Elte Online hírportál

Az ELTE-Fradi megállapodás a vízisport-telep ügyében kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a kajak-kenu múltjáról, jelenéről, jövőjéről beszélgessek az FTC szakosztályvezetőjével Réh Róberttel, illetve az ELTE sportösztöndíjasával Szili Dániellel.

 

 

Új rektorunk, dr. Mezey Barna az egyetemi sport előrelendítését kiemelt feladatnak tekinti. Többek között a sport évnyitón elmondott köszöntőjében is említést tett arról, hogy az egyik legfőbb problémának a nem kielégítő infrastruktúrát tekinti. Ennek orvoslása természetesen nem tartozik a költséghatékony műfajok közé, ezért e téren különös fontosságot nyer egy-egy kooperációs megoldás. E felé tett lépésként lehet értékelni az október 8-án az ELTE és az FTC Kajak-Kenu Szakosztálya között, hosszas előkészítés után megszületett megállapodást, amely a partnerek meglévő adottságainak egyesítésére irányul. Ki kell emelni a Ferencváros nem régiben megválasztott polgármesterének, Bácskai Jánosnak a szerepét az együttműködés elősegítésében, aki már alpolgármesterként felvette a kapcsolatot az egyetem vezetésével, majd pedig koordinálta a két fél közti tárgyalásokat. A legfőbb célként az ifjúság egészséges életmódjának terjesztése, valamint a vízi sportok gyakorlásának előmozdítása lett megfogalmazva.

 

 

A nevezetes vízisport-telep egyébként a Csepel-sziget melletti Soroksári Dunaágnál helyezkedik el. A Duna-ág nyilvánvalóan keskenyebb, mint a fő ár, illetve egy zsilipnek köszönhetően gyakorlatilag állóvíz. Itt volt lehetősége tréningezni azoknak az egyetemistáknak, akik szerettek volna megismerkedni a kajakozás fortélyaival. Szili Dani – aki immáron 6. éve a kajak-kenuért felelős sportösztöndíjas – elmondása alapján erős fluktuáció volt tapasztalható az edzésre járók körében, akiknek a létszáma amúgy sem haladta meg soha a 25 főt. Az évek alatt egy kb. 10 fős törzsgárda alakult ki. Ők voltak azok, akik többé-kevésbé rendszeresen lejártak kajakozni. Mellettük további 10 fő olykor hozzájuk csapódott és abszolút hobbi szinten űzte a sportágat.

 

 

Az edzések a tavaszi félévben indultak, amint arra az időjárás lehetőséget adott. Ergo nem volt orkán erejű szél, a víz hőmérséklete pedig meghaladta a 14 Celsius fokot. Hetente két edzést tartottak, kedd és csütörtök délután. Az utóbbi két évben már nyáron és vizsgaidőszakban is lejártak, s egészen október közepéig lapátoltak. Továbbá a KCSSK tornatermében erőnléti edzésekkel is ki tudták egészíteni a felkészülést Kult Brigitta közreműködésével. Az edzéstáv általában 7 km volt, úgy hogy a táv felénél lévő vendéglőben egy kis időre megpihentették a fáradt végtagokat, majd indultak vissza. Meg kell még említenünk, hogy mindenki kivétel nélkül kajakozott, mivel könnyebb irányítani, mint a kenut, továbbá kevésbé monoton.

 

 

A tárgyi eszközöket illetően használt túrakajakokat tudtak a hallgatók igénybe venni, amely szélesebb a versenykajaknál, így jobban is fekszik a vízen. Ennek azonban ára van; komoly versenyzésre igazából alkalmatlan, hiszen képtelenség vele megfelelő tempót diktálni. Emellett a kezdeti időszakban néhány erősen használt lapát, illetve néhány mentőmellény állt rendelkezésükre. Később pályázatok révén fokozatosan tettek szert új lapátokra, mentőmellényekre, hullámponyvákra és hajóragasztókra. Ezzel együtt is az eszközállomány a minimálisan elégséges szintet éri el.

 

 

Dani örömét fejezte ki, hogy sport támogatottsága az ELTE-n egyre inkább központi kérdés, mely többek között a fejlődő sportösztöndíjas rendszernek és az EHÖK részéről, Simon Gábor sportügyi alelnök munkájának köszönhető.

