Friss kutatás mutatta ki: a cégvezetők sokszor bizonytalanok a frissdiplomásokkal, a magyar munkaerő pedig – a jó elméleti képzés ellenére – gyakorlatban gyenge.
A közép- és nagyvállalati diplomás munkaerő-szükségletet és a szakember-kibocsátást térképezte fel a Macro-Talent 2015-2017 kutatás, melyet a HVG HR Center megbízásából a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és az Aon Hewitt készített. A kutatás során 100 főnél nagyobb hazai vállalatokat kerestek meg – az így elkészített prognózis segíthet a továbbtanulást tervezőknek a szakmaválasztásban, a cégeknek a tervezésben, és a diplomásoknak jó előrejelzést adhat arra, milyenek lehetnek elhelyezkedési esélyeik. A vállalatoknak csak 12%-a számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel az elkövetkező három évben, a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább úgynevezett junior és szenior szakemberekkel kívánják betölteni. A friss diplomásokkal kapcsolatban tapintható a félelmük – tartanak attól, hogy a fiatalok nem tudnak majd helytállni.
A megkérdezettek kevésnek tartják a diplomások számát, főleg mérnöki területen számolnak be jelentős szakemberhiányról. A kutatás kimutatta, hiába jó a magyarok akadémikus tudása, nem megfelelő a gyakorlati ismeretük, nincs problémamegoldó képességük, valamint az önbizalom terén is súlyos hiányosságaik vannak. A cégvezetők, a munkavállalók negatív tulajdonságait számba véve, elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként. Azt is hangsúlyozták, hogy a keresett diplomával rendelkezők 17-20 %-a néhány éven belül úgyis külföldön vállal munkát.
A cégek különösen a műszaki, mérnöki területen számolnak elhúzódó munkaerőhiánnyal, ezen belül is gépész- és villamosmérnökből, egyéb műszaki végzettségű szakemberből, jármű- és közlekedési, valamint agrármérnökből van jelenleg is kevés (ebben a sorrendben), és a helyzet 2017-re sem hoz érdemi változást.
A Telenor HR vezérigazgató-helyettese, Németh Zoltán szerint az a legfontosabb, hogy a tanulók valódi tudást szerezzenek és megtanuljanak tanulni. Ez segítheti a versenyben maradást, ami különösen a gyorsan változó digitális világban fontos, ahol rendre alakulnak az új szakmák.
Németh Kinga, az Audi Hungária személyügyi referensek területének vezetője szerint mindenkinek meg kell találnia, miben tehetséges és mit szeret, és azt kell csinálnia. Arra biztatott, hogy a fiatalok keressék a lehetőségeket és ne féljenek az újdonságoktól.
Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője szerint is az a jó, ha valakinek a munkája a szenvedélye, de a szakmai tudás mellett nagyon kell figyelni a szociális képességekre is.
Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója arra bátorítja a fiatalokat, hogy ragadjanak meg minden kínálkozó lehetőséget és ne féljenek, legyenek merészek.
A kutatást támogató cégek (Bosch, Audi, Nestlé, Telenor) képviselői azt javasolják, hogy a diákok próbáljanak már a munkába állás előtt tapasztalatot szerezni, kapcsolódjanak be gyakornoki programokba, és fejlesszék magukat az úgynevezett soft skillek megszerzésében. Mind a négy cégnél úgy látják, hogy a magyar elméleti képzés kiváló színvonalú, a gyakorlati részen azonban kellene még erősíteni. Ezért is tartják fontosnak a duális képzés előtérbe helyezését.
Az Audi és a Bosch együttműködik az egyetemekkel, és például gyakornoki programjaikon keresztül is segítenek megszerezni a fiataloknak azt a plusztudást, ami kell ahhoz, hogy még sikeresebbek legyenek az álláskeresésben. A Nestlé pedig szövetséget indított a frissen végzettek elhelyezkedésének segítésére, amely kezdeményezéshez számos cég csatlakozott. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár megemlítette, hogy a cégek meghosszabbított határidővel, április 30-ig jelentkezhetnek, hogy részt vegyenek a duális képzésben. Eddig 350 vállalat jelezte szándékát.
Forrás: eduline.hu
