Jelenlegi információim szerint – morbid módon ezt a mondatot hallhattuk legtöbbször a rektori fórumon. Sokat elárul a jelenlegi felsőoktatási szabályozásról, hogy az ELTE rektora nem fogalmazhat másként. Ott voltunk az ÁJK-n március 29-én.
Reméljük hagyományteremtőnek is mondhatjuk a március 29-i rektori fórumot, amitaz ÁJK IX-es előadójában rendeztek meg. Kérdéseket előzetesen és a helyszínen is feltehetett bárki, a témákat internetes szavazáson mi magunk választhattuk ki. Dr. Fábri György rektorhelyettes úr ismertette a „nyerteseket”: finanszírozás, oktatáspolitika és pedagógusképzés.
Dr. Mezey Barna a bevezetőjét még pozitív gondolatokkal kezdte, a nehézségek ecsetelése a későbbiekre maradt. Mielőtt rátértünk volna az első kérdésre, rektor úr az egyetemi összefogás fontosságáról beszélt. Úgy fogalmazott, hogy „ami ránk vár, az csak közösen elviselhető.”
Később, még szintén a bevezetőben rektor úr kifejtette, hogy az egyetem költségvetésének csökkenése, természetesen magában hordozza az egyetemi humánpolitika átgondolását. Hozzátette, „feltett szándékom megtartani az állásokat, amíg lehet.”.
A finanszírozás: egyértelműt csak 2013-ban lehet mondani
Az egyetem finanszírozásának fontos pontja a megfelelő pályázati lehetőségek alaposabb vizsgálata. Nagyobb fegyelemmel kell a jövőben kezelni az ilyen ügyeket. Ez is hozzátartozik a finanszírozás kiegyensúlyozottabbá tételéhez. „Az ELTE elkövette azt a hibát, hogy fejlett régióba települt (maradtunk volna Nagyszombaton), ezért a 88 milliárd EU támogatásból 4 milliárd jut. A régiónkba. Ahol van rajtunk kívül más kiváló intézmény is, amely joggal reménykedhet pályázati sikerben.” Kommentálta facebookos tudósításában a pályázati lehetőségeket az EHÖK.
És ha ez nem lenne elég, hát bonyolítsunk még egy kicsit a finanszírozás kérdésén. Sajnos ugyanis a jelenleg érvényes felsőoktatási törvény csupán kerettörvény, vagyis sok olyan részlet, ami nagyban befolyásolja az egyetem gazdálkodását, még mindig nem egyértelmű. „Nyitott még néhány olyan, nagyon komoly kiadást jelentő szervezeti kérdés, mint a sportlétesítmények, vagy a kollégiumok ügye. Még mindig nem jelent meg a vonatkozó jogszabály, hogy ezek az egyetem kezelésében maradnak, avagy sem.” Fejtette ki a részleteket Mezey Barna. A PPP programok finanszírozásának változásáról, a hallgatók önköltségéről és az ösztöndíjasok besorolásáról ugyancsak nincsenek egyértelmű szabályok.
Bajomi Iván, a Társadalomtudományi Kar oktatója szólt hozzá először a témához. Javasolta, hogy a karok közötti áthallgatás legyen könnyebb, ne számítson bűnnek, ha valaki többet szeretne tanulni. A rektor válaszában kifejtette, hogy az egész képletet át kell gondolni, ebbe beleigazítható az átjárások képe is. Mezey szerint is jó lenne, ha a karok határai kevésbé lennének markánsak. Ez jó hír nekünk, hallgatóknak is.
Később, Galican Péter a Bölcsészettudományi Kar oktatója arra volt kíváncsi, hogy mi biztosítja, hogy itt maradnak a pénzek, amiket a hallgatók befizetnek? Rektor úr jelenlegi információi szerint a helyzet az, hogy a bérköltséges hallgatók eleve ide fizetik be a képzés térítési díját, az ösztöndíjakat pedig az állam utalja át az egyetemnek. Ez persze csak egy legutóbbi információ, ami mindig azt jelenti, hogy senki nem tudhatja, hányszor fogják még meggondolni magukat. Odafönt.
Oktatáspolitika: amit el tudunk követni, azt elkövetjük
Az ELTE végig markáns álláspontot képviselt a felsőoktatási törvény körüli huzavona során. Amellett, hogy a rektori konferencia állásfoglalásának előkészítését is magára vállalta (ez egy nagyjából 100 oldalas dokumentum, tehát nem a néhány soros sajtóközleményről van szó).
