Gyermek - nevelés - pedagógusképzés a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében (2008-08-04)
A résztvevők zömmel pedagógusok voltak. A viszonylag családias hangulatban azonban csaknem megtöltötték a látogatók az TÓFK épületének egyik előadó termét. A bejáratnál ásványvíz, és kávé várta a konferenciára látogatókra. Egy-egy előadás után az érdeklődőknek lehetőségük nyílt kérdésfeltevésre, véleménynyilvánításra a prezentációk kapcsán. Miután a TÓFK főigazgatója, Hortobágyi István megnyitotta a konferenciát, és köszöntötte a résztvevőket, Bollókné Panyik Ilona vette át a szót, majd rövid bevezető után felkérte az első előadót hogy mutassa be előadását. Visszagondolva borzalmas gimnáziumi éveimre szintén fokozott érdeklődéssel hallgattam Hunyady Györgyné és M. Nádasi Mária előadópáros előadását a maradandó pozitív iskolai élmények miértjeiről, okozóiról, körülményeiről. Vizsgálataikhoz a módszertani eljárások közül esszékérdésekkel és tartalomelemzéssel vizsgálták 50 tanító, és 50 tanárképzős hallgató anyagát. Ugyan még csak korai fázisában tartanak kutatásuknak, mégis számos feltevéssel, lehetőséggel, és korai statisztikai eredményekkel ismertettek meg bennünket. Általános iskolában nem jó tanuló lévén érdekes volt számomra a tanulásban akadályozott gyerekek körülményeiről hallanom Szekeres Ágota előadásában. Rámutatott az értelmi akadályozott és a tanulásban akadályozott emberek közti különbségekre, majd az utóbbit részletezve ismertette a tanulásban akadályozottak csoportjának három fokozatát, melyeket a problémájának súlyosságától függően határoznak meg. Szintén problémás gyermekeknél maradva Hegedűs Judit - egyetemi adjunktus ? gyermekkori bűnelkövetőkkel kapcsolatos kutatásaiba avatott be bennünket. Elmondta, hogy mennyire problémás a fiatalkorú bűnelkövetők megfékezése. Fiatalkorú bűnelkövetők esetében gyakran nem történik feljelentés, vagy ha mégis, akkor is a tapasztalat azt mutatja, hogy az ő ügyükkel nem igazán foglalkozik senki. A kutatás során 4 fiatalkorú bűnelkövető gyermek körülményeit, lelkivilágát vizsgálták, hogy választ találjanak kérdéseikre. Hogyan lehet megóvni a gyermekeket a negatív hatásoktól? Hogyan tudnának a világ kihívásaira értelmesen válaszolni tudó fiatal embereket nevelni? Nagy Katalin ezekre a kérdésekre kereste a választ Viktor E. Frankl logoterápia és egzisztenciaanalízis irányzatának elemzésével. A logoterápia abban segít, hogy az ember megtalálja élete értelmét saját léte reális lehetőségei között. Egy kicsit általánosabban az emberekről: Pólya Zoltán egy kis faluban, Rakacaszenden végzett szociográfiai kutatását mutatta be nekünk. Hallhattuk, hogy milyen volt az élet évtizedekkel ez előtt a faluban. Pólya Zoltán a helyi idős emberek akkori viselkedéséről, mentalitásáról beszélt, egy öreg helyi paraszt nosztalgiázásainak, emlékeinek felidézésében. Kolosai Nedda - főiskolai adjunktus - a pedagógusok lelkiállapotát vette nagyító alá. Elmondta, hogy a pedagógusi hivatás során mennyire szükséges lelki egészség, a mentálhigiéné megőrzése. Fontos, hogy odafigyeljenek önmagukra, kiegyensúlyozottságukra. Az egészséges lelkiállapot, mint a családi légkörben, mint az iskolában javukra válhat például a kollégákkal való konfliktusok kezelésében, diákjaikkal való kapcsolatuk minőségében, valamint családi életükben is. A továbbiakban arról adott átfogó képet, hogy milyen módszerekkel, és hogyan lehet a pedagógusok lelki egészségén javítani. A módszerek közül kiemelten az önismereti csoportok pozitív hatásairól beszél. Orosz Judit a főiskolai csoportos pedagógiai gyakorlatokról tartott előadást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy negyedévre a hallgatók racionális tudása, ismerete már meg van, azonban pszichésen még nem kiforrottak, ezért szükség van csoportos pedagógiai gyakorlatokra. A kurzus elvégzése során a hallgatók megszerezhetik a pedagógusi pályához szükséges képességeket, mint például: az empátiát, toleranciát stb. Az integrált oktatás gyakorlati tapasztalatairól Tóth Andrea tartott előadást. Strukturált interjú keretében azt vizsgálták, hogy a pedagógusok milyen nehézségekkel találkoznak az integrált oktatás során. Azt is tanulmányozták, hogy a magyar pedagógusok valójában hogyan vélekednek az integrált nevelésről. Az európai vizsgálatok azt mutatják, hogy a pozitív hozzáállás nagyban segíti az integráció hatékonyságát. Az eredmények szerint a magyar pedagógusok többsége fél a hátrányos helyzetű gyermekektől - persze vannak pozitív tapasztalatok is. Podráczky Judit doktori dolgozatáról beszélt. A diskurzuselemzés módszerét alkalmazta pedagógiai kutatásához, ennek folyamatát és előzményeit mutatta be. Rádi Orsolya a közoktatási törvényben történt általános iskola 5-6. évfolyamát érintő változásokról beszélt. Kifejtette, hogy a változtatásból fakadó problémákra egyelőre nincs megoldás. Az iskolaigazgatók, pedagógusok tanácstalanok a változásokkal kapcsolatosan. A közoktatási törvény erre vonatkozó paragrafusait elemezte. Főleg arra mutatott rá, hogy mennyire nem konkrétak, nem egyértelműek ezek a cikkelyek. A konferencián elhangzott pszichológia és pedagógiai jellegű kutatásokról várhatóan könyv formájában is hamarosan olvashatunk, a Gyermek ? nevelés - pedagógusképzés című sorozat jövőre megjelenő részében. Kósa Veronika
Vissza
