Merre tartasz Magyarország? (2. rész) (2008-08-04)
2. nap
Civilek kontra hatalom
A második nap első, Civilek kontra hatalom című szekcióját a pécsi házigazdák szervezték, a moderátor Molnár Balázs volt. Sebestyén István a KSH Társadalmi Szolgáltatások Statisztikai Osztályának főtanácsosa a civil szférát a magyar demokráciához hasonló tinédzserkorúnak titulálta, de nem vitatta el a szektor rendszerváltás óta tapasztalható fejlődését sem. Kákai László a PTE Politikai Tudományok tanszékének docense rámutatott, hogy a szakszervezetekre levetíthető politikai törésvonalak erősítik a hosszabb távon hátrányos, dominánsan pártstruktúrán nyugvó prodemokratikus modell fenntartását. Lassú és nehézkes átalakulási folyamatot lát Gaskó István a VDSZSZ elnöke, de az elmúlt fél év állampolgári aktivitása szempontjából kifejezetten bizakodó. Gaskó példa nélkülinek tartja a magyar egészségügy privatizációja elleni civil összefogást. A hatékonyabb érdekképviselet érdekében többek között a mai politikai intézményrendszer átalakítását, azon belül a civilek számára helyet biztosító második parlamenti kamara kialakítását javasolta. Csefkó Ferenc az MTA Regionális Kutatások Központjának ügyvezető igazgatója mérföldkőnek nevezte a Nemzeti Civil Alapprogram létrejöttét, és hozzátette: a civil szervezetek is politikai megosztottságot tükröznek, de nem ?éretlenebbek? a politikai pártoknál.
A harmadik Magyar Köztársaság hat és fél kormánya
A Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Kiss Dávid és Vértesi Bálint beszélgetett vendégeivel a rendszerváltás óta eltelt időszak hat és fél kormányáról. A másfél évtizedes stabilitással kapcsolatban eltérően vélekedett Karácsony Gergely, a Medián közvélemény-kutató intézet kutatásvezetője és Kern Tamás politológus. Karácsony szerint az eddigi stabilitás nem nevezhető vegytisztán pozitív jelenségnek, mert sok esetben negatív elemeket cementált a magyar politikai rendszerben, a válságtól való félelmet pedig önbeteljesítő jóslatként aposztrofálta. Kern ezzel szemben az eddigi stabilitást méltatta. Török Gábor kifejtette, hogy egy kétharmados támogatottsággal, és a megfelelő felhatalmazással rendelkező politikai erőnek joga lenne alapvető változtatásokat tenni a politikai intézményrendszerben. Karácsony Gergely egy hallgatói kérdésre válaszolva, és kutatási adatokra hivatkozva elmondta, hogy a magyar társadalmon belül főleg a jobboldali szavazókon tapasztalható a félelnöki rendszer bevezetésére vonatkozó igény. Török Gábor aláhúzta, hogy a fenti modell a kormány és az elnök társbérlete miatt nehézkessé válhat a döntéshozatal, és hitet tett a tisztán elnöki kormányzati forma mellet. A jelen helyzettel kapcsolatban a szakértők a kisebbségi kormányzás megvalósulását tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
Határon túli magyarság
A rendezvény záró beszélgetése a határon túli magyarságot érintő kérdésekről szólt, a Zsigmond Király főiskolát Miklós Anna Erzsébet, és Nhancale Zsuzsanna képviselte. Vendégeik egyetértettek abban, hogy a határon túli együttműködést alapvetően befolyásolta az európai integráció. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzetpolitikai Ügyek Ügyek Főosztályának vezetője szerint sokáig rosszul működött a támogatáspolitika, a források lehívásához elengedhetetlennek tartotta a külhoni magyarok együttműködését, és aktivitását. Kántor Zoltán a Külügyi Intézet munkatársa úgy véli, makroszinten láthatóbbak az ellentétek, de mikroszinten együttműködés rajzolódik ki a résztvevők között. Törzsök a kisebbségi pártokkal kapcsolatban a rendszerváltás előtt még elképzelhetetlennek tűnő kormányzati részvételt emelte ki, és elismeréssel konstatálta, hogy a legkevésbé kedvező helyzetben lévő szereplők politizálnak a legintenzívebben. Takács Viktória Ágnes, a MEH szakmai tanácsadója kijelentette: a határon túli magyarok minden irányú törekvését támogatni, segíteni kell.
A kétnapos konferencián hozzávetőlegesen 230 látogató vett részt, konferencia főszervezői Csibrik Edit és Gulyás Tibor voltak.
Zgut Edit
ELTE Online
