A Perjátszó Kör örömszínháza (2008-12-06)
November 26-án szerdán láthattuk az ELTE ÁJK Egyetemes Állam-és Jogtörténet Tanszéke mellett immáron több mint három éve működő alternatív tudományos diákkör, a Perjátszó Kör legújabb előadását, Tom Robinson perét. A szereplők sziporkáztak a színpadon, a maroknyi közönség pedig dőlt a nevetéstől a székében. Az első színes bőrűekkel tarkított színdarab igazán színesre sikeredett.
Amikor felmerült az ötlet, hogy egy színes bőrű ember ellen lefolytatott tárgyalást vigyünk színre, sokan elmosolyodtak és belelkesedtek. De nem hittük, hogy ekkora móka lesz ezt összehozni. Ez volt az első olyan darabunk, ahol a kellékek nagy száma, az eredeti és ötletes, néhol pedig direkt viccnek szánt jelmezek és az elmaradhatatlan sötétbarna testfesték olyannyira nagy löketett adott mindenkinek, hogy a kevés próba ellenére is egy összeszedett, profi előadást tudtunk prezentálni múlt hét szerdán. Legalábbis a dicsérő szavak, a vastaps és visszatapsolás mind erre mutatott.
A perjáték témája azonban korántsem volt komolytalan. A mostani színdarabot Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! c. műve alapján dolgozta át számunkra Hlavacska Tamás, a PPKE-BTK magyar szakos hallgatója. A történet az 1930-as évek Amerikájában játszódik: egy színes bőrű embert, Tom Robinsont, alaptalanul megvádolnak egy fiatal lány megerőszakolásával és máris az egész város a szájára veszi. Természetesen eljárás is indul. Nem meglepő, hogy mindenki őt vádolja, egyedül a tiszteletes és az őt védő ügyvéd, Atticus Finch áll ki mellette. De a tárgyaláson az esküdtek minden bizonyíték ellenére is bűnösnek találják.
Magam csak egy kis szerepet vállaltam a darabban, így külső szemmel láttam a többiek szereplését. Sokan az eddigi talán legjobb alakításukat nyújtották. Kiemelném az Atticus Finchet játszó Lázár Gergelyt, aki valószínűleg az egyik legfelkészültebb és színészileg a legrátermettebb közülünk – a színművészeti egyetem felvételijén is megfordult már.
Mellette kell megemlítenünk a darab további üde színfoltjait, a Tom Robinsont alakító Szita Józsefet, a Finch lányát, a bájos Scoutot játszó Bárdos Dórát – aki e szerep kedvéért visszamehetett gyerekkorba, a Mayella Violet Ewellt játszó Sindel Nikolettet, a komoly és humánus bíró szerepében Balla Tamást és nem utolsó sorban a mérhetetlenül szigorú ügyésznő Dóri Xéniát, és Mayella apja szerepében a dühkitöréses Benyőcs Ádámot. Velük egy sorban említeném meg a négy vénkisasszonyt (Faragó Andrea, Hidvégi Fanny és Nagy Réka), akik itt-ott feltűntek a darabban, hogy kibeszéljék egymás között Robinsont és mindenféle elméletek gyártsanak róla és a feketékről. Az egyik vénasszony szerepében igazán maradandót alkotott Laczó Balázs.
Természetesen a többiek (Berecz Sándor, Földvári Krisztián, Koszta Dalma, Pajtók Keve és Tóth Viktória), nélkül e darab nem lett volna ennyire briliáns. Ez a darab is igazi csapatmunka volt: mindenki beletette saját ötletét, kreativitását. Amihez kellett még mentorunk, Kisteleki Károly rendezői tehetsége, Harsányi Bencének, a Momentán Társulat tagjának kiváló megoldásai, aki a korábbi években is segített nekünk színészi képességeink javításában és az összecsiszolódásban. Valamint az Operaház volt igazgatója, Hegyi Árpád Jutocsa is ellátott minket hasznos tanácsokkal.
És hogy mikor láthatja a nagyérdemű legközelebb a Perjátszó Kört a színpadon? A XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában, április 6. és 8. között az ELTE Állam- és jogtudományi Karának Dísztermében.
Várunk minden érdeklődőt!
Gedeon Valéria
ELTE Online
