A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának honlapján jelent meg az a dokumentum, amely az ELTE-be való olvadás lehetséges vagy kívánatos megvalósíthatóságáról, lefolytatásáról szól, és szemlélteti, hogy mit is jelentene az “ELTE GTK”. Az itt ismertetett dokumentum nem nevez meg olyan problémákat vagy nagy eltéréseket, amely kizárná, hogy a GTK az ELTE-be olvadjon: a két intézmény struktúrája, működése, céljai egymáshoz sok tekintetben hasonlóak, de természetesen felmerülnek eldöntendő kérdések.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a GTK-nak nem az egésze, csak bizonyos részegységei válnának ki a BME-ből, hogy azok új karként az ELTE-hez csatlakozzanak: Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék; Pénzügyek Tanszék; Üzleti Jog Tanszék; Közgazdaságtan Tanszék; Környezetgazdaságtan Tanszék; Ergonómia és Pszichológia Tanszék; Filozófia és Tudománytörténet Tanszék; Szociológia és Kommunikáció Tanszék. “Annak érdekében, hogy a kiválásos-beolvadást követően egyes szervezeti egységek elnevezése e szinten is megkülönböztethető legyen az ELTE más karain lévő tanszékektől, intézetektől, szükséges végiggondolni a GTK-val átkerülő tanszékek elnevezésének az általuk folytatott üzleti, gazdasági típusú képzések tartalmához igazítását.”
Néhány fontos különbség természetesen felmerül az intézmények közt, az egyik ilyen a tudományos fokozatok és az egyetemi előmenetel kapcsolata: “Az ELTE szabályozása szerint a habilitáció a docensi kinevezés feltétele, azonban az a visszaható hatály tilalma miatt a GTK-n már kinevezett egyetemi docensek tekintetében nem alkalmazható (amikor az ELTE 2006-ban bevezette az egyetemi docensi kinevezés feltételeként a habilitáció meglétét, az a már kinevezett, nem habilitált egyetemi docenseket nem érintette).”
A BME-n a tanulmányi ügyeket a hallgatók nem kari, hanem egyetemi szinten intézik – azaz az ELTE-re kerülő GTK-nak szüksége lenne egy kari tanulmányi hivatalra, amelynek felállítására és működtetésére a GTK-nak megvannak az anyagi forrásaik.
A kiválás-beolvadás több épületet is érintene: az egyik a Q épület, amely az ELTE lágymányosi kampuszához kifejezetten közel van, ezt szeretné is megtartani a GTK. Ugyanígy “a kizárólag a kiváló-beolvadó szakok hallgatóit elszállásoló Wigner Jenő Kollégium ELTE-re kerülésével kell számolni” (a Wigner a 11. kerületben, a Dombóvári úton, a lágymányosi kampuszoktól 20 percre van). Érdekesség, hogy a kollégiumot a Kar a továbbiakban is úgy képzeli el, mint ami alapvetően a GTK hallgatóinak a kollégiuma – ez az ELTE-s szokásoktól eltérő.
Nagyon valószínű, hogy “az ELTE GTK-nak döntően a saját keretein belül kell a tanterveit némileg átalakítania”, ugyanis jelenleg a BME más karán oktatók is nem elhanyagolható mértékben tartanak órát GTK-soknak – a kiesést ugyanakkor a dokumentum meglátásai szerint a GTK, illetve az ELTE pótolni tudja.
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra jellemző, hogy nagyon magas az önköltséges hallgatók aránya. Az ő terheik mérséklésére vezették be a Karon a 400+ Ösztöndíj Programot az alapszakokon, és a legalább 400-460 ponttal felvételizők részesülhetnek belőle – ezt a GTK szerint “ki kell terjeszteni az ELTE BTK Kommunikáció és médiatudomány alapszakjára is (GTK önköltségi díját az ELTE-shez igazítva), hogy ugyanarra a szakra hasonló kondíciók mellett jelentkezhessenek a hallgatók. A BTK-s hallgatók ösztöndíjának a finanszírozását a GTK átvállalja (még pontosítani szükséges feltételek mellett, de előreláthatóan nagyságrendben évi 10 millió forint erejéig, a belépő hallgatók végzéséig), arra építve, hogy a GTK üzleti kommunikáció profilú alapképzése mintegy 80-100 fős felvételi keretszámhoz jut (ezt a keretszámot részben viszi magával, részben a jelentkezések függvényében a Fenntartó megemeli a számára).”
Forrás: gtk.bme.hu
Kiemelt kép: indafoto.hu
