb résztvevőnek. Külön rákérdeztünk a negatívumokra: amik ott felmerültek/kirajzolódtak, azok abszolút jogosak, és több már a tábor elején látható volt, például a túl hosszú utazás, a sokféle étel hiánya a büfében, a kicsit több szabadidős program. Ezeket egyszerűen fogjuk tudni korrigálni jövőre.
Fotó:Révész Patrik
