Szeptember óta egyedülálló együttműködés áll fenn az ELTE és a Corvinus Egyetem között: elsőként az országban, közösen indított szakot a két egyetem. Bár részleges együttműködés már ezelőtt is állt fenn főiskolák és egyetemek között, azonban két egyetem még sosem társult ilyen módon. Nemrég mindezt szerződés aláírásával is megpecsételték.- Aktuárius vagy pénzügyi elemző leszel, ha végzel? ? kérdezem Sajtos Lászlót, az ELTE TTK és a Corvinus Gazdaságtudományi kara által működtetett Biztosítási- és pénzügyi matematika mesterszak első éves hallgatóját. László fizikushallgatóként végezte első három évét az ELTE-n, majd BSc diplomája megszerzése után váltott erre a szakra.- Pénzügyi elemző leszek, ha minden igaz ? válaszol mosolyogva, majd elmeséli, hogyan esett erre a diákok körében kevéssé ismert szakmára a választása. ?Annak idején igyekeztem a fizikáról másik szakra menni, mert rájöttem, hogy ha ott akar valaki befutni, sokkal jobbnak kell lenni, mint az érettségi után gondoltam. Viszont szerettem volna kapcsolatban maradni a matematikával, ezért a matematikai intézet honlapját böngésztem, hogy hol tanuljak tovább, és mintha valami vezérelte volna kezemet, hirtelen megláttam ezt a szakot. Így találtam meg, és nagyon megtetszett.? Dr. Michaletzky György, a TTK dékánja szerint az együttműködés terve már régóta a levegőben lógott . ?Még nem is én voltam a dékán, amikor az akkori Közgazdaságtudományi Egyetemről Szász János megkereste a kart, hogy nem akarunk-e létrehozni egy ilyen szakot. Az volt az elképzelése, hogy ők adnák a közgazdasági tudást, mi meg a matematikait. Fel is karoltuk az ötletet, de az akkori törvények nem tették lehetővé, hogy egy ilyen szak létrejöhessen, úgyhogy várnunk kellett 2005-ig, amikor is megváltoztatták a szabályozást.? Annak idején még öt éves szakban, a későbbiekben már mesterszakban gondolkodtak, és végül 2009 szeptemberében indult el az első évfolyam. ?A Corvinusnak és az ELTE-nek már volt intenzív kapcsolata a professzorok szintjén ? folytatja a dékán. Ott volt például Kondor Imre és Szász János kapcsolata, mely hosszú évekre nyúlik vissza. Egyértelműen ez lehetett a háttérben, mikor közös szakról kezdtek gondolkodni.?
Véleménye szerint abszolút igény volt a szak kialakítására, és a hallgatók is könnyedén el tudnak majd helyezkedni megszerzett diplomájukkal. Michaletzky szerint két és félszer több hallgatót prognosztizálnak jövőre, mint amennyien most járnak a szakra.?Az utóbbi évtizedben a pénzügyi matematika csak arról beszél, hogy ilyen szakra szükség van. Ha megnézzük a tudományos folyóiratokat, vagy a Morgan Stanley [pénzügyi elemző cég, a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának leányvállalata] megjelenését Magyarországon, akik kapva kapnak az ilyen hallgatókon, akkor látjuk, hogy erre a szakra igény van ? különösen a válság időszakában, hiszen az egész tőzsde ilyen szakemberekre támaszkodik. És mivel ilyen képzés nincs még egy Magyarországon, az itt végzett hallgatókat egyszerűen el fogják kapkodni.?
Ez nem csak a biztosítási és pénzügyi-matematika mesterszakra igaz, hanem a társulásra is. Bár hazánkban is vannak olyan felsőoktatású intézmények, amelyek közösen indítottak szakot, de ezekben az esetekben általában a két fél nem egyenrangú, azaz például főiskola és egyetem társul. A már említett törvény ugyanis megszabja, hogy hiába a közös szak, a hallgató csak egy felsőoktatási intézménybe iratkozhat be. A Corvinus-ELTE szak az egyetlen kivétel a szabály alól, akik még a módosítás előtt kaptak engedélyt a szak indítására.Dr. Kovács Erzsébet, a Corvinus Egyetem szakvezető egyetemi tanára is csak egyetlen hasonló példát ismer: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola együttműködését. Elmondása szerint a közös szak alapítását és elindítását hosszú előkészítő munka előzte meg. ?Mindkét egyetemen hosszabb előzménye volt az ilyen irányú oktatásnak. A Corvinus Egyetemen 1994-ben indult az aktuárius képzés, és 2006 óta volt a Gazdaságmatematika szakon matematikai pénzügy szakirány. Ezek mind a hallgatói érdeklődés, mind az elhelyezkedés szempontjából sikeres és népszerű képzések voltak. A Bologna-rendszerre való áttérés miatt új képzési formára kellett áttérni. Ez a váltás indította el az együttgondolkodást hogy a két egyetem erőit egyesítve még magasabb szintű oktatást nyújtson? ? mondja.A közös tantervben szerepel például biztosítási matematika, pénzügyi folyamatok matematikája, kvantitatív pénzügyek, vagy éppen életbiztosítás, melyeket mindkét egyetemen oktatnak. Nyugdíjbiztosítás, vagy befektetések óra azonban csak a Corvinuson van. Összesen 30-40 tanár tanít a szakon. Arató Miklós, az ELTE Valószínűségelméleti és statisztika tanszékének docense szerint a két egyetem együttműködése természetes. ?Arról van szó, hogy nálunk és náluk is szakirányú képzés volt, náluk külön volt a matematikai pénzügy és az aktuárius szakirány, nálunk egyben. Aztán kiderült, hogy mindkét egyetemen sok tárgy van, ami tisztán matematikai vagy gazdasági, és emiatt lett egyértelmű, hogy az egyetemek együttműködjenek.? A professzor szerint az ELTE inkább a matematikai hátteret adja, a Corvinus pedig a közgazdaságit. ?Voltak olyan tárgyak, amelyeket eleve úgy találtak ki hogy egy részét nálunk tanítják, másokat meg náluk. Makró-és mikroökonomiát például egyértelműen ők oktatnak.?
