Veszélyes hely Iharkút: kiderült, hogy egy óriási, édesvízi hüllő szedte itt áldozatait… Igaz, 84 millió évvel ezelőtt.
Újabb őslényleletre bukkantak a dinoszaurusz-maradványokban bővelkedő bakonyi Iharkúton. Ezúttal a moszaszauruszok családjába tartozó édesvízi őshüllő maradványai kerültek elő.
Ősi Attila paleontológus és Makádi László biológus, az MTA Lendület Program Dinoszaurusz-kutatócsoportjának tagjai, a Borsonline-nak elmondták: ez az első, vízben élő, a mai varánuszokkal rokonságot mutató őshüllő, melyet e területen találtak. A lelet a Pannoniasaurus inexpectatus nevet kapta, méretei alapján az eddig ismert legnagyobb édesvízi ragadozó az egykori szigeten. A fogakon végzett izotópos vizsgálat alapján biztossá vált, hogy a hüllő édesvízben élt, nem pedig az Iharkúttól néhány tíz kilométerre fekvő kréta kori Thetisz-óceánban.
Ősi Attila és csapata sikereiről novemberben már beszámoltunk. Ősi Attila akkor a TTK-n tartott előadást, melynek apropójául egy új növényevő faj felfedezése szolgált.
Az iharkúti lelőhely – melyre 2000-ben Ősi egy társával talált rá – több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Egyfelől az itt talált maradványok olyan időintervallumba esnek, melyből korábban nem ismertünk hasonló leleteket; másfelől a mintegy hét dinoszaurusz fajta mellett krokodilok, őshüllők, repülőhüllők és egyéb (növényi, rovar) maradványok is előkerültek.
A paleontológus és csapata egyelőre nem tudja, mi okból, de az agyagos kőzetben van egy 30-50 centis réteg, amely valóságos Kánaánja a több millió éves maradványoknak.
A legújabb leletről külföldi lapok is cikkeztek; például a rangos PLoS ONE folyóirat.
Megtalálói az édesvízi moszaszaurusz méretére és tulajdonságaira csontjaiból következtettek. Tudjuk, hogy a Pannoniasaurus inexpectatus elérte a hatméteres hosszúságot; végtagjai a szárazföldi gyíkéhoz hasonlítottak, koponyája krokodilszerűen lapított volt, fejlettségi szintjét tekintve pedig alulmaradt a családjába tartozó többi fajjal szemben.
Forrás: borsonline, origo
Képek forrása: origo, nyest
