Több felsőoktatási intézmény megkeresésével zajlik az az országos kutatás, amelynek célja a gazdasági szféra és az oktatás kapcsolatainak fejlesztése.
A felsőoktatási intézmények egyik fontos bevételi forrását jelentheti a piaci megbízások teljesítése. Ugyanakkor az intézmények kiterjedt céges kapcsolati hálózata jelentősen növelheti a hallgatók elhelyezkedési esélyeit is. Többek között ezek az érvek inspirálták a kutatás elindítását, ahogy a kutatást vezető Studiorum Consulting Kft. és – ez utóbbi megbízásából – a felmérést lebonyolító ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. vezetői fogalmaznak. A két vállalkozás együttműködése is szimbolikusan értelmezhető: egy magánvállalkozás és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tulajdonában álló, a piaci szférához való közeledést szolgáló gazdasági társaság kötik össze a két szférát.
A kutatást végzők nem titkolt célja az is, hogy országos szinten a sajtó útján hirdessék a kiemelkedő felsőoktatás-támogatókat, a felsőoktatás és gazdasági szféra közötti együttműködés legjobb gyakorlatait. A kezdeményezés céljaiban csatlakozik az Európai Bizottság 2008-ban elindított Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma (University-business dialogue and co-operation: “A new partnership for the modernisation of universities: the EU Forum for UNIVERSITY-BUSINESS DIALOGUE”) című programjához is.
A felsőoktatás keretein belül működik a magyar kutatási kapacitás kétharmada is. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb tanulmánya („Kutatás és fejlesztés, 2010 (előzetes adatok)” szerint pedig 2010-ben Magyarországon 310,2 milliárd forintot fordítottak a kutatás-fejlesztésre. Talán ezek az adatok jól mutatják a kapcsolódó együttműködési lehetőségeket.
Fodor István, az Ericsson magyarországi vállalatának megszervezője és hosszú ideig vezetője, így nyilatkozott a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködéséről: „Az elmúlt években sok pozitív változás érhető tetten a felsőoktatási intézmények és a cégek együttműködésében, különösen az elhelyezkedés tekintetében. Elindultak a diplomás pályakövetési rendszerek, sok intézmény karrier-irodát működtet stb. […] Ugyanakkor még sok fejleszthető irány van és ebben a munkában az intézményeknek, a cégeknek és a nagyobb szervezeteknek (pl.: kamaráknak) is van tennivalója. […] Meglátásom szerint azonban csak olyan felsőoktatás-támogató cégeket érdemes példaként kiemelni, amelyek hosszú ideje ott vannak a felsőoktatási intézmények mellett és komoly közös munkát végeznek: együttműködnek az innovációs kutatásokban, a hallgatók szakmai felkészítésében stb. Ilyen együttműködésben lehet a legszorosabb kapcsolatokat kialakítani az oktatási intézmények és a vállalatok között. Önzetlen vállalati hozzáállás, nemzetközi szintű szakmai támogatás igen fontos lehet az oktatási intézmények fejlődése szempontjából. Ennek híján meggondolandó az együttműködés támogatása. A kapcsolatokban a hozzáadott érték legyen a meghatározó.” Hogy ez utóbbi együttműködésnek melyek a számszerűsített mutatói, megtudhatjuk a kutatási eredményeket összefoglaló, a felmérést végzők által év végére ígért tanulmányból.
