Megjelent a Magyar Ifjúság Kutatás teljes anyaga. A 2016-ban készült felmérés szerint a 15 és 29 év közöttiek a pénzügyi nehézségeket tartják korcsoportjuk legnagyobb problémájának.
A Magyar Ifjúság Kutatást 2000 óta négyévente ismétlik, ezúttal 8000 magyarországi és 4000 határon túli 15–29 éves fiatalt kérdeztek meg. A kérdőívekben érintették az oktatás, a családalapítás, a munkavállalás és a politikai attitűd témakörét is. A mintavétel idején a célcsoport létszáma 1 701 837 fő volt. A nemek aránya egyenlően oszlik meg, a megkérdezettek többsége községekben és kisebb városokban él.
A tanulmánykötet oktatással kapcsolatos fejezetét Bocsi Veronika jegyzi. Kiindulási pontja az, hogy vajon az oktatási rendszer tudja-e csökkenteni az egyenlőtlenségeket, működhet-e mobilitási csatornaként. A rendelkezésre álló tények alapján megfigyelhető egy fontos elmozdulás: a 15–29 évesek iskolarendszerű képzésben való részvétele csökkenő értéket mutat. A felmérésből kiderül, hogy a 20–24 éves korosztály 34%-a, a 25–29 éveseknek pedig a 9%-a vesz éppen részt valamilyen képzésen, vagy részesül oktatásban. A befejezett iskolai végzettség szintjének regionális eltérései jelentősek, a legrosszabb mutatókkal Észak-Magyarország rendelkezik, ahol a 24–29 évesek több mint 50%-a az érettségiig sem jut el. Kulcsfontosságú tényező a szülők iskolai végzettsége, mert ez nagymértékben befolyásolja a gyerek iskolai végzettségét: minél magasabban iskolázottak a szülők, annál kevésbé valószínű, hogy a gyerekük alacsony végzettségű lesz. A falusiak aránya a BA szakos hallgatók között duplája az MA-n tanuló falusiakénak. A nemek aránya a férfiak javára változott, 44%-ról 49-re nőtt. Kijelenthető az is, hogy a továbbtanulás egyre kevesebbeknél jelenik meg tervezett életeseményként.
Az ifjúságkutatásoknak kezdettől fogva fontos elemük volt a fiatalok kultúrához való viszonyának feltérképezése. Megállapítható, hogy a hagyományos kulturális intézményeket egyre kevesebben látogatják, közülük is leginkább az elitkultúrához tartozó színtereket (pl. komolyzenei koncertek, art mozik) kerülik el. A budapesti fiatalok 5, a községekben élők 2%-a jár havonta legalább egyszer színházba. 2000-ben a budapestiek közel háromnegyede járt rendszeresen moziba, ma már csak 11%-uk. 2004-ben még úgy nyilatkoztak a válaszadók, hogy átlagosan 344 könyv található az otthonukban, mára ez a darabszám 172-re csökkent. A kérdőívet kitöltők negyede vesz részt nyaranta valamilyen fesztiválon. Az országos fesztiválokon (pl. Sziget, VOLT, Balaton Sound) nagy számban vannak jelen a fővárosiak, a kisebb településeken élők inkább a helyi vagy a lakóhelyükhöz legközelebbi rendezvényekre látogatnak el. A sportolási szokásokat felmérő kérdésekre az emberek 36%-a mondta azt, hogy a kötelező testnevelésórán kívül is sportol. A rendszeres testmozgást végzők között többségben vannak a férfiak, az életkort tekintve pedig azt látjuk, hogy minél idősebb valaki, annál kevesebbet mozog. A sport iránt elkötelezettek háromnegyede az edzett testet, az egészség megtartását és a jó közérzetet említi fő motivációként, illetve minden ötödik sportoló fiatal szeretne fogyni is.
