Február 27-én az ELTE ÁJK-n feszül egymásnak atomügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Jávor Benedek PM-társelnök. A JÖSZ és a Stahly 15 szervezésében megrendezésre kerülő vitán jogi, gazdaságpolitikai és energetikai szempontból érvelnek a felek Paks 2 mellett és ellen.
19.51: Zárszóként egyszerűen megköszönték a lehetőséget és a hallgatóság figyelmét, Jávor még annyit tett hozzá, hogy ilyen vitákra szükség lett volna a paksi bővítésről való döntés előtt. Mi is köszönjük a figyelmet!
19.49: Összeegyeztethető-e a PM álláspontja az Összefogás többi pártjának álláspontjával? Jávor: összeegyeztethető, konszenzus van abban, hogy nem időszerű a paksi bővítés.
19.47: A nukleáris hulladék elszállításáról szól az első kérdés: 20 évre vállalt kötelezettséget az orosz fél, hogy elszállítja. Jávor szerint utána gondok lesznek, és veszélyes, hogy csak 20 évre született megállapodás. Lázár szerint ezt később lehet meghosszabbítani, ráadásul az unió először csak 10 évet akart engedélyezni.
19.46: A hallgatóság kérdései következnek.
19.43: A Miniszterelnökség államtitkára szerint kulcskérdés (“ez az alfája és omegája mindennek”), hogy a lehető legolcsóbb energiához jusson mindenki Magyarországon, hosszú távon ez biztosíthatja az ország versenyképességét is.
19.40: Lázár: Brüsszelhez fordul a kormány, ha az országgyűlés beterjesztette a hitelszerződést; nem sértheti a versenyjogot, ha a magyar állam hitelt vesz fel egy ilyen esetben. Az atomerőmű-bővítés Berlinben és Brüsszelben is politikai kérdés. Jávor szerint a hitelfelvétel körülményei nem csak versenyjogi szempontból problémásak. A kormány eldöntötte, hogy atomerőművet fog építeni/bővíteni, és akkor is végigviszi, ha ez nem éri meg.
19.34: Elmaradt a tendereztetés, a PM társelnöke szerint ez ütközhet az uniós versenyjoggal, érdemes megvárni az uniós vizsgálatot ezügyben. Lázár János erre a dokumentumra hivatkozik, mely alapján az unió jóváhagyta az orosz-magyar államközi szerződést a bővítésről, így vizsgálat sem lesz.
19.29: Munkahelyteremtés. Jávor egy, a paksi bővítésről szóló dokumentumra hivatkozva 7-800 munkahelyet jósol. Németországban a 23 százaléknyi megújuló energia 10-szer annyi munkahelyet hoz létre, mint a 17 százaléknyi atomenergia; munkahelyteremtés szempontjából is kedvezőbb a zöld energia. Lázár szerint az 50-50 százalékos arány az életszerű.
19.27: Lázár kiemeli, hogy az importált áram is atomerőművekből származik; ha importálni megéri, építeni miért nem éri meg? – teszi fel a kérdést.
19.22: A hitel kapcsán is más álláspontot képviselnek a felek: Lázár szerint ez egy kedvező, kamatos kamatot nem tartalmazó államközi hitel, és megismétli, hogy mástól nem is kaphattunk volna ekkora összeget. Nem vagyunk USA, bár – jegyzi meg viccesen – a választások után Orbán Viktor a nyomukba ered. Jávor viszont azon az állásponton van, hogy kamatos kamat nélküli hitel nincsen, még ha jogilag így is néz ki. Új front az atomvitában, szinte már közgazdaságtani iskolák csapnak össze.
19.20: Lázár János szerint szegények vagyunk ahhoz, hogy 2032 után ne legyen atomerőművűnk. Jávor szerint ahhoz vagyunk szegények, hogy 1000 milliárdos hitelt vegyünk fel.
19.18: Jávor szerint uniós fejlesztési forrásokból kellene a megújuló energiát fejleszteni, ezzel pedig hosszú távon az energia ára is csökkenne, jobban, mint az atomerőmű-bővítéssel.
19.16: Lázár: aki atomerőművet épít, az nem függőséget, hanem függetlenséget vásárol. Ha nincs energiafüggőség, hanem magunknak tudjuk ezt előállítani, azzal az ország függetlensége és mozgástere is nő. Emellett nincs is még egy olyan ország, aki az oroszok ajánlatát akár meg tudta volna közelíteni.
