Poli 2006 ?Politológus Hallgatók Vándorkonferenciája (2008-08-04)
Elsőként Klinghammer István, az ELTE rektora köszöntötte a megjelent politológus hallgatókat illetve a politika iránt érdeklődőket. Elmondta, sokszor hallani a jogtalan vádat, miszerint a hallgatók egyre kevésbé érdeklődnek az aktuálpolitika, a közélet történései iránt. A Vándorkonferencián szép számmal megjelent hallgatóság bizonyítja, hogy ez nem igaz, akik a politikával szeretnének foglalkozni a jövőben, azok igenis kíváncsiak elődeikre, és a politika jelenlegi szereplőire. A rektor úr arról is beszélt, hogy az ELTE történelme során a legjobb hallgatók mindig érdeklődéssel tekintettek az egyetem falain túlra, társadalmilag mindig is elkötelezettek voltak. Szavaiból kiderült, rendkívül fontosnak tartja a Vándorkonferenciát és az ehhez hasonló szakmai eszmecseréket, hiszen ? ahogy elmondta ? a szakmai tudás megszerzése hozzátartozik az értelmiségivé váláshoz. A Vándorkonferencia első szekciója a 2006. évi kampány Magyarországon címet viselte. A meghívottak Dobó László (országgyűlési képviselő, a kampánystáb tagja ? Fidesz-MPSZ), Herényi Károly (frakcióvezető ? MDF), Horn Gábor (ügyvivő ? SZDSZ) és Újhelyi István (alelnök ? MSZP), a szekcióvezető-moderátor Molnár Csaba (Miskolci Egyetem) volt. A szekció témáját a kampány eddigi menete, a 2002-es kampánnyal való összehasonlítása, illetve a kampányeszközök értékelése képezte. A moderátor elsőként az idei kampány tisztaságáról kérdezte a vendégeket. Mind a négy képviselő egyetértett abban, hogy a kampány már évek óta folyamatosan zajlik, és egyre inkább kriminális elemek határozzák meg a hangvételt, a kampány már nem a pártok programjáról szól, sokkal inkább az ütközetekről. Emellett kiemelték a kampány modernizációját, mely az internet elterjedésének és a nyugati kampánymodellek átvételének köszönhető. Szó esett ezen kívül a humor kiszorulásáról, ami szintén a kampányok élet-halál harc-jellegéből adódik. Ezután a meghívottak a kampány finanszírozásának kérdését vitatták meg. A törvény által megszabott költségvetési keretet mindannyian kevesellték, véleményük szerint annyi pénzből lehetetlen modern, stílusos kampányt csinálni. A két kisebbik párt képviselői elmondták, az sem kizárt, hogy a négy párton kívül a többi párt financiális okokból nem jut be a parlamentbe, hiszen nem tudják felvenni a versenyt a kampányeszközöket illetően. Az utolsó kérdés a tények és szimbólumok arányára, illetve meggyőzőerejére irányult. A képviselők szerint az emocionális elemek hatásosabbak, fontos, hogy hatni tudjanak az emberekre. Természetesen a tények is meghatározó szereppel rendelkeznek, hiszen a diszfunkciókra leginkább a tények segítségével lehet rávilágítani. A következő program az aktualitáshoz igazodva a két kisebb parlamenti párt miniszterelnök-jelöltjeinek ? Dávid Ibolya (elnök-MDF, igazságügy miniszter 1998-2002) és Kuncze Gábor (elnök-SZDSZ, belügyminiszter 1994-1998) bemutatkozása, illetve vitája volt. A szekcióvezetői posztot Krizmanits József (ELTE-BTK Phd program), a moderátori tisztet pedig Holndonner Róbert László (ELTE-BTK Phd program)töltötte be. A két pártelnökhöz intézett első kérdés az volt: van-e realitása annak, hogy valamelyikük miniszterelnök legyen, illetve bekerüljenek a parlamentbe? Elsőként Dávid Ibolya fejtette ki véleményét. Elmondta, az MDF önállóan készül a választásokra, legalitást ugyanis kizárólag a választóktól kaphat. Az MDF 16 éve ugyanazt az ideológiát képviseli, és csak egy-egy cél elérése érdekében működnek együtt más pártokkal. Magyarországon erőltetett kétpártrendszert lát, ami nem tesz jót a demokráciának, minél több ideológia képviseletére szükség lenne a parlamentben. Ezután Kuncze Gábor ismertette álláspontját. Ő is hangsúlyozta, a parlamentnek többpártinak kell lennie, a kétpártrendszer nem elfogadható. Kifejtette, az SZDSZ mindig is önálló párt volt, saját programmal, és a jövőben is az