Forradalom és Szabadságharc ötven év távlatából (2008-08-04)
A konferencia nyitó köszöntőjét a Lengyel Köztársaság nagykövete, Joanna Stempinska tartotta megemlítve a lengyel szolidaritást, és hangsúlyozva a bátorság, józanság fontosságát mind magyar mind lengyel részről. A két nap folyamán számos lengyel és magyar előadó lépett fel, több szemszögből közelítették meg az ötven évvel ezelőtt zajlott eseményeket. Volt szó a lengyel egyházakról, és ezek jelentősségéről ebben az időszakban, és arról a számos veszteségről, ami az egyházat érte a szétvert struktúrától az új közösségek létrehozásáig. Lengyelország együttérzett a magyarsággal ebben az időszakban, számos adománnyal, mind pénzbelivel, mind élelmiszerrel próbálták könnyíteni, segíteni helyzetünket. Kárpátalja hozzáállása is jelentős szempontként jelent meg, hogyan viszonyultak az ott élő magyarok az itteni eseményekhez, hiszen őket is érintette mindez nemzeti identitásuk végett. Sokuknak fájt a szíve a tehetetlenségben, hogy csak távolról követhetik a nekik is fontos történéseket. Szó esett a falu, a vidék hozzáállásáról is, hiszen igaz hogy távol a fővárostól, de ezeken a helyeken is kialakultak kisebb-nagyobb mozgalmak, tüntetések, ezek úgynevezett csendes forradalmak voltak, melyeknek fő témája a gazdasági jellegű követelések megfogalmazása volt. Szomorúan hallgattuk a falusi népesség iránt alkalmazott bánásmódokat, főleg Pécs és Baranya megye volt megemlítve, mint a megtorlások jelentős helyszínei. Kérdésként merült fel a társadalmi rétegek megjelenése, kik azok, és milyen céllal vettek részt a felkelésekben? Szinte mindenhonnan jöttek emberek, volt köztük kulák, pap, lelkész, pedagógus és még sorolhatnánk a hosszú listát. Az országban ekkor egy kollektív szellemiség lépett fel, és ha másra nem is, egy nemzeti egység kialakítására jó volt ez a forradalom. Rengetek szociális probléma is felmerült: főként az foglalkoztatta az előadókat, hogy kiket és miért vittek el, miért pont diákok estek áldozatául ennek a hullámnak, és a második szakaszban miért pont a parasztgyerekeket hurcolták el? Számos témát érintett a konferencia mind egyháztörténeti, mind más tekintetben, de a célja minden témának egy volt. Átadni azt az érzést, ami az 56'-os forradalommal jár, nekünk, hallgatóknak, akik a legtöbben elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett átélni a történteket. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy csak történetekből hallottunk ezekről az eseményekről, bár lehet hogy van, aki sajnálja, hogy nem élt akkor, és nem vehetett részt ezekben a megmozdulásokban. Jó volt látni, hogy a konferencián jelenlévők között rengeteg diák volt, így nem csak a szakmai közönség vett részt. Ez is bizonyítja a fiatalok kíváncsiságát egy olyan eseménnyel kapcsolatban, ami jelentősen meghatározta történelmünket. Papp Edina
Vissza
