Gyilkosságtól a börtönig a jogi karon (2008-08-04)
Kíméletlen József szerelemféltésből meggyilkolta III. éves joghallgató kedvesét az ELTE Jogi Karának épületében. A rendőrség a nyomozás során azt is kiderítette, hogy az épület előtt egy fiatalember elgázolásáért feltételezhetően szintén Kíméletlen úr volt a felelős. Azonban az ügyben felmerültek rejtélyes bizonyítékok, korábbi bűntettek, az élettárs szeretője, valamint a gyilkos fegyver: a pillangókés. Hogyan dönthet a bíróság?
A baleset
Pénteken délután, 3 óra körül addig nem látott tömeg csődült össze a Kecskeméti utcai épület előtt. Gázolás történt: Kíméletlen József elütött egy joghallgató fiatalembert. A diák a baleset után magához tért, és a helyszínelést végző rendőröknek még egy-két részletet elmesélt a történtekről, de azután sajnálatos módon a mentőben meghalt. A tanuk egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek: ki a sofőrt hibáztatta, ki pedig az úttestre szabálytalanul lelépő másik fiatalembert ? aki miatt végülis Kíméletlen kénytelen volt elrántani a kormányt. A rendőrség nagy erőkkel folytatta a nyomozást, a Kecskeméti utca egy részét a rendőrök, a Szerb utcáét pedig a hihetetlen létszámú bámészkodó fiatalok zárták el. A helyszínelést Dr. Polgár István osztályvezető rendőr alezredes (BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának Baleseti Helyszínelő és Vizsgálati Osztály) vezette.
A szakvélemény
Egy óra múlva az összecsődült tömeg már az épületben folytathatta az ügy felgöngyölítését. A III. emeleti terem többszörösen megtelt érdeklődőkkel, amikor Dr. Vida Gábor igazságügyi közlekedési szakértő beszélt a balesetről. A szakértő a helyszínrajz és a rögzített adatok alapján számítógépes szimulációval mutatta be, hogyan lehet rekonstruálni az esetet. Sőt betekintést engedett az ott lévőknek más elképzelt esemény rekonstruálásának elkészítésébe, valamint ennek félhivatalos titkaiba is.
Az emberölés helyszíne
A szakvéleményt követően az emberölés helyszínére vezették az egyáltalán nem megrettent tömeget. A helyszín ? bár előre be volt rendezve, és a holttestet is egy nagyon is élő joghallgató leányzó játszotta ? ugyan nem volt hátborzongató, de azért érdekes emlék maradt az emberben egy ?gyilkosság? nyomrögzítése. A rendőrnyomozók a helyszínen bemutatták a nyomok rögzítésének különböző módszereit, úgy mint ujjlenyomat rögzítést az áldozattól, körömkaparék vételét, az áldozat végtagjainak papírba csomagolását, valamint a hullafoltok vizsgálatát. Dr. Bajtai Miklós, a BRFK Bűnügyi és Technikai Osztályának vezetője arról is beszélt nekünk, hogyan biztosítják a bizonyítási eszközöket, és milyen szabályok mentén történik általában egy helyszínbiztosítás.
Orvosszakértők
A nyomrögzítés megtörténte után igazságügyi orvosszakértők beszéltek az ittasság és a kábítószer vizsgálatáról, valamint az emberölésről. Dr. Szeles Géza rendőrorvos, igazságügyi orvosszakértő modellezte az alkohol- és kábítószervizsgálatot, valamint beszélt a szerek hatásairól is. Dr. med. dr. jur. Kovács Gábor, Ph. D., egyetemi adjunktus, igazságügyi orvosszakértő bemutatójában az emberölés során felmerülő orvosszakértői módszerekről, problémákról tartott ismertetést, bemutatva az emberöléshez használt egyes eszközök által okozott jellegzetes sérüléseket, az eszközök vizsgálatának jelentőségét kiemelve.
A poligráf
Mindezek után a hazugságvizsgálat következett, melyet Dr. Krispán István a Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi Osztályának szakértője mutatott be. A szakértő beszélt maga a hazugság társadalmi jelentőségéről, valamint arról, hogy a poligráfos vizsgálat csakis akkor hoz mérhető, tapasztalható eredményt, ha három feltétel teljesül a vizsgált személlyel kapcsolatban: tisztában kell lennie a lelepleződés lehetőségével, valamint azzal, hogy lelepleződés kellemetlen következményekkel járhat és ezeket el is akarja kerülni. A hazugságvizsgálat az alábbiakból tevődik össze: légzés (mellkasi és hasi) figyelése, galvános bőrreakció és szívfrekvencia, valamint a vérnyomásváltozás figyelemmel kísérése.
A vád
Ezt követően a nyomozás során összegyűlt bizonyítékokból az ügyészség elkészítette a vádat. Dr. Sódor István fellebbviteli főügyész ismertette mind a korábban szimulált közlekedési balesetet, mind pedig az emberölés nyomozása során készült ?aktát? és ?vádiratot?. A vád végül Kíméletlen József ellen szólt, mert több bizonyíték is az ő bűnösségét támasztotta alá (gyilkos eszköz és a rajta lévő nyomok, vérfoltok K. úr ruházatán).
A per
A vizsgált közlekedési baleset és emberölés ügyében bíró, ügyész és védő részvételével zajlott le a modellezett per. A bíró szerepét Dr. Vaskuti András, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke töltötte be, a vádat Dr. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze képviselte. Kíméletlen József ügyvédje Dr. Bárándy Péter, az egykori igazságügyi miniszter lett. A bíróság a tárgyalás során meghallgatta Kíméletlen urat, valamint az áldozat szeretőjét, Türelmes Mátét is, akik egymásnak erősen ellentmondásos vallomást tettek. A közúti balesetnél jelen lévő tanuk meghallgatása után a szakértői vélemények következtek ? melyeket már az egész napos program során külön-külön is meghallgathattunk. Az izgalmas, fordulatos, és olykor szakmai humorral fűszerezett per végeztével a bíróság 10 perces szünetet kérve meghozta végső döntését. Ebben Kíméletlen Józsefet bűnösnek találták minden vádpontban, melyért tíz év szabadságvesztésre, valamint öt év közügyektől való eltiltásra ítélték.
Bár a Kutatók Éjszakájának jogi programja véget ért, a hazatérő résztvevők még sokáig beszéltek az eseményről. Az utcán, a metróban, és még másnap is hallani lehetett Kíméletlen József ügyéről. Az éjszakába nyúló egész napos program kiválóan sikerült, a cselekmény és a fordulatok ötletesek voltak, és a program szervezése is többnyire megfelelt a várakozásoknak. A szervezők nem számítottak akkora érdeklődésre, mint amekkora végül is lett, így a helyszínek olykor némileg szűkösnek bizonyultak a nagy számú kíváncsiskodónak. Azonban mindent egybevetve, aki ellátogatott az ELTE ezen programjára, biztosan jövőre is érdeklődéssel fürkészi majd a Kutatók Éjszakájának programfüzetét.
Karaba Tünde
