50 éve együtt ? Az Európai Unió a magyar oktatásban (2008-08-04)
A rendezvényt az Országház felsőházi üléstermében Szili Katalin, a Magyar országgyűlés elnöke, és Pat Cox, az Európai Mozgalom elnöke nyitotta meg. Ezután Balázs Péter, egyetemi tanár tartott vitaindító beszédet ugyanebben a témában, melyre Babarczy Eszter, író, Gál Kinga, európai parlamenti képviselő, valamint Varnus Xaver, orgonaművész reagált. Az értékekről és kihívásokról folytatott vita vezette be a három délutáni szekcióülést (média-, civil, és oktatási szekció), melyeken a fő kérdés az volt, hogyan lehet közelebb vinni a társadalomhoz az Európai Unió-t, hogyan válhatnak a magyar társadalom tagjai aktív, európai állampolgárokká. Az oktatási szekció is ezen kérdésekre kereste a választ. Az ülésen hét előadást hallhattunk, hét különböző módszert arra, hogyan lehet beépíteni a közoktatásba az Európai Unióról szóló tanulmányokat mint tananyagot. Elsőként Vass Vilmos, egyetemi docens ismertette az európai dimenzió megjelenési formáit a Nemzeti alaptantervben, majd Eich László mutatta be a Civitas Egyesület aktív állampolgárrá nevelő programját. A Europe Directet képviselő Nagy Anita többek közt az ?Európa Modul? című oktatási projektre hívta fel a figyelmet, Czugler Annamária, az Európai Parlament Tájékoztató irodájának PR-attaséja az EP fiataloknak szóló programjait mutatta be. Blasszauer János pedagógiai tanácsadó az Európai Tavaszról mondott pár szót, mely program szintén a fiatalok Eu-s ismereteinek bővítését irányozza elő játékos formában. Ezután konkrét példát is hallhattunk a külföldi iskolákkal való együttműködésről. Pinczés Ferenc, a Mechatronikai Szakközépiskola tanára osztotta meg velünk pozitív tapasztalatait egy németországi iskolával lezajlott csereprogram kapcsán. Végül arról hallhattunk, hogyan lehetne a tanórákon átadni az Európai Unióról szóló ismereteket. Gede Barbara, a Pillar Európa Alapítvány tagja, az ún. EU-tanórák projektkoordinátora érdekes kezdeményezést mutatott be. A civil szervezet tapasztalt, az Európai Unióban járatos önkéntesei ugyanis nagy sikerrel tartottak idén 70, tavaly 100 magyarországi középiskolában Európai Uniós tájékoztatást 11-es és 12-es középiskolások számára. A szekcióülés végén a résztvevők ? zömmel tanárok ? is hozzászólhattak az elhangzottakhoz, sokan megosztották többségében pozitív tapasztalataikat arról, hogyan sikerült saját iskolájukban, környezetükben lépéseket tenni a felé, hogy a középiskolások ne csak földrajz, vagy történelem órán hallhassanak nagy vonalakban az Európai unióról, hanem a tanterv része legyen az EU-s oktatás, a fiatalok lehetőségeinek ismertetése. Valószínűleg hosszú az út addig, amíg az Európai Unió megtalálja a helyét, nemcsak az elméleti alaptantervben, hanem a tényleges iskolai oktatásban is. Az elhangzott kezdeményezések, és pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy van értelme a fiatalok tudatos, lehetőségeiket jól ismerő-, és kiaknázó európai állampolgárokká nevelésére. Kiss Anna
Vissza
