Volt egyszer egy nyócker… − Szabó Győző a Nyócker 8D-ről
Hol máshol tarthatnák a Nyócker 8D sajtóvetítését, mint a VIII. kerület patinás filmpalotájában, a Corvinban? Befordulva a Corvin közbe azonban azt érzem, hogy ez a nyócker már nem (teljesen?) az a nyócker, amelynek izgalmasabb részein magam is szemlesütve szaporáztam lépteimet, ha már sötétedett: a mozi mögött bevásárlóközpont „lát örömmel”, a sétány lakóházaiban erejük teljében lévő celebek éldegélnek, az utcán villódzó fények hirdetik, hogy már más világot élünk. Vagy mégsem?
2012. április 24. | Utolsó módosítás: 2012. április. 24. 23:01
Ezen gondolkozva huppantam az ülésbe, de még el sem helyezkedtem kényelmesen, amikor az előttem ülő úron akadt meg a szemem: épp a reggeli Metropolt böngészte a 3D-s szemüvegben. Talán rossz helyre jöttem? De nem, talán nem, a többiek körülöttem rendeltetésszerűen használnak minden kiegészítőt. Kivéve még azt a középkorú hölgyet, aki elegáns mozdulattal huppant le mellém az imént – a 3D-s szemüvegére. Egyébként az előttem ülő úr barátnője. Nahát.
Kezdődik, végre. Az első magyar, egész estés, egyedi animációs technikájának és hamisítatlan „gettófeeling”-jének köszönhetően kultuszfilmmé vált Nyócker újratöltött – ahogy a producer, Novák Erik fogalmazott –, háromdésített változata. És minden eddigi viszontagságért kárpótol, hogy éppen olyan, „vajon mire számíthatok?” érzéssel ülök a helyemen, mint a producer és a rendező, akik előző éjszaka végezték a filmen az utolsó simításokat, és egyben, úgy igazán, nagy vásznon még ők sem látták, mit is műveltek.
Lássuk csak, mit is? Technikailag felújították a Nyóckert, amelynek alapsztorija maradt a régi: egy modern Rómeó és Júlia-történet a Futó utcából, megspékelve egy csipetnyi biznisszel és egy világméretű olajválsággal. A látvány hétköznapi: tizenévesek – cigányok, magyarok, arabok, kínaiak – bandáznak a téren suli helyett, csakhogy ők olyat találnak ki, aminek a híre még George W. Bushhoz is eljut.
“Nagyon előítéletesek az emberek, Magyarországon talán még jobban, mint máshol.”Kis kémiai gyorstalpaló a kőolajképződésről, -szőkítésről, -finomításról és -kitermelésről 80 percben, avagy hogyan csináljuk meg a tutit, hogy legyen pénz, meg pénz, meg még valami, ami Guszti bá ajánlatában szerepel. És bár a sztori nem változott, az sem fog unatkozni, aki 8 éve kívülről fújja az egész szöveget és az összes betétdalt: az alkotók gondoskodtak róla, hogy a mozi aktuális maradjon. A politikusok kitakart arca öröklétet biztosít számukra, és az se lepődjön meg, aki 2004 után létrejött pártalakulatokról, vagy a svájci frank aggasztó árfolyamáról hall bizonyos jelentekben, netán új dalokat vél felfedezni a történet folyamán.
Ez tehát a Nyócker 8D: ugyanaz a történet más köntösben, úgy, ahogy ma látják az alkotók. De miért nem folytatódik Lakatosék és Csorbáék története? Erről is kérdeztem a Csorba Karesznek hangját és arcát kölcsönző Szabó Győzőt.
Nyolc évvel ezelőtt egyedi animációs technikájának és történetének köszönhetően nagy sikert aratott a Nyócker, most mégsem a sztori folytatása, hanem „háromdésített” változata látható a mozikban. Miért?