19:14: Jávor Ukrajna kapcsán beszél az orosz befolyásról, mely mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Lázár közbevág: ezért fog csökkenni a befolyásuk.
19.11: A moderátor arra kérdez rá, hogy miért Oroszországgal kell szerződést kötni az Európai Unió tagjaként. Lázár szerint nincs biztonsági kockázat Oroszországgal kapcsolatban, ráadásul a jelenlegi blokkokat is ők működtetik, és a bővítésről szóló egyeztetés során is konszenzus volt arról, hogy Oroszországnak kell bővítenie az erőművet, praktikus okokból.
19:07: Jávor szerint fontos leszögezni, hogy itt kapacitásbővítésről van szó, hiszen nagyjából 10 éven át párhuzamosan fognak működni az új és a régi blokkok. Ha a kormányzat eleve arra készül, hogy 2025-re és 2032-re talán nem lehet átadni a két új blokkot, azzal saját kudarcát vetíti előre.
19.05: Szakértők véleménye szerint 2020 környékén lenne esedékes a paksi bővítésről a döntés. Lázár állítása szerint nem úgy működik, hogy a lehető legkésőbbi időpontban szülessen döntés, hiszen az előkészítéssel és a beüzemeléssel sok év elmehet, ezt nem lehet előre megbecsülni.
19.03: Lázár szerint a Roszatom engedélye nélkül nem is lehet nyilvánosságra hozni a tanulmányokat. Arra a kérdésre, hogy kérték-e ezt tőlük, azt válaszolta, hogy erről nem őt kell kérdezni, nem ő az illetékes.
19.00: A bővítéshez kapcsolódó megalapozó tanulmányokat 10 évre titkosították, Jávor szerint ez sokat elárul az egész szerződésről. A tanulmányokat nyilvánosságra kellett volna hozni időben, hogy felelős döntés születhessen.
18.56: Jávor jogilag nem vitatja a döntést, azonban az álláspontja az, hogy a jelenlegi paksi atomerőmű elégséges, és később kell tárgyalni a bővítést. Paks 1 2032-2037 között jár le, így nem indokolt már 20-25 évvel előre dönteni egy ilyen, Magyarország számára rendkívül fontos kérdésben.
18.52: Lázár szerint a legfontosabb kérdés, hogy szüksége van-e Magyarországnak atomerőműre, és csak ennek megvitatása után lehet részletkérdésekről vitatkozni. Szerinte Jávor nem foglal állást ebben a kardinális kérdésben, és egyszerre több, akár egymásnak ellentmondó szálon fut a vita, mely így nem vezet sehova. Vitapartnerének szegezte a kérdést, hogy szerinte legyen-e Magyarországnak atomerőműve.
18.47: Jávor több problémát sorol fel a paksi bővítéssel kapcsolatban: a szakmai és társadalmi vita teljes hiánya mellett a pénzügyi-gazdasági vonzata sem egyértelmű az üzletnek; nem egyértelmű, hogy integrálható-e a két új blokk a rendszerbe, és szerinte a kormány a GDP-növeléssel és a munkahelyteremtéssel kapcsolatban is illúziókat kerget. Kifogásolta még a környezeti hatások vélhetően hibás becslését, és többek közt a kiégett fűtőelemek elhelyezésének kérdését. Jávor szerint a kormány orosz rulettet játszik az ügyben.
18.42: Lázár szerint a kormánynak két okból volt kötelessége, hogy ezzel a témával foglalkozzon: egyrészt stratégiai, versenyképességi okokból, ugyanis az ország szempontjából Paks 2 energetikai kérdés, s a kormány célja, hogy a lakosságnak és a gazdaság szereplőinek is európai összehasonlításban lehetőség szerint a legolcsóbb legyen az energia. Magyarország túl sok villamosenergiát importál, a jövőben szükség van az energiafüggetlenség megteremtésére. A másik ok egyszerűen az, hogy 2032-ben lejár a paksi atomerőmű működési engedélye, és szükség van a villamosenergia további biztosítására, erre pedig a paksi bővítés a legjobb megoldás.
18.40 Elkezdődött. Első körben a két fél öt-öt percben mutatja be álláspontját Paks 2 ügyében.
