A Stradivari Titok
(2009-04-28)
2009. április 26.-án, vasárnap 19 órakor, az ELTE Dísztermében tartotta érdekfeszítő előadását Prof. Dr. Joseph Nagyváry „ A Stradivari hegedűk titkai és a mai tudomány” címmel, az egyetem rektora Hudecz Ferenc bevezetője után. Az előadást a professzor úrról elnevezett Nagyváry Quartet koncertje zárta.
Joseph Nagyváry 1934-ben született Szegeden. 1952-56 között egyetemünk hallgatója volt kémia szakon. 56-ban elhagyta Magyarországot és Zürichben tanult tovább híres professzorok szárnyai alatt. 1962-től a Ciba gyógyszergyárnál dolgozott, majd 1963-ban Cambridge-ben végzett kutatásokat. 64-től él az USA-ba, ahol a Texasi Egyetem docense, majd – mindössze 38évesen – professzora lett. 1988 óta dolgozik együtt Guang Yue Chen úrral, akivel 250 hegedűt készítettek együtt, elmondása szerint hol jobbakat, hol rosszabbakat.
Még zürichi tartózkodása alatt kezdett komolyan érdeklődni a hegedűk iránt, amikor találkozott Albert Einsten hegedűjének akkori tulajdonosával. Nagyváry órákat vett tőle, elmondása szerint nem vitte sokra a zenélésben, helyette egy életre szóló érdeklődés ébredt benne a Stradivari titok iránt. A cremonai hegedűk kiválósága az emberi kultúra egyik legnagyobb rejtélyei közé tartozott. Kétszáz évig nem tudták még csak meg sem közelíteni a csodahangszerek hangzásának titkát. Ma már tudják a hegedűk különlegességének az okát, de előállítani egy ilyen hegedűt képtelenek. Antonio Stradivari hegedűi három millió amerikai dollárnál kezdődnek, de tízmillióért is lehet találni a piacon. Azaz lehetne, ha eladóak lennének. A Stradivarik külseje sem mindennapi. Egy speciális lakkot használt a mester elkészítésükkor és ennek köszönhetik a ma is ragyogóan fényes felületüket. A zenei értéke abban rejlik, hogy az alaphang mellett erős, magas frekvencia megszólaltatására is képesek.
Az 1960-as évek közepén Nagyváry az anyagok kémiájában látta a megfejtés kulcsát, ha nem egyezik az eredeti Stradivari által használt anyaggal, nem lehet a különleges hegedűt előállítani. A vizsgálatokat lassította, hogy ha valakinek volt is birtokában egy eredeti darab, nem akarta kölcsön adni „boncolásra”. Ami érthető is.
300 éve, amikor Stradivari élt és elkészítette remekműveit több tényező és közre játszott a legendás darabok megszületésében. A fa, amelyből készült, és amelyhez akkor és ott lehetett hozzájutni Velencében, természetes beleszáradt anyagokat tartalmazott. Ezt az is alátámasztja, hogy nem csak az ő hegedűi készültek akkor ebből a fából, hanem több hasonló hegedűkészítő is tevékenykedett akkoriban a környéken, akiknek szintén nagyon jó minőségű hegedűk kerültek ki a kezeik alól, pl. Guarneri. Az ő alkotásai közül vizsgáltak meg egyet, ahonnan képet kaptak a benne rejlő ásványokról. Komplex analízissel arra a következtetésre jutottak, hogy a felhasznált fának két alkotó eleme is károsítva volt, ami az akkoriban használatos rovarirtónak köszönhető.
A különleges lakk eredete: Stradivari az egyedi fán kívül egyedi lakkot is használt. Nagyobb pigment darabokat tartalmazott, sok rétegbe vitte fel a lakkot, a színeket jól elválasztva egymástól. Guarneri hegedűjének 1978-es elemzése során a tudósok a lakk alatt üres fa sejteket találtak, aminek hatására jobban tud a fa rezdülni. Míg a francia, német lakkokat vágni lehet, addig a cremonai törik. Továbbá rengeteg apró kristályokat és részecskéket tartalmaz, amelyek kiadnak egy micro compositot. A minta tizenötezerszeres nagyításával jutottak a legdrámaibb felfedezéshez: nano nagyságú részecskéket találtak (nano composite), amit mindenki a legmodernebb kor felfedezésének tartott. Ennek használatával a hegedű mechanikai tulajdonságai mások lesznek. De kinek köszönhető a két fajta composit? A hegedűkészítők Cremonaban nem ismerték a lakk összetételét, csak megvásárolták a helyi patikában. Stradivari jó barátja lett a patikusnak és ennek köszönhetően mindig az elkészített lakk tetejéből kapott, ahol a finom részecskék (nano) voltak. A többieknek az alatta lévő részből jutott, amely már „csak” mikro composit volt.
A kutatások végeredményben kimondják, hogy a hangminőséget az anyagi tényezők befolyásolták. Tehát Stradivarinak nem volt egyéni titka, nem volt tisztában az anyagi tényezők szerepével, csupán szerencsés haszonélvezője volt. De egy valami viszont az ő tehetségét dicséri, aminek nagyban köszönheti legendás hírnevét: az üzleti érzékének. Hegedűit csak főméltóságoknak árulta, szegény hegedűművészek nem juthattak hozzájuk. Ennek következtében megnőtt a márkanév ázsiója és mivel palotákban őrizték hegedűit, kevesebb lehetőség volt a megsemmisülésükre és jobban fenn maradtak az utókor számára.
Czékmán Ágnes
ELTE Online
Vissza
