Tudományegyetem lévén szinte minden évben van olyan, aki találmányával, publikációjával, felfedezésével öregbíti egyetemünk hírnevét, illetve bővíti a tudományos lexikonokat. De mi a teendő a feltalálást követően? Milyen jogok illetik a kutatót, illetve az egyetemet?
Az Egyetemen –a hazai és nemzetközi szabályozásnak megfelelően – kétféle találmányt különböztetnek meg, a szolgálati, illetve az alkalmazotti jellegűt. A kettő közötti különbség az, hogy míg az előbbinél az alkalmazott, hallgató kötelessége kifejleszteni egy olyan dolgot, ami munkaviszonyából, jogviszonyából fakad, addig utóbbinál nem kötelessége, de a találmány a munkáltató tevékenységi köréhez tartozik.
A feltaláló mindkét esetben köteles bejelenteni találmányát az ELTE Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központba (PIK), akik a részletes leírás alapján előterjesztést készítenek az Egyetem Találmányi Testülete számára. Az Egyetemi Találmányi Testületnek a hazai szabályozás értelmében legfeljebb 90 napon belül el kell döntenie, hogy igényt tart e valamilyen szempontból a találmányra, illetve hogy kíván e szabadalmi bejelentést tenni, vagy gyakorolni a hasznosítási jogát.
Az Egyetemen főleg oktatók, kutatók hoznak létre találmányokat (amelyekre vonatkozóan szabadalmi bejelentés készül). De előfordul például, hogy diplomamunka készítése során a hallgató és a témavezető közösen kifejlesztenek valamit, amely szabadalmazható.
Évente összesen 4-8 találmányi bejelentés érkezik a PIK számára és ezekre vonatkozóan 3-6 szabadalmi bejelentés készül (amely még nem megadott szabadalom!) Ezek közül 1-2 olyan eset van, amelyben egy doktorandusz vagy hallgató is feltalálói részesedéssel bír.
Olyan találmányokat, melyekből később szabadalmi bejelentés születhet, az ELTE-n elsősorban a Természettudományi Kar és az Informatikai Kar kutatói hoznak létre, a TTK-n belül is főleg a Biológiai Intézet, a Kémiai Intézet és a Fizikai Intézet kutatói.
Szabadalmazhatóság szempontjából találmánynak minősül: egy termék, egy berendezés, egy eljárás, egy alkalmazás.
Tudományos publikáció esetén, a hallgató, az oktatók és az intézmény közösen kivitelezett vagyoni jogai akkor szállnak át az Egyetemre, ha az elkészüléshez szükséges anyagi támogatást a felsőoktatási intézmény biztosította. Az intézmény a művet értékesítheti, de köteles a hallgatónak ellenszolgáltatást adni, illetve feltüntetni a nevét.
Egyetemünk, összevetve a többi felsőoktatási intézménnyel, jól teljesít a szabadalmi bejelentések terén. A 2006 és 2010 közötti 5 évben például 23 szolgálati találmányt jegyzett, melyből 19-et birtokba vett, és megkezdte az iparjogvédelem megszerzését.
Az Egyetem vezetése és a PIK úgy gondolja, a hallgatók is jelentős innovációs potenciállal bírnak. Ezért 2010-ben, majd 2011-ben is meghirdették az innovatív hallgatói ötletpályázatot, melyre évente több mint 25 projektötlet érkezett. Kockázati tőkebefektetők és külső szakértők bevonásával ezek közül választották ki azokat, amelyek üzletileg is sikerre vihetők. Jelenleg zajlik a díjazottak projektötleteinek megvalósítása, melyekhez a PIK nyújt támogatást.
Az ELTE Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központja „Együttműködés, Lehetőség, Tudáshasznosítás, ELTE – Kutatási- és technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése az ELTE-n” című pályázata TÁMOP-pályázati konstrukcióban több, mint 137 millió Ft támogatást nyert. A projekt célja, a már működő technológiatranszfer rendszer, szervezet fejlesztése, amely egyrészt saját erőforrások, másrészt külső partnerek bevonásával képes a teljes körű szolgáltatás nyújtására a találmányok értékelésétől a hasznosító vállalkozások fejlesztéséig. További információt a témával kapcsolatban itt találhattok.
