A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a népesség iskolázottságát vizsgáló tanulmánya alapján, 1960 óta nyolcszorosára nőtt a diplomások aránya, ezzel szemben a lakosság 12 százalékának még általános iskolai végzettsége sincs. A népszámlálási adatokat feldolgozó kiadvány szerint folyamatosan javul a lakosság iskolázottsága és nő a nyelvtudással rendelkezők száma.
Megtudtuk azt is, hogy Budapesten minden harmadik ember rendelkezik diplomával, viszont a hátrányosabb helyzetű térségekben a lakosság harmada csak a nyolcadik osztály elvégzéséig jut el.
A magyar lakosság iskolai végzettsége folyamatosan csak javul az elmúlt fél évszázadban. Öt évtizeddel ezelőtt, a népesség 71 százaléka általános iskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett csak. Ez az arány 12 százalékra csökkent 2011-re.
Az elmúlt ötven évben szüntelenül nőtt az érettségit vagy ennél magasabb végzettséget szerzettek száma és aránya. Az érettségizettek aránya a vizsgált időszakban öt és félszeresére, a felsőfokú iskolai végzettségűeké pedig nyolcszorosára nőtt.
A legutóbbi felmérés adatai alapján országosan a lakosság 15,5 százaléka rendelkezik diplomával, viszont hatalmasak a területi eltérések ezen belül. A fejlett ipari térségekben és felsőoktatási intézmények környékén élők közt nagyobb az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma. A legkevesebb pedig a gazdaságilag elmaradottabb, általában mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területeken.
A fővárosi lakosok 29 százalékának, a megyeszékhelyeken lakók közül pedig 25 százaléknak van valamilyen felsőfokú végzettsége. Bizonyos községekben ez az arány a 10 százalékot sem éri el. Országos összehasonlításban a legkevesebb diplomás Nógrád megyében van.
A magyar népesség iskolai végzettségének javulását jelzi az is, hogy ez elmúlt évtizedekben csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen alapfokú végzettséggel sem. A 2011. őszi népszámláláskor egymillió-négyszázharminckilencezer embernek volt felsőfokú oklevele Magyarországon, doktori fokozattal pedig tizenötezren rendelkeztek.
Az elemzésből kiderült az is, hogy végzettség nélkül gyakorlatilag képtelenség elhelyezkedni. 2011-ben a foglalkoztatottaknak csak fél százaléka (húszezer ember) volt olyan, aki semmilyen bizonyítvánnyal sem rendelkezett. A nyolc osztályt sikerrel elvégzőknek pedig már ötöde képes volt munkát találni, az érettségivel rendelkezőknek több mint fele tudott elhelyezkedni, a diplomások körében pedig hetvenszázalékos foglalkoztatottságot mértek.
A legnépszerűbbek a műszaki, ipari és építőipari képzések voltak a szakmunkások és szakiskolát végzettek között. Növekvő népszerűségnek örvendtek a szolgáltatási területek is. Csökkent viszont az oktatási és mezőgazdasági végzettségűek aránya. A felsőfokú végzettségűek körében a társadalomtudományok, gazdaság, jog és az oktatás volt a legkedveltebb tudományágazat.
Az idegen nyelvet beszélők aránya szintén javuló tendenciát mutat. A kilencvenes évek folyamán kétszeresére emelkedett az anyanyelvükön kívül más nyelvet is beszélők hányada. A 2000-es évektől bár folytatódott a pozitív irány, már nem volt számottevő növekedés. 2011-re a főváros lakosságának 34, a megyékben élőknek csaknem 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy nyelven (elsősorban angolul vagy németül) képes kommunikálni.
Forrás: Edupress, mno.hu
Kép: wallconvert.com
