Konferenciát nem csak a szorgalmi- és vizsgaidőszak sűrűjében lehet szervezni ‒ és látogatni… Aki az évkezdésre való ráhangolódásra vagy éppen (igen aktív) kikapcsolódásra keresi a lehetőséget, annak alább felsoroltuk, milyen konferenciák várnak rá! Informatikusok, irodalomtudomány iránt érdeklődők és könyvtárosok előnyben.
Jó hírünk van azoknak az informatika területén kutató hallgatóknak és oktatóknak, akik az évkezdés előtt is Budapesten tartózkodnak. 2018. szeptember 2–5. között szervezi meg az ELTE IK és az MTA SZTAKI a 22. európai ADBIS-konferenciát Budapesten, a Danubius Hotel Flamencóban. A konferencia angol nyelven zajlik, idei elnöke Benczúr András, az Informatikai Kar professor emeritusa. A középpontban az adatbázisok és az információs rendszerek fejlődése áll, ahogy azt a konferencia neve is mutatja: Advances in Databases and Information Systems. Az előadásokat egy szakmai bizottság válogatja ki: három bírálat készül róluk, mielőtt bekerülhetnének a konferenciára. A sok kiemelkedő külföldi előadó mellett érdemes megemlíteni Szalay Sándor asztrofizikus akadémikust, az ELTE díszdoktorát és a John Hopkins Egyetem professzorát, aki az adatcentrikus számítástechnikáról fog beszélni. A konferencián megemlékeznek az ADBIS európai ágának kezdeményezőjéről, Leonid Kalinyicsenko moszkvai professzorról, aki az ez év júniusi haláláig egyben a résztvevő országok felkért képviselőiből álló Steering Comittee (igazgatási bizottság) elnöke is volt. A konferencia angol nyelvű előzetes tájékoztatóját itt, a programot pedig itt lehet elérni. A teljes cikkek a Springer LNCS-sorozatban, a rövidebb szövegek és a workshopdolgozatok pedig a Springer CCIS-sorozatban jelennek majd meg.
A bölcsészeknek is akad izgalom szeptember első hetére: a Fiatal Írók Szövetsége és az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék közösen rendez konferenciát szeptember 6-án és 7-én. Az előadások a betegség és az irodalom egymásra hatását járják körbe. A többségében ELTE-s előadók olyan témákkal jelentkeztek, mint az autizmus mint szervezőelv Nádas Péter Világló részletek c. önéletrajzi könyvében, Babits Mihály és a röntgen kapcsolata, a betegség reprezentációi a kortárs magyar költészetben, az írás mint megbetegedés Tandorinál, Kurtág György Mi is a szó c. darabjának elemzése vagy a testkiterjesztés a magyar avantgárd irodalomban. A kétnapos konferencia plenáris előadásait Kulcsár-Szabó Zoltán egyetemi tanár és Bónus Tibor egyetemi docens tartják. Az ELTE BTK A épületében, a Gombocz Zoltán teremben (047.) hallgathatók meg az előadások.
Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár láthatóan fontosnak tartja a folyamatos szakmai fejlődést, hiszen két konferenciával is jelentkezik az igen közeli jövőben: az elsőt augusztus 30-án, a Nagyolvasóban rendezik, úgyhogy a jelen cikk olvasói még éppen elcsíphetik. Az idei találkozó már a Hagyományok és kihívások sorozat hetedik része. (Nemrég jelent meg a hatodik konferenciáról készült kötet, ez a program a Zöld utat a jövőnek. Könyvtárak a fenntarthatóságért tematikus címet kapta.) A délelőtti előadások főként a felsőoktatási könyvtárak stratégiai, fejlesztési irányait járják körbe, míg a délutániak az adatbázis-szolgáltatók újdonságainak bemutatását tűzik ki célul. Megszólal majd Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár (EMMI), Nagy Zsuzsanna, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának elnöke, Kálóczi Katalin, az ELTE EK és Levéltár főigazgatója, valamint Tóth Krisztina levéltárvezető is.
A másik rendezvény egy másfajta sorozatot követ: szeptember 13–14. között a Levéltár megalakulásának hatvanéves évfordulója alkalmából tartanak konferenciát, itt mutatják be a Levéltárban folyó tudományos és szakmai munkát. Kiállítást is rendeznek a Levéltárban őrzött hagyatékokból, ezt utolsó programpontként pénteken öt órakor nyitja meg Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja. A kiállítás „A tudomány az életért van, s a mi életünk legyen a tudományért” ‒ Személyi hagyatékok a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltárban címet kapta, és többek között Pais Dezső nyelvész, egyetemi tanár iratai is megtekinthetők lesznek. A konferencia első napja az egyetem- és levéltártörténet jegyében zajlik majd: délelőtt az MFLSZ és az ELTE egyetemi levéltárainak megalakulásáról és működéséről, illetve távlati terveiről, délután pedig Trianon és a magyar felsőoktatás viszonyáról lesz szó. A második napon a levéltárakkal kapcsolatos szakmai kérdéskörök kerülnek elsősorban terítékre: szervezeti, jogi kérdések és együttműködési lehetőségek, az elektronikus iratkezelés és a digitalizálás (az Arcanumot is érintve), illetve a levéltár-pedagógia és a közművelődés is felmerül majd az előadások témái között.
Forrás: ADBIS-konferencia: elte.hu
A kiemelt kép forrása szintén az elte.hu.
