Sok egyetemista dolgozik tanulmányai alatt, hogy előteremtse az ahhoz szükséges összeget. Interjúalanyunk ennek egy kicsit szokatlan módját választotta: pókerből tartja el magát.
Ha elsőre nem is tűnik annak, ez kőkemény munka. Április 22-én a Kormány benyújtotta a parlamentnek a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslatot. Részben ennek apropójából kérdeztem Mátét, az egyik ismert, és elismert hazai pókeresünket, aki betekintést nyújt ebbe az életformába.
Mikor kezdtél el játszani?
Ahogy a legtöbben Magyarországon, én is 2007 fele ismerkedtem meg a pókerrel. Az azt követő években sokat játszottam interneten az egyetem mellett, de akkoriban csak néhány ezer forintot kártyáztam össze, így fel sem merült, hogy ebből meg is tudnék majd élni egyszer. Ekkortájt látogattam el az akkor nyíló klubok egyikébe, és azonnal magával ragadott az élő játék varázsa. A mai napig – ha van elég magas nevezési díjú verseny – akkor inkább részesítem azt előnyben az internetes játékkal szemben.
Mikor lett igazi bevételi forrás a hobbidból?
A változást az hozta meg, hogy sikerült kijutnom a póker világbajnokságra Las Vegasba. Ez az utazás akkora hatással volt rám, hogy elhatároztam, annyi külföldi versenyre látogatok el, ahányra csak tudok, és komolyabban elkezdem fejleszteni a játékomat. Ezt azóta teljesítettem is, nagyjából tucatnyi külföldi versenyen indultam. A póker révén olyan helyekre jutottam el, amelyekre a játék nélkül, egyetem mellett sohasem sikerült volna. Másik elhatározásomat is komolyan vettem. A kívülállók közül kevesen vannak, akik egyáltalán hivatásként tekintenek a pókerre: csak egy játékot látnak, ahol néhány szerencsés hatalmas pénzeket nyer. Pedig ezek mögött az eredmények mögött igen komoly teljesítmény van. Nem elég az, ha valaki rengeteget játszik, havi több tucat órát kell arra fordítania, hogy fejlessze vagy legalább szinten tartsa a játékát. Az internetnek hála a póker nagyon dinamikusan változik és fejlődik, amihez alkalmazkodni kell. Sokszor egy parti megjátszása, ami másfél-két éve még nyereséges volt, most puszta pénzkidobás.
Mik az árnyoldalai ennek az életformának?
A beleölt időn és energián túl a legnagyobb hátránya a kiszámíthatatlanság. Nem elég a tudás, Fortunának is nagy szerepe van, ezt egyik pókeres sem tagadhatja. Korábban olyan időszakok váltogatták egymást, hogy vagy egy „túróstáskányi” pénz sem volt a zsebemben vagy több ezer dollár a számlámon. Most sincs ez másképp, hiszen hiába kéne matematikailag nyernem, nem tudhatom, hogy az adott hónapban tízezer dollárt nyerek, stagnálni fog az egyenlegem, vagy éppen folyamatosan vesztő időszak következik, ami mind rövidtávon, mind hosszabb (akár évtizedes) távlatban is kiábrándító lehet. Amennyiben azonban a megfelelő tudás mellé komoly önuralom is párosul, akkor szinte elképzelhetetlen, hogy valaki tönkremenjen, hiába pártol el mellőle a szerencse.
A pókeres lét másik hátulütője, hogy az igazán jó versenyek, ahol sok a rossz játékos, általában délután hat után kezdődnek, így sokszor hajnalig is elhúzódhatnak, ami mellett már nehezen, sokszor vállalhatatlan kompromisszumok árán férhet csak bele az egyetem.
Hosszabb távon pedig nem tudhatja az ember, hogy egyáltalán meddig tud ebből a munkából bevételhez jutni. Egyre kevesebb amatőr játékos ül az asztaloknál, és a törvényi keretek is bármikor megváltozhatnak, ahogy az USA-ban a 2011-es Fekete Pénteken, amikor az összes nagyobb pókeroldalt elérhetetlenné tették a hatóságok az Államokban. Az ügy azóta is rendezetlen, az amerikai felhasználók pedig még mindig nem tudtak hozzájutni a bent ragadt egyenlegükhöz.
Április 22-én a Kormány benyújtotta a parlamentnek a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslatot. Hogy érinthet ez téged?
Magyarországon már évek óta lebegtetik a pókertörvényt, ami az élő pókertermekkel kapcsolatos törvényből kiindulva szinte biztosan hátrányosan fogja érinteni a megélhetési játékosokat. Más kérdés, hogy a választások előtt egy évvel, már nem valószínű, hogy ilyen kis horderejű témákkal foglalkozna a jelenlegi kormány.
Hogy tudsz így haladni a tanulmányaiddal? Hogy egyezteted össze a kettőt?
Ebben a félévben fogok végezni, így az elmúlt időszakban nem igazán játszottam, a tanulás töltötte ki az időm nagy részét, de idén is beadtam a felvételit, mindenképp folytatni szeretném, ha a körülmények lehetővé teszik. Valahogy úgy képzelem el, hogy hétköznap leginkább az egyetemen lennék és pókerrel csak elemzés, fejlesztés szintjén foglalkoznék, nagyjából napi egy-két óra erejéig és inkább a hétvégéken játszanék. Abban szinte biztos vagyok, hogy emellett lenne egy-két olyan hétköznap is, amikor játszanom kell majd legalább négy órát ahhoz, hogy meglegyen a szükséges versenyszám, de hogy ehhez a három nagy időrabló (egyetem, barátnő, alvás) közül melyiktől vonnék el értékes perceket, azt még nem tudom. Az majdnem biztos, hogy nem az előbbitől.
A környezeted miként éli meg, hogy ezzel foglalkozol?
Meglepett, hogy amikor a szüleimmel beszélgetve ez szóba került, kiderült, édesanyám is támogatja az elképzeléseimet. Korábban azt gondoltam, hogy náluk a ‘tűr’ kategóriába esik az egész pókeres tevékenységem, de úgy látszik, jó hatással voltak a megítélésemre az utazásaim és a nagyobb eredményeim. Mindemellett biztos, hogy ezt főfoglalkozásként nem tudják elképzelni a számomra, sőt én sem. Szeretnék olyan munkát végezni, amely valamilyen plusszal jár, amely során létrejön valami. A póker, bármennyire is szeretem és meghatározó az életemben, sajnos nem ilyen. Azonban amíg azt megtalálom, addig el sem tudnék képzelni kellemesebb pénzkereseti módot.
Bajnok Dávid
Képek: launchpoker.com, pokernews.com, pokerq4.com
