A Publicer Online Hírmagazin Pulay Szilvivel, az ELTE Aerobik vezetőedzőjével beszélgetett.
Vastapssal búcsúztatták az egyetemista lányok Pulay Szilvit, aki mostantól egy időre csak a háttérmunkákban vesz részt az ELTE BEAC-on. Ennek ellenére nem pihen, továbbra is új terveken és programokon dolgozik. A motivációjáról, az edzői tevékenység személyes oldaláról, és a jövőbeli ötleteiről kérdeztem.
Múlt héten tartottad az utolsó aerobik órádat az ELTE BEAC keretein belül. Mi az oka ennek a változásnak?
Igen, az „eltűnésem” csak ideiglenes, egy kis szabadságra megyek. A közeljövőben nagyon sok munkám lesz más helyeken, rendezvényeken. Ezek az események pedig most lekötik energiáimat, főleg mert mindig igyekszem teljes erőbedobással részt venni mindenben. De természetesen a vezetőedzői tevékenységemet továbbra is folytatom. Az ELTE-s rendezvényeken és a sportnapokon pedig jelen leszek, ott találkozhattok velem.
Az edzői munkád mellett a Nike Futóklub trénere vagy, blogot vezetsz a mindennapjaidról, és a Facebookon is saját oldalad van Mozgásban az életed címmel. Honnan merítesz erőt ehhez a sok tevékenységhez? Mi a motivációd?
Egyszerűen nagyon szeretem ezt csinálni, ez az életem. Eddig mindig azt mondtam, hogy örülök annak, hogy a hobbim lehet a hivatásom, de ezt már többnek is érzem annál. Az edzésen kívül még valami mást, többet szeretnék adni az embereknek. Ezért is kezdtem el a blogot. Rájöttem, hogy amellett, hogy itt kiírhatom magamból a gondolataimat és a saját problémáimat, ez arra is jó, hogy másokban is gondolatokat ébresszen, segítsen nekik. A befektetett energia pedig megtérül, mert minden edzésen látom az arcokon az örömöt, ami engem is feltölt.
A sport iránti ilyen szintű elköteleződéshez egy biztos alap, minta kell. Neked honnan ered a mozgás szeretete?
A családomból. Apukám az, aki a mai napig nagyon sokat edz. Régen is futott, most is fut. Van, hogy együtt futunk. Ezen kívül még konditerembe is jár. Anyukám pedig az óráimra jár edzeni, amiért nagyon büszke vagyok rá. Kiskoromtól kezdve futottam apa mögött, majd az óvodában jazz balettoztam, utána pedig kilenc évig versenyszerűen akrobatikus rock and rolloztam. Amikor ez véget ért, nem bírtam mozgás és zene nélkül, és így jött az aerobik.
A futás pedig most is meghatározó része az életednek a Nike Futóklub kapcsán, ahol bemelegítő edzéseket is tartasz. Sokan nem kedvelik ezt a sportot, mert eleinte nem élvezetes, kudarcok érhetik az embert, kitartás kell hozzá. Szerinted hogyan lehet megszerettetni ezt a mozgásformát?
Szerintem a lényeg az, hogy meg kell fogni a kezüket. E nélkül nem működik. Nem elég csak a zsírégető hatást és a fejlődési lehetőségeket hangsúlyozni. A futóklubnak is az az óriási előnye, hogy nagyon jó a társaság. Van olyan tag, aki először csak tornázni jött le, és szép lassan kapott kedvet a futáshoz, amit azóta rendszeresen csinál. A társaság csodákra képes, ebben rejlik a fő ösztönző erő.
Személyi edzőként is dolgozol. Az ilyen típusú órákon hogyan tudod összekapcsolni a lelki megerősítést a mozgás- és étrendbeli segítségnyújtással?
Ezeken az edzéseken annyival van nehezebb dolgunk, hogy ketten vagyunk, így nincs meg a nagy társaság motiváló ereje. Ezt én próbálom pótolni. Azért is igyekszem mindig nagyon felkészülni és szívvel-lélekkel tartani az edzéseket, hogy ez által a partner is átvegye a lendületet és a lelkesedést. E mellett pedig az óra előtt és után is beszélgetünk kicsit, közben pedig szavakkal is lelkesítem őt, és egy-két vicc is oldja a hangulatot. Az egésznek kulcsa a természetesség, a közvetlenség és a pozitív hozzáállás.
A legsikeresebb óratípusod a party kick boksz, ami a saját találmányod. Hogyan zajlott ennek az alkotási folyamata, mik hatottak rád?
Az egész úgy indult, hogy egy kick boksz aerobik órát kellett helyettesítenem, amit utána állandóra is megkaptam. Először még nem voltam annyira ügyes, az óratartás nagy kihívást jelentett. Tudtam, hogy oda kell tennem magam ahhoz, hogy megtartsanak edzőként. Elkezdtem videókat nézni és utána olvasni ennek a sportágnak, és közben persze folyamatosan tartottam az edzéseket is. Ezek során pedig előjöttek belőlem az akrobatikus rock and roll mozgáselemei; például a karmozgások és a csípőmozdulatok, így ezeket is beépítettem az óráimba, amik így dinamikusabbá és változatosabbá váltak.
Az eddig elért eredményeid közül mire vagy a legbüszkébb?
Ehhez két dolgot is tudok mondani. Nagyon örülök annak, hogy a mindennapokban, az órák során mindig látom az embereken, hogy az esetleges kezdeti rosszkedv, lehangoltság után megjelenik a mosoly az arcukon, és a fáradtság ellenére is jó hangulatuk lesz az óra végére. Másrészt büszke vagyok arra, hogy sokan járnak az edzéseimre, és különböző nagyobb rendezvényekre is hívnak már órákat tartani.
Mihez fogsz kezdeni a szabadidőddel, amit a ELTE-s óráid szüneteltetésével nyertél?
Tele vagyok ötletekkel, mindig kitalálok valami újat. Persze nem minden valósulhat meg, igyekszem a realitás talaján maradni. A közeljövőben ezeket a terveket szeretném kicsit csiszolni, majd valóra váltani, valamint továbbra is tartok órákat, a BEAC-on pedig maradok vezetőedző. Úgyhogy nem állok meg!
(publicer.hu)
