Olimpiai hetedikünk vallomása (2008-09-08)
Mióta űzöd ezt a sportot, illetve előtte volt-e más, amit kipróbáltál?
1995-ben kezdtem el judozni, Kistarcsán. Előtte sporttagozatos osztályba jártam, úsztam és atletizáltam, de csupán hobbi szinten.
Mi fogott meg ebben a sportban, amitől úgy érezted, hogy érdemes ennél maradni, és tovább küzdeni?
Először csak az önvédelem miatt kezdtem el, gondoltam jó, ha egy lány meg tudja védeni magát. Ám már az első edzéseken nagyon megtetszett, és így egyre több időt töltöttem a judoteremben. Majd az edzőm tanácsára versenyezni kezdtem és a sikerek megmutatták, hogy érdemes folytatnom.
Az esetleges mélypontokon mi volt az ami motivált a folytatásra?
Amikor "mélypontra, hullámvölgybe" kerültem régen mindig anyukám segített, ő volt az aki mindenben mellettem állt és támogatott. Sajnos ő már nem lehet mellettem. Amikor elhunyt életem egyik legnehezebb szakaszát éltem. Azóta a barátaim és a testvéreim a legnagyobb támogatóim, amikor pedig egyedül vagyok előveszem Székely Éva könyvét: "Sírni csak a győztesnek szabad!". Ez mindig segít átlendülni a holtpontokon.
Egy-egy verseny előtt meg van a konkrét célod, vagy igyekszel a legjobbat kihozni magadból?
Minden verseny előtt megvan a "papírforma", nagyjából tudjuk mire számíthatunk, ismerjük az ellenfeleket, ám ez nálunk gyakran borul. Pillanatok döntenek el 1-1 mecset, így senki sem mehet biztosra. Én megpróbálom a legjobb taktikát kiválasztani, és azt a legjobban alkalmazni.
Az olimpia felkészülésed mennyiben volt más, mint egy VB, vagy egy EB?
Az olimpiai felkészülés életem eddigi legnehezebb edzéseit hozta, soha nem edzettem még ennyit előtte. Az eddigi világversenyeim előtt kivétel nélkül kisebb-nagyobb sérülésekkel küzdöttem, szerencsére az olimpia előtt közel 100%-os munkát tudtam végezni. Ez heti 11 edzést jelentett, versenyeket, edzőtáborokat. Nagyon fárasztó és kemény szakasz volt.
Egy VB bronz, és U23 EB bajnoki cím után volt valami elvárásod az olimpiával kapcsolatban? Ha igen, érzésed szerint mennyire feleltél meg neki?
Az olimpiára minden versenyző úgy megy ki, hogy érmet szeretne, lehetőleg minél fényesebbet. Én is így készültem, a lehető legjobban akartam szerepelni. A sorsolásom elég jó volt, úgy éreztem reális közelségbe került az érem. Sajnos mentálisan több hibát is elkövettem, így végül a 7. helyen végeztem. Most kielemezzük a hibákat, megpróbáljuk kijavítani őket, és a következő versenyeken minél jobban alkalmazni a megszerzett tapasztalatokat.
Mik a tervek a jövőre nézve? 2012 London?
Természetesen szeretnék kijutni a londoni olimpiára, hiszen már a pekingin kint lenni is fantasztikus élmény volt. Idén még indulok egy U23-as EB-n, majd egy rangos nemzetközi versenyen Japánban, a sportág őshazájában. Ám ebben a félévben leginkább az iskolában szeretnék teljesíteni, hiszen az olimpia elmúltával most a tanulás kerül előtérbe.
Mennyire tudod összehangolni a tanulást a sporttal?
Nem egyszerű összehangolni az órarendet az edzésekkel és a szorgalmi időszakokban elég sok az edzőtábor és a verseny. Szerencsére az oktatók segítségemre vannak, sokat segítenek nekem. Valamint lehetőségem van kivételes tanulmányi rendet kérni, ez is nagy segítség.
Tóth Virág
ELTE Online
