Elte Online hírportál

Nagyjából két témakör, a konnektivizmus és az eLearning köré csoportosult a 2010. január 22-23. között, az ELTE PPK-n megrendezett II. Oktatás Informatikai Konferencia. Arra nem kaptunk választ, hogy született-e új paradigma, de a hálózat alapú tanulás és a web 2.0 szerepét jól körüljártuk a két nap alatt.

 

Egyesek elkötelezettek, mások kételkedők a konnektivizmus elméletével szemben. De mit is jelent a szó? Az internet segítségével tanulhatunk és taníthatjuk egymást. Eszközünk ehhez az egész web 2.0-s paletta, amelynek segítségével közösen szerkeszthetünk tartalmakat, és akár azonnal reagálhatunk egymás felvetéseire. Példaként említhetők a blogok, a Twitter, a Delicious, a Slideshare, a Facebook stb.

 

És hogy jön mindez egy ELTE PPK-s konferenciához? Úgy, hogy ezeknek a hálózat alapú eszközöknek a segítségével megreformálható lenne az egész oktatási rendszer. A tanárok olykor unalmas, de mindenképp idejétmúlt frontális előadásai helyett közös információcsere indulhatna tanárok és tanulók között. Ennek során az oktató feladhatná domináns szerepét, és maga is tanulhatna a diákoktól, egyfajta mentor pozíciót felvéve.

 

Az aktualitást Kulcsár Zsolt és Palócz István 2010. február 1-től online futó képzése adta, amelynek témája a konnektivizmus és használata a közoktatásban. Az előadások interneten keresztül nézhetők, és a feladatok is mind web 2.0 segítségével elvégzendők. Az ingyenes kurzusra regisztrálni az http://osztalyterem.hu/ oldalon lehet.

 

A két „mentortanár” magáról a tanfolyamról és ez elmélet alapjairól beszélt a szekcióban, míg Kvaszingerné Prantner Csilla néhány gyakorlati példát mutatott be, ahogyan a módszer használható, például internet ismeret órán. Véleménye szerint a tanároknak a diákok eszközeit kell a kezükbe venni, hogy tanítani tudják őket. Eleinte középiskolai nyári gyakorlaton, egyetemeken, PhD képzésben tudja elképzelni a módszert, amely később szélesebb körben elterjedhetne.

 

A szekciót követő kerekasztal beszélgetésen Nahalka István, Bernáth László és Kulcsár Zsolt vitatkozott Tóth Péter moderálásával a témáról. Abban megegyeztek, hogy a konnektivizmus egyelőre nem egy új paradigma, de megvannak az alapjai ahhoz, hogy azzá váljon. Bernáth László élesebben hangsúlyozta azt a nézőpontot, miszerint ez inkább csak egy eszköz, amely az eddigi elméletekben is előfordult már. Míg Nahalka István és Kulcsár Zsolt inkább az újdonságait emelte ki a konstruktivizmussal szemben.

 

Az eLearning felsőoktatásban betöltött szerepéről szólt a következő szekció Vágvölgyi Csaba vezetésével, aki bevezetésképp a web 2.0 alapjait mutatta be, és az ePortfolió szükségességéről győzött meg minket. Példaként a Mahara-t emelte ki, amely a moodle-be integrálható. Segítségével bármilyen digitális formában meglévő anyagunkat dokumentálhatjuk portfóliónkban - egy helyen, rendszerezve. Ennek gyakorlati alkalmazását szemléltette Pentelényi Pál és Tóth Béláné az Óbudai Egyetemen, Létray Zoltán a győri Széchényi István Egyetemen. Nyéki Lajos pedig a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolában működő Jedlik Oktatási portált mutatta be, melynek segítségével a tanulók feltölthetik házi feladataikat, a tanárok beírhatják a jegyeket, a szülők meg ellenőrizni tudják csemetéik hiányzásait vagy intőit.

 

És hogy mik a portfolió előnyei? Ezt hallgathattuk meg az esti kerekasztal beszélgetésen Falus Iván, Kis-Tóth Lajos, Komló Csaba és Papp Gyula részvételével. Kiderült, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán (EKF) ezt kell bemutatni az államvizsgán, de létrehozása az oktató felügyeletét és bíztatását követeli meg, főleg az egyéni szöveges értékelés kapcsán. Viszont előnye, hogy a munkák és az erre érkezett reflexiók megmaradnak a rendszerben. Mivel a hallgató diplomázás után is megtarthatja portfólióját, alkalmassá válik a pályakövetésre is, emelte ki Papp Gyula a Debreceni Egyetem képviseletében.

 

A másnap az eLearning technológiai alapjairól is tanulhattunk egy szekcióban. Dr. Forgó Sándor vázolta ennek a történetét, melynek a kifutása az M-generáció, akiknek a hálózat mindent megad és egymástól tudnak tanulni ennek segítségével. Videó annotáló eszközöket mutatott be Paksi Attila, köztük a YouTube-t, a BubblyPly-t és a Viddlert. Megismerhettük az IMS Common Cartridge fogalmát Papp Gyulától, mely önálló egységekből álló tananyagot jelent, amit szabadon variálhatunk. 3D-s képeket, ebookokat és interaktív táblát mutatott be Horváth Cz. János, miután biztos jó pár emberben felmerült, hogy de jó lenne így tanulni...

 

A résztvevők számából ítélve sokan várták a web 2.0 szekciót, melyben levezetésképp sok üdítő témáról hallhattunk. Fehér Péter néhány híres külföldi (érdemes az http://edublogs.org/ oldalról indulni) és magyar tanárblogot (pl. Szertár, Tanárblog, H2So4) szemléltetett, buzdítva a pedagógusokat a blogolásra. Palócz István elővéve showman formáját az internetfüggő egy napjáról beszélt, megemlítve az RSS és a címkézés hasznosságát. Virányi Anita és Lévai Dóra (az ELTE BGGYK és az ELTE PPK tanársegédei) beszámoltak lépéseikről, hogyan próbálták megszerettetni tanárképzéses hallgatóikkal az IKT eszközök használatát. Végül két jelenlegi hallgató, Bárdi Csilla és Tóth Tímea mondták el tapasztalataikat egy twitterezési szokásokról szóló kérdőívről, melyből többek közt megtudhattuk, hogy a sokat twitterező férjek feleségei nem túlzottan kedvelik ezt az eszközt.

 

Az érdekes előadásokból minden esetre egy valamit biztosan leszűrhettünk: érdemes nyitott szemmel járnunk, és a látott internetes eszközöket az oktatásban vagy bármely más munkánkban alkalmaznunk, és nevezzük azt konnektivizmusnak vagy egyébnek, de jobb eredményeket érhetünk el vele.

 

 

Habók Lilla

ELTE Online

 

Fotó: Mázsás István Sándor