A tavalyi kiíráshoz hasonlóan ismét karnyújtásnyira került egyetemünk futsal csapata első KEK-győzelméhez, a döntőben viszont nagy csatában végül a Debreceni Egyetem hódította el az aranyérmet.
Szombaton a BEAC Sportcsarnokban rendezték a KEK futsal tornájának helyosztóit. Negyed kilenckor a II. Rákóczi Ferenc KMF és az Óbudai Egyetem play-off mérkőzése indította a napi programot, ahol egy viszonylag egyoldalú mérkőzésen eldőlt, hogy a fővárosiak harcolhatnak tovább az egyenes kieséses szakaszban, míg a Rákóczi a vigaszágon folytathatta. A nyolcaddöntők sorát a Corvinus és a Shörlock – MOGYE találkozója nyitotta volna, azonban az erdélyi csapat tagjai rossz villamosra szálltak reggeli rohanásban, így játék nélkül búcsúztak a versenyből.
Az első körben jellemzően jó ómennek bizonyult az első találat megszerzése, ugyanis egymást követő négy meccsen a Sapientia EMTE, a Debreceni Egyetem, az Árnyék Kolozsvár és a BME is kapott gól nélkül jutott a negyeddöntőbe. Hozzájuk csatlakozott később az Óbudai Egyetem és a SixtyNine együttese is.
Egészen az utolsó nyolcaddöntőig kellett várni, hogy megkezdje szombati szereplését a házigazda ELTE, akik a Kolozsvári Góbékkal találkoztak. A sokáig szoros mérkőzésen még gól nélkül fordultunk rá a második félidőre, de aztán lassan felőrölték ellenfelüket az ELTE-sek: először Boros Roland törte fel a Góbék védelmét, majd Várkonyi Barnabás és Szekér Zoltán góljai tették biztossá egyetemünk továbbjutását.
Az első negyeddöntőn végre a Corvinus játékosai is pályára léphettek, és egyből a nap addigi legizgalmasabb csatáját vívták a Sapientiával. A kétszer 12 perc nem volt elég, hogy dűlőre jussanak a csapatok, így az idei kiírás első büntetőpárbaja következett. Az idegek harcát végül a BCE játékosai bírták jobban, így ők kerültek elsőként az elődöntőbe. Ellenfelük a Debreceni Egyetem lett, akik 2-0-ra győzték le az Árnyék Kolozsvárt. A másik ágon sokáig úgy tűnt, hogy a BME – Óbudai Egyetem mérkőzésen sor kerül a nap első nagyobb meglepetésére. A címvédő műszakisok először hátrányba kerültek, majd az egyenlítés után nehezen találtak fogást ellenfelükön, mindkét csapat rengeteg helyzetet alakított ki és puskázott el. A döntés az utolsó percre maradt, amikor egy jól eltalált átlövés billentette a BME irányába a mérleg nyelvét.
Egyetemünkre is nehéz kihívás várt az utolsó szabad elődöntős helyért, ugyanis a tavalyi negyedik SixtyNine volt a következő ellenfél. A kolozsvári együttes első veszélyes támadásából magához ragadta a vezetést, majd ezt követően végig fegyelmezetten játszott, olyannyira, hogy akcióból nem is sikerült bevenni a kapujukat. Az ELTE hőse így Gémesi Áron volt, aki két nagyszerű szabadrúgásával gyakorlatilag egymaga lőtte tovább a csapatot és állította be a 2-1-es végeredményt. Mindenképp külön említést érdemel az ihletett formában védő Haála Kada is, aki több kulcsfontosságú mentésével meccsben tartotta a házigazdákat.
Az elődöntőkhöz érve a korábbi sok helyzetet hozó, nyílt sisakos párharcokat óvatosabb összecsapások váltották fel. Először a Corvinus és a Debreceni Egyetem feszült egymásnak, és a magas színvonal ellenére végig érezni lehetett, hogy a csapatok elsődleges célja az ellenfél támadásainak elfojtása volt. Ahogy egy körrel korábban az ELTE-nek, úgy a debrecenieknek is a pontrúgások hozták meg az áttörés – két szöglet után szerzett góljukra már csak az utolsó pillanatokban tudott válaszolni a BCE, ezzel az alföldiek jutottak elsőként a fináléba.
A másik, döntőbe jutásért vívott párharc még szorosabb csatát hozott – nem csoda, hiszen a tavalyi döntő visszavágójaként találkozott ismét az ELTE és a BME. A végig kiegyenlített mérkőzésen egyetemünk csapata állt közelebb a gólszerzéshez, de Gémesi újabb remek szabadrúgása a kapufán csattant, így akárcsak egy éve, megint a hatméteresekre maradt a döntés. A történelem azonban nem ismételte meg magát, Haála két harítása mellett még egy kihagyott ELTE-büntető is belefért, tehát a házigazdák újabb esélyt kaptak első KEK-trófeájuk elhódítására.
A finálé előtt először a bronzmérkőzésre került sor, ami valóságos gólzáport hozott a kockázatkerülő elődöntőkhöz képest, ráadásul – a döntőhöz hasonlóan – a félidőben a BEAC cheerleader csapata is segített oldani a feszültséget. Hiába szerezte meg többször is a vezetést a frissebb Corvinus, a műszakisok minden alkalommal vissza tudtak kapaszkodni, a 3-3-as rendes játékidő után pedig megint hatméteresekre került sor. Hét hibátlan próbálkozás után a BCE játékosának remegetett meg először a lába, így a BME a tavalyi arany után idén bronzéremmel vigasztalódhatott.
A telt ház előtt rendezett döntő első félideje az elődöntőkhöz hasonló játékot hozott – szemmel látható volt, hogy a nagy tét rányomta a bélyegét a mérkőzésre. Ahogy a közhely tartja, jót tett volna a találkozónak egy gól, amire nem kellett sokat várni a fordulás után: Békési Dániel találatával a Debreceni Egyetem került előnybe. Ezt követően azonnal felpörögtek az események, az ELTE átvette a kezdeményezést és hosszú periódusokra kapujához szögezte ellenfelét. Az utolsó néhány percben már többnyire öt mezőnyjátékossal rohamoztak a hazaiak, ám a debreceni kapus Faragó Ádám eszén lehetetlen volt túljárni. Fél perccel a lefújás előtt dőlt el minden: egy rosszul lekommunikált kapuslehozatal során eladta az ELTE a labdát, Krajcsi Bence pedig az üres kapuba gurítva bebiztosította a Debreceni Egyetem végső sikerét.
A döntő után sor került az ünnepélyes eredményhirdetésre is, ahol a csapatversenyek díjai mellett egyéni elismerések is kiosztásra kerültek: a torna gólkirályi címét Genczler Kornél (Corvinus) vihette haza, a legjobb kapusnak Faragó Ádámot (Debreceni Egyetem), a legjobb mezőnyjátékosnak pedig Tóth Attilát (Debreceni Egyetem) választották. Az All-Star csapat a BME-s Fehér Dániellel és az ELTE-s Boros Rolanddal vált teljessé.
Képek: Czakó Timi/ ELTE Online
