Elte Online hírportál

Sûrû október

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából megfogalmazott ünnepélyes szenátusi nyilatkozat felolvasásával kezdõdött a 2006/2007 tanév második szenátusa. A nyilatkozatban a szenátus fõhajtásal emlékezik meg az ?56-os események valamennyi hõsérõl és áldozatáról, valamint hangsúlyozza a demokratikus elvek fontosságát. Az eredeti szövegben az szerepelt, hogy a szenátus ?megköveti az ELTE mindazon polgárát, akivel szemben az ?56-os forradalom során tanúsított magatartásáért bármilyen hátrányos intézkedést alkalmazni kényszerült.? Németh Ágnes azonban kérte, hogy a kényszer szó kerüljön törlésre, mert jogi értelemben nem megfelelõ az adott szituációra. A módosítás után a szenátus egyhangúlag elfogadta a nyilatkozatot, amit aztán Vadász Sándor professzor úrnak nyújtottak át. Ezek után a szenátus Hudecz Ferenc rektor kérésére egyperces néma csenddel emlékezett meg az ELTE nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt professzoráról, Bence Györgyrõl. A szomorú hírt két örömteli is követe: a szenátus Hámori Gézának professor emeritus címet adományozott, majd felkérte arra, hogy folytassa a Tatai Természetvédelmi Területtel kapcsolatos munkát. Ezután a szenátus megköszönte Ádám György emeritus professzornak, az egyetem volt rektorának, hogy a professzor közel 1200 kötetes tudományos könyvtárát az egyetemnek adományozta, mely Ádám György Gyûjtemény néven található meg a TTK Kari Könyvtárában. Tanszékvezetõi kinevezések Négy tanszékvezetõi tisztségrõl is döntött a szenátus. Dr. Volentics Anna Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskola Karon (BGYFK) a Pszichopedagógiai Tanszék tanszékvezetõ állását pályázta meg, amit a szenátus egyhangúlag támogatott. Csakúgy, mint Menyhárd Attilát, az ÁJK Polgár Jogi tanszékének vezetõjét. Meghosszabbították továbbá tisztségükben Dr. Benczúr András, az ELTE Információs Rendszerek Tanszék és Dr. Demetrovics János, az ELTE Informatika Doktori Iskolájának vezetõit. Gazdálkodási szabályozás Rövid vita után az ELTE gazdálkodási szabályzata is elfogadásra került. A dokumentumot Juhászné Huszty Katalin, a Gazdasági Tanács vezetõje 2006 nyarán készítette el, majd minden karral egyeztetett arról. Így a szenátus elé már a különbözõ karok észrevételezéseit és módosító javaslatait tartalmazó szabályzat került. Rudas Tamás, a TÁTK dékánja felszólalásában elmondta, hogy a módosító javaslataik többségét látja, azonban 2 ponton továbbra sem ért egyet. Az egyik, hogy úgy gondolja, hogy a maradványok elvonása a karoktól nem felel meg annak a decentralizált gazdálkodási elvnek, amire az ELTE törekszik, másrészt nem érti, miért kell a szolgálati mobiltelefon használatához a Gazdasági Tanács elnökének engedélye. Juhászné Huszty Katalin válaszában elmondta, hogy bár a decentralizált gazdálkodás a cél, az ELTE két nagy kara is (a BTK és a TTK) jelenleg mínusszal gazdálkodik, ezért még körülbelül 3 évig szükség van a maradványok elvonására, amíg az említett két kar nem teljesíti a konszolidációs tervet. A mobiltelefon kérdésrõl azt mondta, az intézkedés a karok eszközellátottságának egyenetlenségeit hivatott megszüntetni. Kiemelte továbbá, hogy akik olyan funkciókat látnak el, hogy a munkájukhoz elengedhetetlen a mobiltelefon, azok továbbra is kapnak, az ezeken felüli kérelmekhez kell csak az õ engedélye. A szenátus 26 igen és 2 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a szabályzatot, valamint abban is megállapodott, hogy 2008 tavaszán újratárgyalják a dokumentumot, ugyanis ekkorra derül ki nagyjából, hogy mennyire válik be a szabályozás. Díjak A Hallgatói Követelményrendszer kari különös részeinek tárgyalásánál rövid vita alakult ki a tanulmányi ösztöndíjak rendszerérõl, valamint az életbe léptetés dátumáról. Hudecz Ferenc rektor javaslatot tett a PPK jól mûködõ rendszerének átvételére, és úgy gondolta, megfelelõ volna, ha a szabályozás jövõre lépne életbe. Dezsõ Tamás és Michaletzky György dékánok szerint most kellene életbe léptetni a szabályozást. Forgó Melinda EHÖK elnök azt javasolta, hogy karonként legyen meghatározva a hatályba lépés dátuma. Rónay Zotán fõtitkár amellett, hogy egyetértett ezzel, javasolta, hogy a legkésõbbi