Perjátszó Kör – Jean Calas pere
(2009-04-09)
A XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam –és Jogtudományi Szekciójának ünnepélyes megnyitóját követően, az OTDK díszelőadásaként került bemutatásra április 6-án este a Perjátszó Kör előadásában Jean Calas pere.
Az ELTE ÁJK Perjátszó Köre (PK) ezúttal egy régebbi darabját újította fel az idei OTDK-ra – elbúcsúztatva a per bemutatójának több kiváló szereplőjét, kiegészülve ugyanakkor a PK újdonsült tagjaival. Jean Calas perének ősbemutatója a 2007/2008-as tanév második felében volt, akkor nagy sikerrel. Mely köszönhető volt egyrészt a történethű elmesélésnek, másrészt a színvonalas előadásmódnak. Ez most sem maradt el, a teltház azonban sajnos igen. Szomorú volt látni, hogy egy országos tudományos rendezvényen a részt vevők mennyire nem érdeklődnek egy jogilag fontos eseményt feldolgozó kulturális rendezvény iránt. Aki viszont ott volt, láthatóan élvezte az előadást.
A színfalak mögött pedig nagy volt az izgalom. Volt, hogy az egyik szereplőt két jelenet alatt kellett férfiból nővé varázsolni, volt, hogy eltűnt egy-egy kellék vagy például a szövegkönyv. De végül is sikerült összehozni egy jó előadást, még ha a meghajlás most is kicsit esetlen lett. De hát talán ez az egyik bája az amatőr színjátszásnak.
Az előadás tárgyául szolgáló eljárás eredményeként Toulousban 1762. március 9-én kivégezték Jean Calast, miután a bíróság bűnösnek találta egyik fia, Marc Antoine Calas sérelmére elkövetett emberölés vádjában. Bár az egész büntetőeljárás – kiváltképp a bírósági tárgyalás – alatt semmilyen bizonyíték nem utalt arra, hogy a Calas fiú halálát idegenkezűség okozta volna, sőt aligha lehetett kétségbe vonni az öngyilkosság tényét, a vallási fanatizmus keletkeztette közhangulat hatására a bíróság kimondta a halálos ítéletet.
Röviddel a per lezárultát követően a híres felvilágosult filozófus, Voltaire, irodalmi eszközökkel folytatott harc árán érte el, hogy ismert ügyvédek közreműködésével újratárgyalják a toulousi polgár ügyét. A megismételt eljárás rehabilitálta Jean Calas-t, az ezt követő tudományos mozgalom pedig zászlajára tűzte mindazoknak az eszméknek az összefoglalását és széles körű terjesztését, amelyek a kor felfogásának eleget tevő, erősen inkvizitórius procedúra hanyatlását, az igazságos büntetőhatalom megalapozását eredményezték.
E reform lelkes résztvevője volt Cesare Marchese Beccaria is, akit e per indított fő művének, a Bűntett és büntetésnek (Dei delitti e delle pene, 1764) megírására. E munkája révén olyan tudományos mű elkészítésére vállalkozott, amely az Itáliában hatályban lévő büntető rendelkezések fogyatékosságait, ezáltal a modern büntetőjogi alapgondolatokhoz mérten már elfogadhatatlan rendelkezéseit mutatja ki, és ennek keretében például elutasította a kínvallatást, valamint leírta a büntetőjog ma is alapvető tételeit („nullum crimen sine lege” – csak az bűncselekmény, amit a törvény annak minősít, „nulla poena sine lege” – csak olyan büntetést lehet kiszabni, amit a törvény lehetővé tesz, „nulla poena sine crimine” – csak akkor lehet büntetést kiszabni, ha történt bűncselekmény).
A Perjátszó Kör előadását bevezető színlap szerint ennek az örökérvényűségnek állítottak emléket Jean Calas című perjátékukkal.
Következő, a hippi-korszakot feldolgozó előadásukat április 24-én péntek este 8 órától láthatjátok az ELTE ÁJK „A” épületében található Díszteremben (V. ker. Egyetem tér 1-3. I. emelet). A perjátékot követően a Díszteremben hajnalig tartó hippi-parti várja az érdeklődőket. Megjelenés korhű öltözetben. A belépés ingyenes.
Gedeon Valéria
ELTE Online
