Elte Online hírportál

 

Nem csekély mértékben didaktikus, ámde legalább ennyire érdekfeszítő kiállítást láthatott a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) Garibaldi utcai székházának földszinti konferenciatermébe zsúfolva az odalátogató az elmúlt bő héten. A december 11-ig látogatható „Hamis ígéretek, valós veszélyek” kiállítás üzenete egyértelmű volt: nézd meg, mit veszel olyan olcsón, mert nem csak gagyi lehet, de akár életveszélyes is. A kiállítást – a fenti célok mellett egyúttal munkáját is megismertetni kívánó – a feketegazdaság, és az annak részét képező hamisítás elleni határozott és hatékony fellépés érdekében 2008-ban létrehozott Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szervezte a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) segítségével (ami azt is jelentette, hogy a Szigethez hasonlóan itt is leplombálták azt, aki csak akarta).  

 

Bár első ránézésre percek alatt bejárhatónak tűnt a kicsiny terem, hamar kiderült, hogy remekül el lehet szórakozni egy órácskát az ingyenes kiállítás mini-útvesztőjében, ahol a statikus kiállítóhelyek megtekintése mellett interaktív feladatok is várták az érdeklődőket, így például lehetőség nyílt a VPOP munkatársaihoz hasonlóan fiberszkóppal (alias csőgörénnyel) felfedni a csomagok rejtett tartalmát, de egy röpke totó kitöltésével akár ajándékokra is szert lehetett tenni.

 

A metrólejárón látható kiállításreklámok esetében az átlag városlakó már megszokhatta, hogy a meghirdetett nagynevű festők csodás képeihez képest általában hat teremben három ifjúkori vázlatot láthat egy-egy sajtcetli hátoldalára firkálva – e szerény kiállítás azonban nem ígért többet, mint amennyit nyújtani tudott. A kiállítás egy lakás elrendezését követve mutatta be, hogy a mindennapok során hol, milyen hamis tárgyakkal kerülhet kapcsolatba az ember. A lakás helyiségeit, a nappalit, a gyerekszobát, a hálószobát, a konyhát és a fürdőszobát hamis tárgyak és információs molinók szegélyezték, jelezve és egyben illusztrálva, az élet mely területein vagyunk kitéve különös veszélynek a hamisítás és a hamisítók részéről. A prevenciós céljaihoz mérten didaktikus molinókat és a néhol átlagember számára felismerhetetlenül jó munkát végző hamisítók „remekeit” kiválóan egészítették ki a kiállítás munkatársai, akik számtalan trükköt ismertettek a kíváncsi látogatóval: így megtudtuk, hogy az a Philips égő, amelyiknek horpadt a csomagolása széle, valószínűleg rossz minőségű kartonból van, ami valószínűsíti, hogy nem holland szabványú, s ha jobban megnézzük, az is hamarost kiviláglik, hogy a csomagolás valószínűsíthetően fénymásolt lehet. Nemkülönben érdemes utánanézni, gyárt-e az adott cég egyáltalán olyasmit, amit olcsó eladásra kínálnak fel nekünk – a kiállítás ugyanis bővelkedett az olyan darabokban, amelyek látszatra nem néznek ki hamisítványnak, ugyanakkor aligha találhatnánk meg a gyártó cég katalógusában őket.

  

                                 

 

Így a gyakorlottabbaknak szembetűnő lehet a fentebb látható Rubik-kocka halom: e szerint ugyanis rengeteg méretben és kivitelezésben vásárolhatnánk (például a nagysikerű Disney-Pixar mozi, a Wall-E főszereplőivel tapétázott) Rubik-kockát – természetesen főként a piacokon vagy egyes internetes vásártereken. Vannak persze egyszerűbb esetek is, melyek azokat a nosztalgikus időket idézik fel e sorok egyik írójában, mikor a 70-es buszon olyan tréningruha tulajdonosa mellett zötyöghetett végig a vonalon, akinek minden zipzárhúzóján más és más helyesírási hibával szerepelt az adidas- (pardon, adiads- vagy dadisa-) felirat. Míg e cikk másik írójának a 90-es években elterjedő dubwil márka jutott eszébe (ahol a cseles hamisítók az eredeti márka megfordítható betűit állították a fejük tetejére)… Ilyen kacagtató látni azt a Nokla (…) telefont, melyet a biztonság kedvéért egy másik N-betűs cég pipájával is elláttak.