A szabadidős tevékenységek alapvetően nem változtak az elmúlt évekhez képest, továbbra is a képernyős elfoglaltságok dominálnak, a 15–29 évesek 85%-ának van okostelefonja. A legtöbben otthon töltik a szabadidejüket, barátaikkal inkább csak hétvégente találkoznak. Egyre meghatározóbbá válnak azok a tevékenységek, amelyekhez nincs feltétlenül szükség a társak fizikai jelenlétére: sorozatnézés, zenehallgatás, közösségi oldalak használata. A fiatalok kétharmada az online térben (is) kommunikál az ismerőseivel és a barátaival. A korosztály 88%-a naponta használja az internetet, 79%-uknak van Facebook-profilja. Minden második megkérdezett azt állította, hogy nem tudná 1 napnál tovább nélkülözni az internetet.
A fiatalok a generációjuk legégetőbb problémáinak az anyagi nehézségeket, a létbizonytalanságot és az elszegényedést tartják. A munkanélküliség a lista 6. helyén áll, feljebb került a kábítószer és az alkohol terjedése. A szubjektív anyagi helyzet megítélésében különbség mutatható ki településtípus és iskolai végzettség között. A budapestiek körében 63%, máshol 42-48% százalék azok aránya, akik azt mondják, hogy ügyes beosztással jól kijönnek a havi pénzükből. Anyagi gondokkal leginkább az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi megyékben küzdenek. A fiatalok négytizede sorolja magát az alsó vagy az alsó középosztályba, 48%-uk érzi úgy, hogy a középső társadalmi csoportba tartozik, és 5% gondolja azt, hogy ők a felső társadalmi réteg tagjai.
Az összes eddigi nagymintás adatot figyelembe véve, 2016-ban volt a legmagasabb a nem vallásos 15–29 évesek aránya. A hívők 50%-a római katolikusnak, 16%-a reformátusnak, 2%-a evangélikusnak és ugyancsak 2%-a görögkatolikusnak vallja magát. Az adatokból azonban kitűnik, hogy a megkeresztelkedés gyakran csak hagyomány kérdése, a fiatalok nagy része 15 és 29 éves kora között elveszíti a felekezetével való kapcsolatát. Az iskolai kötelező hit- és erkölcstanoktatás ezt a korosztályt még nem érintette, iskolai hittanra 29%-uk jár(t), 9%-uk tanul egyházi oktatási intézményben. 4-5%-uk vesz részt havonta legalább egyszer vallási szertartáson, közel 50%-uk viszont még sosem volt ilyen eseményen.
2016-ban a fiatalok mind a saját, mind a társadalmi közérzetüket kedvezőbbnek ítélték a korábbi vizsgálatokhoz képest. Leginkább a partner- és baráti kapcsolataikkal elégedettek, legkevésbé pedig az anyagi helyzetükkel és a munkavállalási lehetőségeikkel. A közintézményekbe vetett bizalom meglehetősen alacsony, legkevésbé a politikusoknak hisznek, ezzel szemben a családon belüli bizalom mértéke kiemelkedően magas. Átlagosan 28 éves korukra tervezik a szüleiktől való elköltözést, többségük házasságban szeretne élni. Meglátásuk szerint a gyerekvállalás boldogabbá teszi az embert, javítja a családi és baráti kapcsolatokat, de ugyanakkor negatív hatással lehet az anyagi helyzetre, a tanulási lehetőségekre vagy a munkahelyi előrelépésre. Saját családjuk anyagi helyzetét a legtöbben stagnálónak jellemzik. A 15–29 évesek nettó 239 000 forint átlagos fizetéssel lennének elégedettek. Az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatban a megkérdezettek 44%-a inkább kedvezőtlennek ítélte meg a lakóhelyén a végzettségével megegyező munkakörben való elhelyezkedés esélyét.
Forrás:
Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016, Budapest, 2018, pdf
Magyar Ifjúság Kutatás 2016, Új Nemzedék Központ, 2016, pdf
Képek:
filmtekercs.hu, librarius.hu