dátum 2006. november 1. legyen. Hudecz Ferenc ezek után körkérdést intézett az egyes karok dékánjaihoz a kérdéses dátumról. Válaszában minden dékán november 1-jét jelölte meg hatályba lépési dátumként. Szó esett a TTK Hallgatói követelményrendszerének kreditújrafelvételi díjáról, amit a felvett, de el nem végzett tanegységek újrafelvételekor kell fizetni. Cseszregi Tamás, az EHÖK tanulmányi alelnöke elmondta, hogy a felsõoktatási törvény értelmében az oklevél megszerzéséhez szükséges tanegységek ingyenesen elvégezhetõk, amíg a hallgató fel nem vette összes megengedett kreditjének 110%-át. Hudecz Ferenc egyetértett abban, hogy a HKR-ben szereplõ szöveg nem értelmezi ezt a problémát, és felszólította Mihaleczky Györgyöt, hogy értelmezze azt. Michaletzky György elmondta, hogy az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) hónapokig beszélt errõl a problémáról, és hogy a kreditújrafelvételi díj nincs összefüggésben a 110%-kal. A TTK HÖK elnöke nem szólt hozzá a vitához. Szász Péter megemlítette azt a problémát, hogy az ÁJK-n illetve a BGGYFK-n a költségtérítéses hallgatóktól is szednek az elsõ utóvizsga után díjat. Mezey Barna, az ÁJK dékánja elmondta, hogy az UV-díjak szedésének feltételeit a kar maga szabályozhatja, de az egységesség érdekében, felmenõ rendszerben hajlandó változtatást eszközölni. Németh Ágnes hozzátette, hogy a diákok nem aszerint felvételiznek valahova, hogy a költségtérítésben benne van-e az elsõ UV díja is. Rónay Zoltán fõtitkár is állást fogalt a kérdésben ? Forgó Melinda kérésére, mégpedig úgy, hogy ha a hallgató szerzõdéskötéskor tudomást szerez errõl a költségtérítésen felüli díjról, akkor nincs vele probléma. Szabó Ákosné felhívta a figyelmet arra, hogy a BGGYFK különeljárási díjai között szerepel 3500 Ft oklevél illetve leckekönyv kiállítási díj, aminek törlését kéri, mert nem szabályos. Hudecz Ferenc kérte, hogy az elõbbiekrõl együttesen szavazzon a szenátus. Ez meg is történt, a testület egyhangúlag elfogadta a kari különös részeket, illetve a módosító indítványokat. Idegen nyelvû képzéssel kapcsolatos ügyek A szenátus létrehozta az Idegen Nyelvû Képzést Koordináló Bizottságot, melynek az idegen nyelû képzés összehangolása és fejlesztése lesz a feladata. A bizottság elnöke Dr. Gáborján Katalin lett. Elfogadták az Idegennyelvi Továbbképzõ Intézet (ITK) szervezeti és mûködési szabályzatát is. A ?Rigó utca? néven elhíresült intézet lesz a jövõben az ELTE-n folyó nyelvi képzések központja. Kozma László, az IK dékánja afelõl érdeklõdött, hogy az SZMSZ-ben megfogalmazott e-learninget milyen szoftverekkel szeretnék elkezdeni. Gáborján Katalin igazgató elmondta, hogy konkrét szoftvereket még nem tud megnevezni, egyelõre tárgyalások folynak. Forgó Melinda kérte az ITK igazgatóját, hogy tanácskozási joggal hadd legyen jelen egy hallgatói delegált az Intézeti Tanács ülésein. Gáborján Katalin örömmel vette a kezdeményezést, a szenátus az SZMSZ-t egyhangúlag elfogadta. További SZMSZ-ek, és egy alapszabály Az október 30-ai ülésen fogadta el a szenátus a Hudecz Ferenc rektor szerint professzionálisan és hatékonyan mûködõ Jogi Továbbképzõ Intézet (JOTOKI) szervezeti és mûködési szabályzatát. Ennél lényegesen hosszadalmasabb volt a különbözõ kari SZMSZ-ek tárgyalása. Keszei Ernõ felvetette, hogy nem egységes az ELTE abból a szempontból, hogy az egyes karoknak van-e saját címere, vagy nincs, és a jelenlévõk emlékezetébe idézett egy rektori utasítást, amiben az szerepel, hogy az egységesség érdekében minden karnak az ELTE címerét kell használni. Rónay Zoltán elmondta, hogy a szenátus ezzel ellenkezõ állásfoglalása felülírja a rektori utasítást, mire Mihaleczky dékán úr kezdeményezte az errõl való szavazást. Szögi László a könyvtárhelyzetrõl számolt be. Elmondta, hogy szinte rendkívüli az a sokszínûség, ami az ELTE karaira jellemzõ, nem mindenhol van ugyanis kari könyvtár, Könyvtári Bizottság, és ahol van is, a Könyvtári Bizottság elnöke ott sem mindenhol tagja a Kari Tanácsnak. Hudecz Ferenc a hallottakat úgy kommentálta, hogy az új felsõoktatási törvény filozófiája szerint a kari sokszínûség elfogadható, de ahol nem hasznos, ott nem érdemes meghagyni. A szenátus végül egyhangúlag elfogadta