Elte Online hírportál

Az ELTE jogi kara kulturális életének jelentékeny szereplője, a kar berkeiben működő amatőr színtársulat, a Perjátszó Kör őszi évadának felkészítő tréningjén, a Momentán Társulat interaktív improvizációján, a RögvEsten jártunk nemrég.

 

Mint arról már korábbi cikkeinkben (1, 2, 3) meséltünk, a Perjátszó Kör (PK) még 2005-ben alakult meg, s azóta számos eredményt ért el, így például a 2009-es, karon megrendezett OTDK-n a csapat díszelőadásanyitotta meg a rendezvényt, s az előadások helyszínét jelentő kezdeti kis termet felváltotta a patinás Díszterem, ahol az elmúlt két évben rendre telt ház előtt játszottak a joghallgatók.

 

Idén ősszel a hagyományos felkészülés – szereposztás, megbeszélések, olvasópróbák, jelenetpróbák, összpróbák, jelmezpróbák, főpróbák – mellett a Kört már korábban is támogató Harsányi Bence ezúttal nem csak egy személyben, hanem a Momentán Társulat többi tagjával kiegészülve segíti a munkát. Ennek keretében látogatott el a PK szeptember 27-én a RögvEstre.

 

Maga az előadás a legjavát nyújtotta annak a műfajnak, amit nevezhetünk afféle posztmodern gegparádénak, közönségjátéknak, vagy spontán színháznak, kinek mi tetszik. A tévében is látható Beugróalapján mindenki könnyen elképzelheti, miről van szó: olyan színészi „feladatsorral” állunk szemben, mely abszolút nem hasonlítható a matekkönyvekben találhatókra. Egyrészt, mert a „megoldás” nem eleve adott (mint a kötött szövegű színházi előadásokon) hanem fokozatosan alakul ki, mindig az adott pillanathoz (s néhol a moderátori szeszélyhez) alkalmazkodva, másrészt, mert a jelenetek „kiszámítása” az erős nézői befolyás miatt eleve lehetetlen. (Mint a társulat tagjainak beszámolójából kiderült, ennek megfelelően a próbák sem azonosak a hagyományos színházakban megszokottakkal, a Momentán inkább a kreatív spontaneitás, a gyors reakció fejlesztésére törekszik).

 

Hogy mennyire fontos a közönség befolyása az előadás alakulására, arra rögtön (mondhatni, RögvEst) az est kezdetén rájöhettünk: az egyszeri néző még csak az előtérben toporgott (vagy sokkal inkább üldögélt), de máris megkezdhette a „beavatkozást”, különféle helyszíneket és mondatokat firkantva egy-egy cédulára, amit aztán az előadás során folyamatosan húzogattak ki és építettek be a különböző szituációs játékokba. Nagy ereje volt a bekiabálásnak is: közakarat kellett ahhoz, hogy az Oroszlánkirálynak és ne a Jancsi és Juliskának tízféle befejezését láthassuk a  Momentán-tagok előadásában, hogy szenvedélyesen képviselt ügye természetébe be nem avatott (…) aktivistánk azért ássa ki saját kezével a négyes metrót, hogy kivívja, a Gellért-hegyet alakítsák vulkánná, de arról is szavazás döntött, hogy a kukacos almáról s ne másról szóljanak a negyvenes, hetvenes és nyolcvanas évek stílusában előadott „greatest hit”-ek (legnagyobb sikert talán a black metal tradíciójához hű „Fekete alma” című darab aratta Harsányi Bence alakításában).

 

Persze volt, aki közelebb is kerülhetett a színpadhoz: a csábítós játék keretében a társulat férfitagjainak egy, a közönség soraiból kiválasztott hölgy kegyeiért kellett versengeniük, akinek így nem kevés hatalom került a kezébe: a szabályoknak megfelelően egy kézlegyintéssel taccsra vághatta a jelentkezők reményeit (végül a titokzatos idegen szerepében fellépő Kiskovács Attila „vihette haza” a hölgyet).

 

Az estet záró szerenád remekül szimbolizálta a Momentán viszonyulását az ezerfejű cézárhoz (a nézőért/vel mindent!), egyszersmind istenes kihívást is teremtett: egy olyan (születésnapos) fiatalemberhez és párjához szólt, akik nem a sarki presszóban és nem is egy Pokolgép-koncerten, hanem Kászonfeltízen ismerkedtek meg egy medvelesen – a szerenádnak márpedig ezekre az információkra kellett épülnie…  

 

Megkérdeztünk néhány tagot, hogy a RögvEsten látottakat, hallottakat hogyan tudják hasznosítani. Természetesen a leggyakoribb válasz az volt, hogy rögtönzésre bármikor szükség lehet, így a momentánosok által használt technikákat a saját helyzetükre formálva alkalmazni tudják, korrigálva így esetleg egy-egy bakit, szövegtévesztést vagy esetleg egy jelenet megmosolygását a színpadon. Mások az esten való részvételnek elsősorban csapatépítő funkcióját emelték ki: nemrég történt meg ugyanis a Kör hagyományos évad eleji tagfelvétele, melynek köszönhetően négy taggal bővültek. Nekik természetesen bele kell szokniuk az új közegbe, ami sokkal könnyebb ilyen informális eseményeken, mit adott esetben a próbákon – annak ellenére, hogy általában vidám és laza légkör uralkodik akkor is.

 

Azt pedig, hogy az új tagok hogyan állnak helyt a PK berkeiben, megtudhatjátok október 21-én, szerdán este 7 órakor, az ELTE ÁJK Dísztermében (V. ker., Egyetem tér 1-3. I. em.) a tavalyi nagy sikerrel való tekintettel  most újra bemutatásra kerülő A képzelt per egy amerikai popfesztiválról című darabban. Az előadás után pedig hippi-táncest és büfé várja a nagyérdeműt. Belépés korhű öltözetben. Mind az előadás, mind a buli a hagyományokhoz hűen ingyenes. (Képek a tavalyi előadásról itt.)

 

 

További infók

a Perjátszó Körröl és

a Momentán Társulatról. 

 

A PK őszi tréningjéről és előadásairól továbbra is olvashattok itt, az ELTE Online-on.

 

 

Gedeon Valéria & Zelei Dávid

ELTE Online