marad. Ezután a két politikus pártjának politikai ideológiáját mutathatta be. Dávid Ibolya az MDF politikáját a korszerű konzervativizmus fogalmával írta körül, amely a polgárság, a középosztály megerősítésére épít. Az atyáskodó állam helyett az MDF az öngondoskodást, a kollektivizmus helyett az ésszerű privatizációt preferálja. Azt is elmondta, hogy a mostani kampányt demagógnak és populistának ítélték, ezért is hirdettek felnőtt politikát felnőtt embereknek. Kuncze Gábor az SZDSZ politikáját két pontban foglalta össze. A liberális párt egyrészt a toleranciára épít, másrészt azt vallják, hogy az államnak csak a keretet kell biztosítania az emberek számára, amin belül szabad mozgásteret kell hagynia. Az SZDSZ nagy hangsúlyt fektet az egészségügy reformjára, illetve a magyar gazdaság versenyképessé tételére, valamint céljuk a 20%-os, egykulcsos adórendszer bevezetése. A következő kérdés a miniszterelnök-jelöltek idei kampánnyal kapcsolatos véleményére irányult. Kuncze Gábor elmondta, az SZDSZ tudatosan kerüli a negatív kampányt, amit a nagyobb pártok alkalmaznak, és beszámolt a két ígéretcső felállításáról, amelyek azt mutatják, hány milliárdot ígér a két nagy párt. Dávid Ibolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a két nagy párt 10-20-szor annyit költ a kampányra, mint amennyit a törvény szerint költhetne, és bár az MDF az országgyűlés elé terjesztett egy kampányfinanszírozásról szóló tervezetet, nem fogadták el azt. A kopogtatócédulák körüli zűrzavarról is esett szó, a két politikus elmondta, az emberek bizalmatlanok, nehezebben vállalják politikai hovatartozásukat, ami néhány politikus magatartásának köszönhető. Ezután a hallgatók kérdéseket tehettek fel a jelölteknek . A legtöbb kérdés a koalíciókra irányult, a politikusok elmondták, hogy ? bár alapvetően önálló pártokat képviselnek ? készek az ésszerű együttműködésre, és drukkolnak egymásnak a parlamentbe történő bejutáshoz, hiszen a többpártrendszer rendkívül fontos egy demokratikus államban. Kis pihenő után néhány parlamenten kívüli párt képviselőivel ismerkedhetett meg a közönség. Meghívottak : Bégány Attila (elnökségi tag-Harmadik Út), Bősze Ferenc (elnökségi tag-Magyar Gazda és Polgár Párt), Kolompár Orbán (elnök-Roma Összefogás Párt), Thürmer Gyula (elnök-Magyar Kommunista Munkáspárt).A szekcióvezető Hugyák István (ELTE-TÁTK), a moderátor Jáger Krisztina (Budapesti Corvinus Egyetem Phd program) volt. Elsőként minden képviselő ismertette pártjának programját. A Roma Összefogás Párt a roma lakosság és a leszakadt réteg felzárkóztatását tűzte ki célul, illetve a munkanélküliség csökkentését, hiszen jelenleg a roma lakosság 90-95%- a tartós munkanélküli. A Magyar Kommunista Munkáspárt programjában szintén kiemelt helyet foglal el a munkanélküliség megszüntetése. Emellett a kis -, és középvállalkozók támogatása és a fiatalok segítése első lakás és első munkahely biztosításával szerepel céljaik között. Ezen kívül a GDP legalább 10%-át szeretnék oktatásra és ugyanennyit egészségügyre fordítani. A Harmadik Út programja az antikommunizmusra épül, két legfőbb törekvésük : a halálbüntetés visszaállítása a kegyetlen gyermekgyilkosok ellen, illetve a kereszténység eszméjének alkotmányos szintre emelése. A Magyar Gazda és Polgár Párt a parasztság segítését és az államapparátus megreformálását tartja feladatának. Szó esett még a foglalkoztatásról, amely mindegyik párt programjában fontos szerepet kap, illetve az EU-csatlakozásról,amit kritikusan szemlélnek a parlamenten kívüli pártok. Végül az esetleges koalíciókról és arról beszéltek a képviselők, hogy pártjuk melyik párt javára lépne vissza. A Roma Összefogás Párt bármelyik oldallal hajlandó tárgyalni, amennyiben garanciát látnak programjuk megvalósulására, a Munkáspárt ellenben nem támogat senkit. A Harmadik Út a Fidesszel lát lehetőséget a megegyezésre, míg a Gazdapárt a távolságtartás politikáját követi. Győri Csilla
Vissza