 

                                   

 

A butaság mellett a lustaság is szerepet játszik a lebukásban: ha egy doboz dizájnja hajszálra megegyezik egymással, csupán a márkanév változik, nem valószínű, hogy bármelyik gyártójában megbízhatnánk…

 

                    

 

E termékek megvásárlásából ugyanakkor még csak anyagi kárunk származhat: nyilvánvalóan nem kapunk jótállást a Határ úti aluljáróban beszerzett gyerekjátékokra, s reklamálnunk még akkor sem érdemes, ha a játékpisztoly a kezünkben esik darabokra a fizetés után. Nemritkán azonban a gyanús helyen, rossz csomagolásban kézhez kapott termékek (melyekről sosem tudjuk meg, hol látták meg a napvilágot, és adott esetben mikor járnak le) életveszélyesek, de legalábbis az egészségre is ártalmasak lehetnek. Ebben a kérdéskörben kiemelendők az élelmiszerek és a gyógyszerek, vagy éppen apró alkatrészeikre tekintettel akár halált okozó gyerekjátékok is, de sokkoló képeket láthattunk arról is, milyen károkat okozhat egy hamis ruha.

 

A nem megfelelő (vagy méginkább egyáltalán semmilyen) minőségellenőrzésen átment élelmiszerek veszélyeiről magunk is számtalan történetet hallhattunk (aki nem, kérdezze meg Storcz Botond jelenlegi kajak-kenu szövetségi kapitányt, mennyire szereti az eperlevest azóta, hogy 1996-ban egy menzán elfogyasztott (szalmonellás) tányérka következtében ki kellett hagynia az atlantai olimpiát), a hamisított élelmiszerek rizikófaktorai azonban ennél is jóval nagyobbak: a molinók tanúsága szerint a VPOP lefoglalt már rákkeltő anyagokkal festett fűszereket, vagy fagyállóval higított vodkát (!) is. Az általában Indiából származó hamis gyógyszerek (melyek a teljes európai gyógyszerforgalom 10 %-át teszik ki!) nagy része az ún. életmódgyógyszerek (fogyitabletták, szexuális problémákat kezelő gyógyszerek, nyugtatók, antidepresszánsok) közül kerül ki, de egyre több közöttük a rák-, AIDS-, HIV-gyógyszer is. E „gyógyszerek” közös tulajdonsága, hogy legfeljebb állagukban és színükben hasonlítanak az eredetihez, összetevőik között azonban épp úgy megtalálhatunk kréta- vagy téglaport, mint cementet vagy valamilyen drogszármazékot – az illusztrációként hozott Viagra például speedből készült, hogy az álgyógyszerek csomagolásáról és tárolásáról már ne is szóljunk.

 

 

A már említett (s javarészt Kínából és Törökországból érkezett) hamis ruhák nem sejtett káros mellékhatása lehet, hogy olyan anyagból készültek, amelyre leendő viselője allergiás – mindezt azonban hiába keresnénk feltüntetve a csomagoláson vagy bárhol máshol. Balszerencsés esetben olyan varasodás is képződhet a lábunkon egy hamis vietnámi papucs viselése következtében, mint az lentebb látható.

