A nagy vitákat kiváltó tavalyi díjazott, Bob Dylan után kíváncsian várta a világ, idén kinek ítélik oda a rangos elismerést. Felmerült a japán Murakami Haruki és a kanadai Margaret Atwood neve is, de esélyesnek tartották Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót is a díjra. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján végül a japán származású brit Kazuo Ishiguro kapta meg 2017-ben az irodalmi Nobel-díjat.
Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, ötéves volt, amikor családjával Nagy-Britanniába költöztek. A Kenti Egyetemen és a Kelet-Angliai Egyetemen szerezte diplomáit filozófiából és kreatív írásból; az első regénye a diplomamunkája volt, A dombok halvány képe címmel (A Pale View of Hills). Csak egyetemi tanulmányai befejezése után, 1982-ben vált brit állampolgárrá, mégis korunk egyik legjelentősebb angol prózaírójaként tartják számon. Főművének a Napok romjai (The Remains of the Day) című regényét tekintik, melyért 1989-ben elnyerte a Man Booker-díjat. 1993-ban elkészült a regény nyolc Oscar-díjra jelölt filmváltozata Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével. Ne engedj el (Never Let Me Go) című, 2005-ben megjelent regényéből szintén készült film (melyben Carey Mulligan, Keira Knightley és Andrew Garfield játszották a főbb szerepeket), és számos irodalmi elismerés mellett a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé. Legutóbbi alkotása a 2015-ben megjelent Az eltemetett óriás (The Buried Giant), melyről a következőket írta a KönyvesBlog: „Ishiguro könyve azonban csak látszólag egy szépirodalomba oltott Trónok harca light, hiszen az író megint kedvenc témájához, az emlékezéshez, az emlékezés és az identitás összefüggéseihez nyúl: az emlékezés és a felejtés ezúttal pedig nem csak az egyén, hanem egy-egy adott közösség életét is alapvetően befolyásolja” Művei nagyon népszerűek, világszerte több mint negyven nyelven olvashatók, legtöbb regénye magyarul is hozzáférhető. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint a Nobel-díjat azért érdemelhette ki, mert „hatalmas érzelmi erejű regényeiben a világgal való illuzórikus kapcsolatunkat tárja fel.”
A svéd kémikus-feltaláló, Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának kamataiból évente részesüljenek a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom legjobbjai, illetve az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. A Nobel Alapítvány nemrég 1 millió svéd koronával (32,6 millió forinttal) emelte meg a díjjal járó pénzjutalmat, így a díjazottak fejenként 9 millió koronát (294 millió forintot) kapnak. A Nobel-díj esetében nincs nyilvános jelöltlista, és minden erről szóló dokumentumot ötven évre titkosít a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A díjazott személyéről szóló döntést 2017. október 5-én 13 órakor jelentették be Stockholmban. Bár a fogadóirodák már hónapokkal a díjazott személyének kihirdetése előtt foglalkoznak a kérdéssel, nagyon nehéz megjósolni a befutót. Ezt mi sem mutatja jobban a tavalyi győztes, Bob Dylan példájánál: többeket sokkolt a dalszövegíró díjazása, komoly vitákat generált az eset. (Mint ismeretes, Dylan sokáig át sem akarta venni a díjat, végül az utolsó pillanatban beadta a derekát.) Idén is sokakat meglepett az eredmény, pedig Ishiguro neve évek óta rajta volt az esélyesek listáján. Kétségtelenül jó helyre került a díj, mi pedig reménykedünk tovább, hogy jövőre talán valamelyik szerzőnk Kertész Imre nyomdokaiba lép…
Forrás: Litera, hvg.hu, Index, Wikipedia
Kép: The New Yorker, The Guardian