A szakon jelenleg 34 diák tanul, akik közül 14-en hivatalosan az ELTE-re, 20-an a Corvinusra járnak. A felvételit ugyanis mindkét egyetem meghirdeti. Ez és a későbbiek adminisztrációs szempontból ugyan plusz munkát jelentenek a Tanulmányi Osztálynak, de a diákoknak csak egy indexe van, és az abszolutóriumot is az az egyetem adja ki, ahova beiratkoztak, diplomájukat azonban mindkét egyetem rektora aláírja. - Ez elég vicces ? mondja László. Ha megkérdezik, hogy hova járok, ELTE-t szoktam mondani, hiszen oda vagyok beiratkozva, a Corvinuson pedig vendéghallgató vagyok. Egyébként nem okozott semmilyen problémát, hiszen továbbra is egyetlen indexem van, abban viszont a neptunos óráim helyett csak egy kód van beírva, a név és az előadó nem. Kaptam kódot az ETR mellett a Neptunhoz is ? amit eleinte nehéz volt megszokni ? mert az órákat ott is fel kell vennem, és a vizsgákra is külön kell jelentkezni.
A tanrend úgy van felépítve, hogy az első félévben mindkét helyen legyenek órák, a második félévben csak az ELTE-n, a harmadikban pedig csak a Corvinuson. ?Az első félév az egy szintre hozásról, az alapozásról szólt. Az órák általában nem ütik egymást. Az emberek között sincs klikkesedés, bár azért kicsit lehet még érezni, hogy ki volt ELTE-s és ki corvinusos. A szakon egyébként kicsivel többen vannak talán a fiúk, de a matekosok között meg inkább lányok vannak.László pozitívnak tartja, hogy a képzés nagyon gyakorlatias, sok esettanulmányt vesznek, informatikai csomagokat tanulnak meg használni, de az elméleti anyagot is elsajátítják. Úgy gondolja, megérte ezt a szakot választania. ?Sok újat és hasznosat tanultam mindkét helyen. Alapvetően jó a hozzáállás, csak nagyon sok anyagot adtak le, és sokat kell tanulni. Több félévnyi anyagot sűrítenek egy szemeszterbe így többet is kell tanulni. Egy-egy vizsga anyaga nem ritkán 2-300 oldalnyi képlet és definíció. Mégis nagyon szeretek idejárni, mert megvan ennek is a varázsa, hogy az ember megtanulja ezeket a dolgokat. Főleg ha egy bizonyítást vagy levezetést végig tudok csinálni. De tény, hogy nehéz. Viszont ebben a szakmában több perspektívát láttam mind az elhelyezkedés, mind a kereset szempontjából, mintha fizikus maradtam volna.? Ezt a tanárok is megerősítették. Kovács tanárnő szerint a cégek elégedettek voltak az eddig képzett hallgatókkal, és sok helyre várnak gyakornokokat is, ?így a mesterszakos hallgatók az elméleti képzés mellett belelátnak a napi munkába is.? Ráadásul sok érdeklődő is van, aki ide felvételizne. ?2010-ben 55 fő jelölte meg ezt a mesterszakot a Corvinus Egyetemen. A harmadéves gazdaságelemző BSc-s tanítványaim közül is többen jelezték, hogy ide jelentkeztek első helyen.?Arató azt is kiemeli, hogy nagyon jó elhelyezkedési lehetőségeik vannak a hallgatóiknak külföldön. Nyugaton ugyanis ez az egyik legnépszerűbb szak, és az itt végzettek nagyon keresettek. ?Bár elsősorban nem külföldre képzünk hallgatókat, de bevallom, már én is továbbítottam 3000 eurós kezdő fizetéssel volt tanítványt Nyugat-Európába. Sokszor még a lakást és egyéb dolgokat is fizetik. Általában Hollandiába, Bécsbe mennek dolgozni. Az aktuárius ugyanis keresett szakma, az amerikai felmérésekben mindig benne van az első tízben, de még gyakrabban az első háromban. Mégse hallunk róla, mert nem nagy létszámú szakma:Magyarországon is nagyon kevesen, alig 150-en vagyunk.? A jó nyelvtudás azonban nagyon fontos. Elsősorban angolul kell tudni, ebből is leginkább a szakmai nyelvet kell jól ismerni, hiszen mint annyi területnek, a pénzügyi világnak is ez nyelve. Emellett nem árt, ha a jövendőbeli hallgató ért az adatbázis-kezeléshez is, mert ez elengedhetetlen lesz a későbbiekben.?Azoknak érdemes megpróbálni ezt a szakot, akik szeretik a matekot, és szeretnek összefüggéseket átlátni ? mondja László. Ha valaki a valószínűség számítást és a képleteket nem szereti, annak nem is érdemes megpróbálnia, mert végig ezt tanuljuk. Azért mert megtetszik, nem érdemes idejönni, hiszen ehhez a szakhoz nagy adag elkötelezettség is kell.?
Mráv Noémi
ELTE Online
