Alkotmány és kétharmad vitafórum
(2010-11-22)
Alkotmány – a kétharmad árnyékában címmel rendezett előadást és vitaestet a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület november 16-án az ELTE-n. A rendezvényen összegyűlt jogtudósok arra a kérdésre keresték a választ: kell-e új alkotmány, és ha igen, kinek a feladata ezt megalkotni. Mivel a kérdés igencsak aktuális, nem csodálkozhatunk, hogy az előadó zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a felszólalók pedig heveny vitába bonyolódtak egymással.
A négy előadó közül ketten aktívan részt vesznek a parlament alkotmány-előkészítő bizottságának munkájában is, Salamon László elnökként, Gulyás Gergely pedig alelnökként. Ellenpólusként Halmai Gábor alkotmányjogászt és Hack Pétert, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának tanárát hívták meg a szervezők.
A fórum első kérdéseiben az előadók nagyjából egyetértettek, vagyis mindannyian legitimnek és demokratikusnak tartották az 1949-es, jelenleg is hatályos alkotmányt. Azonban a számozást a magyar alkotmányozás gyalázatának tarják. Nem lehetséges ugyanis, hogy egy demokratikus állam alkotmánya a legsötétebb Rákosi-korszak védjegyét viselje magán, még akkor is, ha az – a nagymérvű átalakítások, módosítások következtében – gyakorlatilag 89-esnek tekinthető.
Halmai Gábor szerint mivel a jelenlegi alkotmány demokratikus és liberális, ezért csak azok érezhetnek alkotmányozási kényszert, akik nem akarják a demokrácia e válfaját továbbvinni, vagyis "nem akarnak hatalommegosztást". Véleménye szerint a jelenlegi kormánypárt választási kampányában nem szerepelt az alkotmányozás programja, így a választóknak sem volt lehetősége, hogy véleményt nyilvánítsanak az alkotmány új szövegét illetően, vagy abban, hogy egyetértenek–e az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével.
Salamon László válaszában azt mondta: 1848-as, 1920-as vagy 1989-es értelemben ma valóban nincs alkotmányozási kényszer. Szerinte azonban nem csak ilyen esetekben van relevanciája egy új alkotmány bevezetésének. Az alkotmány címében fellelhető "1949. évi" jelző ugyanis "a demokrácia szégyenfoltja, egy stigma, amit el kell tüntetnünk" - fogalmazott a képviselő. Szerinte az 1989 óta eltelt évek tapasztalatát is bele kell építeni az új alkotmányba, az alkotmánynak pedig "át kell itatnia a társadalom egészét", mert az alkotmányos intézmények önmagukban nem elegendőek a demokrácia fenntartásához.
"Az országgyűlési választások során a választópolgárok adtak-e felhatalmazást az új alkotmány megalkotására? Akkor adtak volna, ha a választott párt programjában ez a pont is szerepelt volna, így pontosan tudták volna, mire szavaznak. Nem biztos, hogy így is kaptak volna kétharmados támogatottságot" – vizsgálta Hack Péter egy új szempontból a kérdést. Hozzátette, véleménye szerint az elmúlt hónapok alkotmánymódosításai csorbítják az Alkotmány tekintélyét és állandóságát.
Gulyás Gábor, az alkotmány-előkészítő bizottság másik jelenlévő tagja szerint viszont az Alkotmánynak ma nincs valós értéke, ezért szükségesnek tartja, hogy egy olyan alkotmányt hozzanak létre, mely közelebb áll a nemzethez, a társadalom magáénak érzi, és legitimebb a '89-es alaptörvénynél – és erre az engedélyt megkapták a választóktól.
A visszamenőleg is hatályos törvények és az alkotmánybíróság jogkörének szűkítése szintén szóba került. Gulyás Gábor elmondta, a visszaható törvényeket, bár „a demokrácia határterületein táncolnak”, a gazdasági válság miatt szükséges végrehajtani. Hack ennek a kijelentésnek veszélyességét érzékeltetendő, a következő példát hozta: egy környezeti, társadalmi válság esetén alkalmazva ezt az eszközt, a környezetvédelem nevében minden autótulajdonostól plusz tízezer forint adót szedhetnének be, mely nem is lenne baj, ha mindezt a jövőre nézve tennék, ám akkor már gond van, ha öt évre visszamenőleg követelik ugyanezt a díjat, mondván: már akkor is károsították a környezetet.
A felvetett lehetőségre Salamon László azt válaszolta: nem lesz több visszaható hatályú törvény. Az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szólva pedig nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a kétkamarás törvényhozás keretei között egy visszaállított felsőház vállalja magára ennek elvont hatásköreit; arra azonban nem tért ki, kik is ülnének a parlament ezen házában.
A vita utolsó részében Halmai az alkotmányellenes alkotmánymódosítás kérdéséről beszélt.
Véleménye szerint ugyanis vannak dolgok, melyeket még kétharmaddal sem tehet meg egyetlen kormányzó párt sem, és olyan elvek, melyeket még a törvény sem írhat felül – ahogyan ez például a német alkotmányban szerepel. Salamon szerint ez a gondolat azonban csak Halmai „természetjogias” felfogásából ered, és kizárja a jogpozitivista, törvényből eredő jog elvét, miszerint a jog pusztán írott törvény, aminek engedelmeskedni kell.
A konferencia végen a közönség tehetett fel kérdéseket a meghívottaknak öt perc erejéig, a vita pedig berekesztésre került.
Pataki Norbert
ELTE Online
