Szeptemberben több mint 9000 új hallgató kezdte meg tanulmányait az ELTE-n – ők az első évfolyam, akik az új felsőoktatási törvényhez, a hallgatói szerződéshez, megváltozott keretszámokhoz kénytelenek alkalmazkodni, és az elsők, akik előtt nyitva áll a Diákhitel2 felvételének lehetősége.
Szeptemberben zárult le az első igénylési határidő. „A Diákhitel2 bevezetését nagy várakozás előzte meg mind a hallgatók, mind a Diákhitel Központ részéről – mondta el kérdésünkre Bednárik András, a Diákhitel Központ Zrt. munkatársa –, ezek az igények és elvárások pedig találkoztak: a két Diákhitelt összesen közel 12500 diák kapja majd meg az első folyósításkor. Ez lebontva a Diákhitel1 esetében 6500 (ebből 500 ELTE-s), a Diákhitel2-nél pedig közel 6000 (654 ELTE-s) diák tanulmányi finanszírozásának megkönnyítését jelenti, annak érdekében, hogy az egyetemen, főiskolán töltött idő valóban hasznosan, a tanulásra koncentrálva teljen el.”
A szabadfelhasználású Diákhitel1-el ellentétben a Diákhitel2 csak az önköltség megfizetésére fordítható, és csak állami részösztöndíjas vagy önköltséges hallgatók vehetik igénybe. Bár a Magyar Rektori Konferencia még szeptemberben javaslatot nyújtott be a kormánynak, amelyben indítványozta, hogy felsőbbévesek is igényelhessék, ez a konstrukció továbbra is csak azok számára elérhető, akik felsőfokú tanulmányaikat az idei évben kezdik meg. A hitel összege – céljának megfelelően – megegyezik a költségtérítésével, és nem a hallgató számlájára utalják, hanem egyből a felsőoktatási intézményhez érkezik meg. (Ez az összeg, 150000 forintnyi önköltséget alapul véve, még a talán kevésnek tűnő 654 hallgató esetében is 98 millió forintot jelent a Diákhitel saját kasszájából szemeszterenként.) A felvett hitel törlesztését a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónaptól, illetve a 35. életév betöltése után kell megkezdeni, 2%-os kamat mellett. A Diákhitel2 állami kamattámogatással működik, a fennálló részt az állam egészíti ki. A Diákhitel1 kamata ezzel szemben 8%.
Mindkét hitelkonstrukcióra igaz, hogy ha tudunk, tanácsos élnünk a díjmentes előtörlesztés és előteljesítés lehetőségével, hogy minél rövidebb ideig nyomja vállunkat a hitel terhe. Törleszteni ugyan akkor is kell, ha valakinek nincs munkaviszonya, az egyetem elvégzése utáni első két évben a kötelező törlesztőrészlet az aktuális minimálbérhez igazodik, ennek megfelelően ez az alacsony befizetés nem okoz nagy anyagi megterhelést a munkakeresési időszakban. „Érdemes mindezek ellenére kellően odafigyelnünk a hitelünkre, hogy a tartozásunkra számított kamat és a befizetés aránya megfelelő mértékű legyen, és elkerüljük a hitel ’púposodását’” – tanácsolta a Diákhitel Központ munkatársa.
2001-es indulása óta a Diákhitel Központ non-profit rendszerrel működik, forrásait a pénz- és tőkepiacról vonja be, állami kezességvállalás mellett, és már közel 330000 hallgató élt az általa nyújtott lehetőségekkel. A diákhitelt felvevők 49%-a csak a hitel segítségével tudta megszerezni diplomáját, és ennek az aránynak a növekedése az új felsőoktatási rendszerben nagy valószínűséggel elkerülhetetlenné válik. 2001 óta a hitelhez jutott hallgatók egyharmada tudott végtörleszteni, és bár a kötelező törlesztések befizetése 98%-os, sokan még évekkel később is a hitel törlesztőrészleteit nyögik. Annak ellenére, hogy sokszor valóban nagy segítséget jelenthet a Diákhitel – amely sok szempontból igyekszik a hallgatók speciális helyzetéhez igazodni, és nem aránytalanul nagy terhekkel „lehúzni” az egyetemistákat –, ha nem gondoljuk át kellően a döntést, a későbbiekben akár hosszú évekig gördíthetjük magunk előtt a hógolyóként növekvő adósságunkat. Más kérdés, hogy sokunknak nem lesz más választása, hiszen a változó felsőoktatási helyzet, az állami ösztöndíjas keretszámok csökkenése vagy akár teljes megszüntetése az eddiginél több hallgatót hozhat olyan helyzetbe, hogy hitelt kelljen felvennie tanulmányai finanszírozásához.
