Alighogy feldolgozták az országgyűlési választások eredményeit, már megkezdődött az Európai Parlamenti választási kampány. Májusban az Unió mind a 400 millió választópolgára élhet szavazati jogával és küldhet képviselőket a Európai Parlamentbe. Ehhez kapcsolódóan rendeztek konferenciát az ELTE ÁJK-n.
Magyarország összesen 21 képviselőt delegálhat a 751 fős Parlamentbe. A pártok hétfő óta lázas hajrába kezdtek, hogy összegyűjtsék az Európai Parlamenti választási listára való felkerüléshez szükséges 20 ezer aláírást.
A konferencia fő célja az ismeretterjesztésen túl a fiatalok választásra való buzdításáról szólt, a meghívott előadók is elsősorban a 18-30 év közötti korosztályt kívánták megszólítani, azon belül is az első szavazókat, és meggyőzni őket, hogy minél többen éljenek szavazati jogukkal. A szórólapokat és az Uniós szakpolitikákat bemutató kiadványt tartalmazó mappával készülő Europe Direct-nek van is miért kampányolnia, hiszen – ahogy ők is többször elmondták – az Európai Parlamenti választásokon jellemzően alacsony a részvételi arány, 2009-ben mindössze 43% volt, a fiatalok körében pedig 29%.
A konferenciát Süveges Gergő, a rendezvény moderátora nyitotta meg a nagyjából teljesen megtelt Aula Magnaban, majd őt követte Dr. Mezey Barna. Az ELTE rektora kiemelte, hogy Magyarországnak Európa részeként az a feladata, hogy tudja hasznosítani mindazt a tudást, amit kaphat az Uniótól, a közösség feladata pedig, hogy együttesen megoldást találjon a nemzeti szembenállás okozta ellentétekre, megőrizve és tiszteletben tartva a nemzeti sokszínűséget, ami mindig is jellemezte a kontinenst és amelyet, mint legfőbb értéket, meg kell őriznünk.
Ezek után Lővei Andrea, az EP magyarországi Tájékoztató Irodájának vezetője tartott előadást. Kiemelte a tájékoztató szolgálatok misszióját , amiknek a feladata az információk eljuttatása az uniós polgárok számára, valamint a mobilitásra való ösztönzés, ami nem könnyű feladat. Azért buzdít bennünket a szavazásra, mert a Lisszaboni szerződés óta megváltozott parlamenti hatáskörök már nagyobb beleszólást engednek a választópolgárok számára, például ezáltal lehetőségünk nyílik közvetlenül beleszólni a Bizottság megválasztásába és a szakpolitikák irányát is meghatározhatjuk. Ahogy fogalmazott, nehéz ciklus előtt állunk, épp ezért együtt kell meghatároznunk az Európai Unió irányvonalát.
Az ő felszólalását egy pódiumbeszélgetés követte az ÁJK oktatóival. A beszélgetés résztvevői Dr. Arató Krisztina, Dr. Bodnár Eszter és Dr. Kende Tamás voltak. A főbb kérdések a választójogot, az EP választások sajátosságait, az euroszkepticizmust, a kétsebességes Európa kérdését és a pártokat érintették. Itt is előtérbe került az alacsony részvételi arány problémája, amelyet illetően a szakértők egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a tájékozatlanság, az érdektelenség, az Európai Unió intézményrendszerének bonyolultsága a főbb okai, valamint külön kiemelték a pártok szerepét, akik nem állnak elő kimondottan uniós kérdéseket érintő programmal. A beszélgetés végén a szakértők elmondták, mit prognosztizálnak az elkövetkező ciklusra. Kende Tamás és Bodnár Eszter a még szorosabb együttműködés irányába látják elmozdulni a közösséget, Arató Krisztina pedig három forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve az EU szkepticizmustól kezdve a föderációig.
A következő beszélgetés résztvevői valamely Európai Uniós szervezethez kötődő hallgatók voltak, Anek Rebeka a Pillar Alapítványtól, Hradszky Zoltán az Eastern Partnership Project képviseletében, Soproni Tamás az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának külügyi alelnöke és Szép Viktor az EastSide Policy Institute elnöke. Ők, mint maguk is a fiatal generáció képviselői, a fiatalok EU-hoz való viszonyáról beszéltek. Mindannyian az oktatásban és a tájékoztatásban látták a részvétel növelésének lehetőségét, hiszen habár ismerik például a rendelkezésükre álló mobilizációs lehetőségeket, a szakpolitikák folyásába nem látnak bele, és nem is igazán tudják a fiatalok, hogy mit is tesz értük az Európai Unió. Szóba került még az internetes szavazás, a választójogi korhatár csökkentése, a cenzus kérdése, a strukturális párbeszéd és a viták fontossága, valamint a közösségi média tájékoztató szerepe. A jelenlegi kommunikációs stratégiát egyikük sem tartja hatékonynak. Úgy látják, hogy az aktívan érdeklődőket könnyebben meg lehet szólítani, azokat, akik otthon maradnak nehéz motiválni, de a civil szervezetek tagjaiként bizakodóak és továbbra is szükségesnek tartják a tájékoztatást és a párbeszédek folytatását.
Egy rendkívül érdekes és gondolatébresztő konferencián vehettünk részt. Valóban nehéz meghatározni a mai globalizált világban, hogy hol húzódnak az identitások közötti határok és egyáltalán lehetünk-e egy szupranacionális közösség tagjai, amely soknemzetiségű közösség vajon megfelelően tudja-e képviselni az érdekünket. A döntés mindenesetre valóban előttünk áll.
Ha további információt szeretnél megtudni az EP választásokról, látogass el a www.europarl.eu valamint a www.valasztasok2014.eu oldalakra!
