Az Angol Helyzete Magyarországon Konferencia (2008-08-04)
A nyitóülésen, a díszes Kari Tanácsteremben köszöntőbeszédet mondott Dezső Tamás, a bölcsészettudományi kar dékánja, majd Frank Tibor, az Intézet igazgatója üdvözölte a jelenlevőket és nyitotta meg a konferenciát. Eljött Pierre Guimond, Kanada nagykövete, Martin Greene, Írország nagykövete, ezen kívül megtisztelt minket jelenlétével Abádi Nagy Zoltán és Bárdos Jenő, akik a nyelvtanárképzést, a nyelvtudás fontosságát és a két tudományág ? az anglisztika és az amerikanisztika ? jelenlegi helyzetét hangsúlyozták. Az ünnepélyes alkalommal felavatásra került még a Kellner-terem, az amerikai nagykövet helyettese pedig az International Education Week 2007 alkalmából könyveket adományozott az Amerikanisztika Tanszék és az Intézeti Könyvtár számára, melyeket Hudecz Ferenc rektor vett át. Eközben diákcsere keretében debreceni angolszakosok érkeztek, hogy megismerjék az ELTE angol szakját, a campust, az egyetemi törzshelyeket, és végül a pénteken tartott BTK-s gólyabálba is meghívást kaptak.
A konferencián két párhuzamos szekcióban az angol és amerikanisztika szakok neves oktatóinak (Magyarics Tamás, Lojkó Miklós, Törkenczy Miklós, Nádasdy Ádám, Sarbu Aladár, Friedrich Judit, Bárdos Jenő, Károly Krisztina, Hargitai Márta, Jakabfi Anna, Géher István, Bollobás Enikó, Ferencz Győző, Kontra Edit, Holló Dorottya, Dávid Gergely, Uwe Pohl, Kormos Judit) szekcióelnöklete alatt kezdődtek meg a színvonalas, tudományos, magyar nyelvű előadások, melyeket aztán rövid viták és kérdések követtek. Az igazi bölcsészek szerencséjére előfordult, hogy a vitaidőben a párhuzamos szekcióról érkezők beszámoltak az ott elhangzottakról a kíváncsi parallel-szekciónak.
Egy konferencia sikerét az érdeklődő hallgatóság száma és összetétele jelzi igazán. Itt egyre többen érkeztek a vendégek, az egyetemi professzortól a gimnazista érdeklődőkön át a művelődni vágyó kíváncsiskodókig. Az Angol-Amerikai Intézet oktatói és évfolyamainak hallgatói, PhD-sei is kialakították újra a szokásos tudományos nyelvész-, irodalmár- és történészköröket, akik reflektálnak egymás kutatásaira és munkájára. Egymásra találtak előadások alatt és között eddig különböző, egymástól elkülönülő kutatási területeken dolgozó oktatók, lelkesen cseréltek eszmét és címet, közös fordítást, kötetet, munkát tervezve. A modern alkalmazott nyelvészet így fonódott össze a fordításelmélettel. A hallgatók, a hallgatóság is elmélyülhetett a kutatások módszerében és tárgyában, olyan tanácsok hangzottak el, melyet csak az odalátogató gyűjthet be személyesen magának.
Természetesen ez az eseménydús két nap nemcsak előadásokat tartogatott az érdeklődők számára. Kerekasztal-beszélgetések, szimpóziumok szerveződtek: Az angolszakok és haszon, A Bologna, MA, BA, PhD és A plágium technikai és etikai kérdéseiről. Szimpóziumot tartottak Kormos Judit elnöklete alatt az alkalmazott nyelvészet modern irányzatairól; Boronyák Vivien beszámolt a Kellner Alumnus Társaságról; Bollobás Enikő pedig a posztstrukturalista szubjektumelméletekét vezette - melyet remekül kiegészített a másik szekció előadásaiban elhangzó irodalom és fordítás témaköre Ferencz Győző professzionális szekcióelnökletében.
Az előadók és hallgatók közt egyetemünk és más felsőoktatási intézmények oktatói is szerepeltek,: Károlyi Gáspár Református Egyetem, Veszprémi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, International Business School, Budapesti Gazdasági Főiskola, Debreceni Egyetem stb. A lista természetesen nem teljes, további információk a kincsnek számító programfüzetekben, és a hamarosan kiadásra kerülő előadások összefoglaló kötetében.
Általános tendenciának számított akár nyelvész, akár történész előadóról volt szó, hogy szóba került az új Bologna-rendszer tükrében történő tanítás. Vitaidőben is több kérdés irányult arra, milyen módszerekkel ültetik ezt a kutatási anyagot a gyakorlatba az egyetemi oktatás során. Az ELTE angol szakjának Nyelvpedagógia Tanszéke, mely több angol anyanyelvű előadót tudhat magáénak (angol humor) a hallgatói igény felméréséről készített alapos, átfogó kutatást. Intézetünk jó közösségi életére jellemzően rengeteg kíváncsi hallgató érkezett oktatói meghívásra, hogy megtudják, milyen lett a velük készített interjúkból, kérdőívekből kialakult kép.
A szótár mint lista (Lázár A. Péter), kognitív tudomány napjainkban (Kövecses Zoltán), mikrotörténelem, a kultúrtörténet tanítása (Velich Andrea), az interkulturális kommunikáció szerepe (Lázár Ildikó), Hunglish (Szöllősy Judy), birodalmi tudat és nyelvi infláció (Frank Tibor).
Kőszeghy Anna