Minden alkalommal véleményt nyilvánított, amikor lehetett. Dr Mezey Barna némi Ftv. véleményezési órát tartott, megtudhattuk, hogy 2010 decembere után már csak 2011 október 21-én találkoztak a következő verziójú tervezettel. Kaptak is rá 3 napot, hogy véleményezzék – egyébként megtették – ezután legközelebb ők is csak az Országgyűlés Honlapján találkozhattak vele. Rektor úr elmondta, hogy azt szerették volna, ha jó felsőoktatási törvény készül, ezért pozitív javaslatokkal és véleményekkel árasztották el a minisztériumot. Mindenki eldöntheti maga, hogy ezeket mennyire fogadták el a NEFMI-ben.
A következő kérdés kapcsán mindenki kinyilatkoztathatta, hogy ki bolognai barát, és ki nem az. Mezey rektor úr például elmondta, hogy akik ismerik, azok tudhatják – és most már mi is – ő az utóbbi kategóriába tartozik. Mindennek ellenére a rektor is elismerte, hogy egyes szakokon bevált a rendszer, de összességében még egy, magát bolognai barátnak mondó felszólaló is azt mondta, „ahogy végül itt lezajlott a váltás, bár ne történt volna meg”. Azonban a kérdésről nem intézményi, hanem Európai szinten kell dönteni. Mindenesetre most, hogy kijön az első teljes évfolyam, az ELTE-n végre fogják hajtani a felülvizsgálatot, és az eredmény alapján lépnek majd tovább, de a hallgatók „csereszabatossá tételéhez” elengedhetetlen ez a rendszer.
Több más dolog mellett felmerült a kérdés, hogy mikor lesz pártpolitikától független autonóm egyetem az ELTE? „Jelentem pártpolitikától nem függ az ELTE. Jelentem, kormányzati politikától függ az ELTE. Tehát az, hogy a mindenkori kormányzattal polemizál, vagy párbeszédet folytat, az teljesen természetes.” Fogalmazott válaszában Mezey.
[keretes] Mi az egyetemvezetés véleménye arról, hogy visszavették Schmitt Pál doktori címét?
A rektori fórumra is beszivárgott az aktualitás. Dr. Fábri György, kommunikációs rektorhelyettes már így átfogalmazva tette fel, az egyébként már korábban felmerült kérdést. 19:13-kor a konferencia egész hallgatósága tapsolt a hír hallatán. Mezey azt mondta, az egyetemvezetés véleményét nem mondhatja el, hisz nem egyeztetett velük, az ő véleménye az, hogy ilyen esetben a doktori fokozatot illik visszavenni. [/keretes]
Pedagógusképzés: nincs pedagógusideál, amit a gyerekek elé állítanának.
„Arról van szó, hogy nincs egy életpálya modell. Arról van szó, hogy az iskolákból nem megfelelő felkészültséggel érkeznek a gyerekek…” Kezdte el ecsetelni az ELTE rektora a felmerülő problémákat. Szóba kerültek a gyakorlóiskolák is, melyekhez Mezey szerint az ELTE-nek ragaszkodnia kell. Később az egyik felszólaló oktató megemlítette, hogy sokszor az egyetemen is az alapok hiányával küzdenek. A bölcsészkaron is akadnak olyan diákok szép számmal, akiknek lerí a dolgozatából, hogy nem látják az összefüggéseket, és nem tudnak fogalmazni. Mezey hozzátette, ezek a diákok nyilván nem a gyakorlóiskolákból kerülnek ki.
A fórum végén szóba került még a kutatás témája is. Létezhet –e olyan egyetem, ahol nem folynak kutatások? Van rá példa, legalábbis elméleti szinten, de az álom természetesen az, hogy a tanársegédek is sok kutatással és kevés oktatással foglalkozzanak, hisz ez biztosítja a kreativitást is az oktatás folyamán. A mérleg nyelve azonban a folyamatos forráselvonások okozta nehézségek miatt időnként a másik irányba billen át.
Az utolsó felszólalók még igényüket fejtették ki a belső szakpolitikai, egyetempolitikai véleményartikuláció lehetőségével kapcsolatban. Fábri György megjegyezte, hogy például most is egy ilyen fórumon tartózkodunk, immáron több mint két órája.
A március 29-ei fórumot továbbiak fogják követni az egyetemvezetés szándékai szerint. A felmerülő kérdéseket az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat is várja.