Haladni kell a korral. Annak idején, amikor az első változat készült, nem voltak még 3D-s filmszínházak, ez a technika is kevésbé volt elterjedt. Mi is követjük a változásokat, elkészült az első magyar, 3D-s nagy mozifilm is, az S.O.S. Szerelem! 2, és ennek a folyamatnak a része a Nyócker tuningja is. Valóban, az első változat már 2004-ben is egy egészen új látványvilággal jött elő, és mondhatjuk, hogy már akkor meghaladta a korát… persze, a mostani változatnál már nehéz ezt mondani, mert most már olyan technikák vannak, amikkel nehéz versenyezni, és bizonyára megint kijön majd egy újabb is pár év múlva. A Nyócker 8D tehát egyszerűen csak a reloadolása az eredetinek.
Az első változat annak idején nemzetközi szinten is nagy sikert aratott: 2005-ben Európa legjobb animációs filmjének választották az Annecy Animációs Filmfesztiválon. A feltuningolt változat is érhet el hasonló elismertséget?
Nem hiszem, hogy erre pályázna a rendező. Ez tulajdonképpen olyan, mint amikor egy régi, fekete-fehér filmet újraszíneznek. Nemrég például George Melies-nek az Utazás a holdba című, 1902-es filmjét újraszínezték, sok-sok éven át. Most ez a menő, és persze én is megnéztem újraszínezve – száztíz év után. Van egy csomó mozi, amit így elővesznek, de ezeknek általában nem az a céljuk, hogy nézettséget csináljanak, egyszerűen csak felújítják őket.
És mit gondol a film technikailag megújult képi világáról egy reklámgrafikával, illetve látvány- és díszlettervezéssel foglalkozó színművész? Látta már a 3D-s változatot?
Nem, még sajnos nem, nincs sok időm moziba járni, de meg fogom nézni. Én annak idején színészként vettem részt a film készítésében, úgyhogy ilyenkor általában háttérbe vonulok, bármennyire is van egy képzőművészeti diplomám. A látványt mindig azokra bízom, akik az adott produkció szakemberei.
Miután megnéztem a filmet, utánanéztem a nemzetközi fogadtatásának: a berlini filmvásár magyar standján ez volt a forgalmazók által leginkább keresett produkció. Nem számít öngólnak a jelenlegi viszonyok között, ha egy ilyen, többnyire sztereotípiákra épülő film viszi a hírünket a világban?
Ez a film alapvetően egy vicc. Nem kell semmiféle aktuál- vagy kisebbségpolitikai párhuzamot keresni: ez van és kész. Nem bújhatunk az ágy alá: ez így van, és így is volt. Ez egy fricska, és aki komolyan veszi, az nem is érdemli meg, hogy megnézze ezt a mozit. Nem visszük az ország rossz hírét a világba, de ha vinnénk, akkor se történne semmi, mert sajnos ez a helyzet.
Ezek szerint ezen a téren nyolc év elmúltával semmi sem változott.
De, ezen a téren nagyon sok dolog változott: sok minden még rosszabb lett. Nagyon előítéletesek az emberek, Magyarországon talán még jobban, mint máshol. De vannak dolgok, amiket nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
És a nyócker? Ott is maradt minden a régiben?
Nem, a nyócker nagyon szép lett az új negyeddel és a bevásárlóközponttal. Én a 9. kerületben lakom, az is ilyen rehabilitációs övezet, és az is egyre szebb lesz a sok újépítésű háznak köszönhetően.
Mindennek fényében más-e, vagy lehet-e más ennek a filmnek az üzenete, mint nyolc évvel ezelőtt volt?
Most nincsen üzenete, ezen nem gondolkodtak a készítők, és nyolc éve sem gondolkodtak rajta, ezt elhiheted nekem. Semmiféle üzenete nincs: kitaláltak egy sztorit, megcsinálták és csókolom. Volt a nyócker, amilyen volt, a legendás, a híres-hírhedt, a maga vadromantikájával – velem is volt olyan, hogy nem mertem este keresztülmenni rajta. Mindenki tudja, hogy milyen volt – ez a rajzfilm ennek a fricskája.
Fotók: http://www.flickr.com/
A szerzőről
Tiéd lehet az első vélemény!
Események
Hirdetés
