A young adult irodalom kapcsán a legtöbbünknek a vámpíros, fantasy világban vagy utópisztikus társadalomban játszódó történetekbe burkolt szerelmi lányregények jutnak eszünkbe. Hogy ez tényleg így van-e, vagy csupán sztereotípia, arra a Fiatal Írók Szövetségének kritikaműhelye kereste a választ.
A Fiatal Írók Szövetsége kéthavonta kritikaműhelyt rendez K típusú átvilágítás néven, ahol meghívott vendégekkel járják körül egy előre meghatározott téma kritikai oldalát. A rendezvénysorozat házigazdái Smid Róbert kultúratudós és Zelei Dávid irodalomkritikus. A legutóbbi alkalomra október 16-án került sor, amely során az ifjúsági irodalom vagy más néven young adult fiction kritikája volt terítéken.
Az egyik meghívott vendég Mészáros Márton volt, a KRE adjunktusa, az ottani gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak oktatója és a nemrég megjelent, nagysikerű Mesebeszéd című tanulmánykötet egyik szerkesztője és szerzője. A másik vendég Levi the Booktuber volt, aki YouTube csatornáján saját elmondása szerint nem szakmai szemmel elemzi a YA (young adult) könyveket, hanem véleményezőként; a személyes benyomásait és észrevételeit fogalmazza meg vlog formájában.
Az első közönségnek feltett kérdés arra irányult, hogy hol nézünk utána egy általunk még nem olvasott könyvnek, ha többet szeretnénk megtudni róla. Elhangzott a Moly.hu, a Google-ös keresés és az ismerősök véleménye. A vendégek szerint a legmegbízhatóbb szűrő, ha valaki régóta otthonosan mozog a könyvek világában, az ilyesfajta ismeret segítségével közel előre megmondható milyen könyvet fogunk a kezünkbe venni.
Levi arról beszélt, hogy őt nem csupán a véleménye, hanem a személyi-szűrője, a feldolgozás módja miatt követik a nézői elsősorban. A booktube műfaja mostanában kezd elterjedni, kevésbé elemzős, inkább közérthető, fogyasztói értékelést nyújt a könyvekről.
Ezzel szemben Mészáros úgy gondolja, hogy értékelni nem lehet értelmezés nélkül. A gyermekirodalommal a szakmai elvárásoknak megfelelően foglalkozó kutató úgy látja, hogy pusztítóak a mai trendek. Ennek egyik oka, hogy a gyerekkönyveket manapság szinte már csak a hipermarketekben vesznek a szülők, ahol a borító dönti el, hogy mit fog hallgatni a gyerkőc lefekvés előtt. A másik ok, hogy a kicsiknek szóló könyvek szakmai kritikájának nincs fóruma, pedig a szülők orientálása lenne a cél, hogy hasznos könyveket vásároljanak. Egy kritika attól lesz hiteles, hogy szakmai szemmel vizsgálja az adott művet, ezért itt a személyiség bevitele a szakma rovására megy.
Felmerült a kérdés, hogy miért szorul manapság háttérbe a „kamasz líra”, vagyis miért van az, hogy az ifjúsági irodalom túlnyomóan regényirodalom. Erre az egyik válasz, hogy Tóth Árpád, Kosztolányi és Ady a végletekig kielégítik a bánatos tinédzserek igényeit. A másik, hogy a tizenévesek jelenleg példátlan mértékben fogyasztanak kortárs verseket a könnyűzenén keresztül.
A YA kapcsán a beszélők először elválasztották azt az NA (new adult) irodalomtól, amely a 18-30 éves korosztályt célozza; a művek főleg problémakörükben különböznek. A YA korosztályra inkább az a jellemző, hogy még iskolába jár, otthon, a szüleivel lakik, keresgéli önmagát, az első nagy szerelemre vár, vagy épp most éli át azt. A NA korúak problémái inkább a szülői háztól való elszakadás, a munkába állás, vagy a felsőfokú tanulmányok megkezdése, kollégiumba, albérletbe költözés, az önálló élet kezdete, az első igazán nagy pofonok az élettől.
A YA irodalomban megfigyelhető, hogy a könyvek futószalagon érkeznek, ráadásul ugyanazokat a történeteket mesélik el újra és újra. Ezek a művek eleve úgy íródnak, hogy könnyen adaptálhatóak legyenek filmvászonra, hiszen így egy még nagyobb piacot le lehet fedni velük. Ilyenkor az sem utolsó üzleti szempont, hogy a szereplők milyen zenéket, filmeket, játékot, vagy akár pornót fogyasztanak, mivel ha ezek megegyeznek a célcsoport fogyasztói szokásaival, akkor sokkal könnyebben bevonják az olvasót – mondja Mészáros Márton.
Arról, hogy a NA lehet-e szépirodalom megoszlottak a vélemények. Levi szerint nem különíthető el teljesen, vannak átfedések. Ő is olvasott már olyan NA könyvet, amely mély és lényeges témákat boncolgatott. Mészáros azt állította, hogy a YA és a NA csupán viszonyfogalmak, amelyeket a kiadók aggatnak a könyvekre, mivel így az adott célcsoport magáénak érezheti a műveket.
Az utolsó téma a YA elavulása volt. Ezek a könyvek mindig a jelen problémaira reflektálnak, tehát elképzelhető, hogy ami most YA, az ötven év múlva már nem lesz az. Mészáros szerint a legnagyobb visszásság, hogy a YA főleg külföldről jön be hozzánk, ezáltal az amerikai világot gondoljuk univerzálisnak, de az ottani problémák nem azonosak az itthoniakkal. A hazánkban születő regények a nyugat majmolásával szerzik témáikat. Rettentően nagy hiány, hogy nincsenek hazai YA könyvek, amelyek például a cigányság, a szegénység vagy a kivándorlás kérdéseivel foglalkoznának.
A soron következő, november 20-i műhely a zsánerirodalom (sci-fi, fantasy, krimi, stb.) kritikájának lehetőségei köré épül majd. Helyszíne az ELTE BTK A épületének 220-as terme lesz 18 órakor.
Képek: Vásári Melinda