 

            

 

Hogy hogyan lesz a silány minőségű ruhából gyors folyamat végén „márkatermék”, arra egy igen szép láncábrázolást láthattunk: az adott ruhadarabra szitanyomóval viszik fel a „márkát”, s ha alapos hamisítóról van szó, külön árlistáról kiválaszthatjuk és nagyban megvásárolhatjuk a ruhára varrható további fityegő márkajelzéseket is, így akár egy kisszobában is legyártható a több tíz-és százezer forint értékű Dolce & Gabbana öv, Levi’s csattal vagy éppen a hamisítók kedvencei, a Louis Vuitton-táskák. (Ez utóbbi körében hívjuk fel azok figyelmét, akik nem akarják magukat bóvlival égetni: az eredeti LV-termékeken látható minták – melyek egyébként külön-külön és összességükben is szerzői jogi védelem alatt állnak – soha nincsenek elvágva, azaz nem megy keresztül rajtuk se zipzár, se oldalvarrás, mindig egészben láthatók a pénztárcán, bőröndön vagy éppen a legkeresettebb táskákon.)

 

         

 

A fenti módszerek tehát jogsértők, a hamisítás ugyanis bűncselekmény, amely nemcsak a fogyasztókra, testi épségükre és egészségükre lehet veszélyes, de komoly károkat és veszteséget okoz az érintett iparágaknak – ezáltal az egész gazdaságnak és társadalomnak is. A szerzői jog, a szerzői joghoz kapcsolódó jogok vagy éppen az iparjogvédelmi jogok megsértése a magyar Büntető Törvénykönyv rendelkezései értelmében bűncselekmény, mely e cselekményeket minősítésüktől függően akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel is büntetheti, de e jogokat Polgári Törvénykönyvünk és további jogszabályok is védik (így például az egyes szerzői jogokat védő törvények, vagy a kormányrendeletek, nem is beszélve az európai uniós jogforrásokról).

 

Az mindenesetre aligha vigasztalja az esetleg nem csak anyagiakban, hanem egészségében is károsított vásárlót, hogy megkárosítója tettéért akár szabadságvesztést is kaphat vagy, hogy polgári peres úton érvényesítheti sérelmét, hiszen a kár már bekövetkezett és az eljárások elhúzódása miatt elégtételt csak akár évek multával kaphat. Így a legjobb megoldás kerülni a gyanúsan olcsó árut, a közismerten bóvlit áruló piacokat és utcai árusokat. Persze a már említett gazdasági károk sem elhanyagolhatóak: világszinten évi 9 billió forintnyi értékű hamis élelmiszer kerül forgalomba, s csak Európában 2,1 milliárd dollár veszteséget okoz a játékgyártóknak a hamis játékok értékesítése. Az EU vámhatóságai csak 2008-ban 178,9 millió darab hamis terméket foglaltak le – de ez csak csepp a tengerben, a hamisítás így is virágzik.

 

De ha legközelebb bölcsen úgy döntünk, hogy a háromszáz forintos „akciós” aranygyűrűért még – ahogy a vicc tartja – két darab százötven forintost sem adunk az aluljáróban, a kiállítás már akkor is elérte a célját.

 

Azok pedig, akik idén lemaradtak minderről, de cikkünk nyomán kedvet kaptak a hamis Mickey egér megtáncoltatására vagy az itt látható csodálatos Hello Kitty-minták megtekintésére, ne búsuljanak. Dr. Tóth Zita, az MSZH kiállítást koordináló jogi ügyintézője kérdésünkre elmondta, a magas látogatószámra és érdeklődésre tekintettel, kissé módosított elrendezéssel és felépítéssel, de jövőre utazó kiállítás indul a decemberben látott tárgyakkal, így várhatóan az ELTE-re, (annak is – a témából adódóan leginkább kompetens – jogi karára) is valószínűleg ellátogatnak.

 

A HENT tevékenységéről és a hamisításról további információkat tudhattok meg itt.

Az MSZH-ról, a szerzői jogról, iparjogvédelmi jogról itt.

A VPOP-ról pedig itt.

  

 

Zelei Dávid & Gedeon Valéria

ELTE Online

 

 

(A lead mellett látható plakát forrása: www.mszh.hu

A szövegben található plakát forrása: www.hamisitasellen.hu

A további képek Gedeon Valéria munkái.)