az ÁJK, a BTK, az IK, a PPK és a TÁTK SZMSZ-ét. Most került a szenátus elé az ÁJK Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya is, amit a testület csupán törvényességi szempontból vizsgálhat. Rónay Zotán két hozzáfûzést tett: elmondta, hogy a HÖK-nek nem csak a nappali és esti tagozatos hallgatók, hanem minden hallgató a tagja, valamint hogy HÖK-nek nem lehet saját vagyona. Bordás Gábor, az ÁJK HÖK elnöke megköszönte a észrevételeket, és elmondta, hogy ezeket a részeket ki fogják javítani. A szavazás során a szenátus egyhangúlag elfogadta az ÁJK HÖK alapszabályát. Szaklétesítések Egy szavazási aktusban fogadta el a szenátus a különbözõ karok mesterszak-létesítési kérelmeit. A BTK fordító és tolmács MA-t, a BGGYFK gyógypedagódia MA-t, az IK geoinformatikus és térképész MSc-t, a PPK andragógia, emberi erõforrás fejlesztõ, felsõoktatási menedzsment, kulturális moderátor, neveléstudományi és pszichológia MA-t, a TÁTK pedig szociológia MA-t indíthat. A BGGYFK további 3 szakirányú továbbképzési szakot létesít, melyek a következõk: autizmus spektrum zavarok pedagógiája, súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek gyógypedagógiája, és látássérült személyek elemi rehabilitációja. OBIK Zrt. ? egy új kezdeményezés Orosz Magdolna tudományos rektorhelyettes elmondta, hogy az ELTE már régebb óta KKK rendszerben (kooperációs kutatási központ) kutató tevékenységet végez többek között a SOTE-val és az MTA Enzimológiai Intézetével együtt. Most ez az együttmûködés ölthetne új formát az OBIK Zrt. (Orvosi Biotechnológiai Innovációs Központ) keretében, amivel egy versenyképesebb, a gazdasági lehetõségeket jobban kiaknázni képes szervezet jönne létre. A társaságalapítás olyan fázisba jutott, hogy a szerzõdés aláírható. A törvénynek megfelelõen a szenátus döntéséhez szükséges az ELTE Gazdasági Tanács 2/3-os támogatása, amit a rektor elektronikus úton meg is szerzett. Orosz Magdolna azt is elmondta, hogy november 7-én jár le egy INOTET 06 elnevezésû 400 millió forintos pályázat, amire az ELTE nem pályázhat, az OBIK Zrt. viszont pályázhatna, ezért is kéri a szenátus támogatását. Juhászné Huszty Katalin elmondta, hogy az ELTE 3 millió forinttal venne részt a kezdeményezésben az általános tartalék terhére. A vita során Tausz Katalin elmondta, hogy számára ez kevés támpont egy ilyen felelõs döntés meghozatalához, és nem szeretné, ha az eset mintaadó lenne. Rudas Tamás csatlakozott Tausz Kalatinhoz, és kijelentette, õ sem tud döntést hozni ebben a kérdésben. Kátai Imre és Raczky Pál amellett, hogy üdvözölték a kezdeményezést, hangsúlyozták, hogy 3 millió forint nem nevezhetõ valódi kockázatnak. Dezsõ Tamás azt is hozzátette, hogy ez a jövõ útja, hiszen pályázni csak Zrt-ken keresztül tud majd az ELTE. Tausz Katalin felhívta a szenátus figyelmét arra, hogy a kockázat nem feltétlenül mérhetõ pénzben, és ismét hangsúlyozta a gyors, nem megalapozott döntések mintaadó jellegének veszélyességét. Orosz Magdolna a hozzászólásra reagálva elmondta, hogy ez nem minta, hanem csak egy eset, aminek oka a szûkös pályázati határidõ. Hudecz Ferenc a hallottakat összefoglalva hangsúlyozta, a szenátuson semmilyen nyomás nincs. A szavazás során 26 igen egy nem és egy tartózkodó szavazat érkezett, vagyis a szenátus elfogadta a kezdeményezést. Óvoda, iskola Hudecz Ferenc elmondta, hogy végre sikerült létrehozni az ELTE gyakorló óvodáját. Az említett intézmény a 12. kerületben található, teljesen felújított eu-normáknak megfelelõ óvoda. A rektor köszönetét fejezte ki a ELTE nyolc karának vezetõi felé, amiért azok úgy döntöttek, hogy az óvoda rendbetételéhez szükséges 86 millió forintot segítenek biztosítani. A rektor örömmel jelentette be a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola sikeres bõvítésérõl szóló hírt is. A bõvítésrõl készült fotók megtekinthetõk az iskola honlapján. A végszó A szenátust a HÖK bejelentései zárták: Forgó Melinda elmondta, hogy az ELTE TÓFK HÖK tisztújító küldöttgyûlésén Vukman Andreát választották a HÖK új elnöknek, illetve Lénárt Noémit, a BGGYFK HÖK elnökét újraválasztották a küldöttgyûlésen. Forgó Melinda EHÖK elnök újraválasztásáról Szávay István bejelentése nyomán értesült a szenátus. Horváth Éva