 

Ugyanakkor úgy véli, hogy a különböző sportágakat gyakran túl általánosan kezelik, s így elsikkadnak az egyedi, lényegi sajátosságok. Mivel úgy érzi, hogy ő már nem tudja előrelendíteni a sportág helyzetét, ezért bizakodva várja a Fradi bekapcsolódását. Eddig a cél leginkább a mozgás, a szabadidő hasznos eltöltése, s egy összetartó közösség kialakítása volt. Így az együttműködéstől azt várja, hogy professzionálissá váljon a légkör, megújuljanak a tárgyi eszközök, szélesebb spektrumú legyen a toborzás. Egy szóval tehát azt a szervezettséget, ami egy profi klubra jellemző.

 

 

Az tehát kijelenthető, hogy a megállapodás mindenképpen felkavarta az állóvizet. Ezzel azonban korántsem elégszik meg Réh Róbert szakosztályvezető, ami a vele készített interjúból is kiderül.

 

Hogyan merült fel az együttműködés lehetősége, illetve mi volt az indítóok?

 

Réh Róbert: Kicsit messziről indítanám. A Fradi eme szakosztálya 1995-ben sajnálatos módon megszűnt. Amikor Kulcsár Gábor leendő vezetőedzővel – aki egyébként 1986-ban Montrealban világbajnok lett - úgy döntöttünk, hogy újjá kellene szervezni, azzal a problémával szembesültünk, hogy a régi telep a Latorca utcában már a Szövetségé. Ezt követően magától értetődő volt számunkra, hogy a Ferencvároshoz közel kellene egy megfelelő helyszínt találni. Ez irányú terveinket viszont a különböző folyamatban lévő beruházások keresztbe húzták. Amikor felfedeztük az ELTE telephelyét, meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyire kihasználatlan. Bácskai János polgármester úr, aki szintén kajakozott és nem mellesleg ebből kifolyólag 35 éve ismerjük egymást, mindvégig támogatásáról biztosított. Ő megkereste az ELTE vezérkarát, és Szabó Zoltán közreműködésével sikerült tárgyalóasztalhoz ülni először dr. Klinghammer Istvánnal, a Gazdasági Tanács elnökével, illetve dr. Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgatóval. Később dr. Mezey Barna is abszolút pozitívan állt az ügyhöz, így megszülethetett egy 5 évre szóló megállapodás, amelynek értelmében a telep használatáért bérleti díjat fizetünk. Ennél hosszabb időre nem láttuk értelmét szerződni, az esetleges személyi változások miatt.

 

 

Az önkormányzat támogatása financiálisan is megnyilvánul? Ha igen, mennyiben szélesítette ez a szakosztály mozgásterét?

 

Abszolút. Bácskai úr teljes mellszélességgel mellettünk áll, de nyilván az önkormányzat lehetőségei is korlátozottak. A rendelkezésünkre bocsátott forrásokat a sporttelep felújítására költjük, mivel meglehetősen lerobbant állapotban találtuk ott jártunkkor. Kértünk egy árajánlatot az épület restaurálására, amit természetesen az egyetem felé is továbbítottunk. Az ezzel járó költségek több millió forintra tehetőek. A munkálatok már el is kezdődtek, de akárhányszor kimegyek, mindig találok még valamit, amit másképpen képzelek el. A pénzünk viszont apad. A stég felújítása megtörtént, s arra kaptunk ígéretet, hogy a teljes munkálatok november közepére befejeződnek. Elképzelhető csúszás, de december elején mindenképpen szeretnénk használatba venni.

 

 

Mi a helyzet a személyi állománnyal? Miként történik a toborzás, kiknek a jelentkezésére számítelsősorban?

 

A toborzás folyamatban van. Mivel az utánpótlás-nevelés az elsődleges profilunk, ezért elsősorban az iskolákban toborzunk. Sokan jelentkeztek is már szerencsére. Azt tudni kell, hogy nem célunk elszívni versenyzőket más egyesületektől, de ha valaki kifejezetten szeretné nálunk folytatni, akkor természetesen nem zárkózunk el előle. Vannak olyan versenyzők, akik miután megtudták, hogy Gábor lesz a vezetőedző, jelezték csatlakozási szándékukat. Ők akár komoly versenyekre is odaérhetnek. Természetesen az ő megtartásuk is fontos az egyesület számára. A versenyeztetésükhöz azonban nem ártanak szponzorok idővel, mivel például egy igazán komoly versenyhajó ára több ezer euró.

 

 

Körvonalazódott-e már az edzésterv?

 

Igen. Alapvetően az iskolások miatt délutáni és hétvégi időpontokban lesznek a tréningek. Előreláthatólag 3 órától 6 óráig. Hétvégén hosszú evezések lesznek, ami 15 km felett kezdődik, illetve játékosabb feladatokat tervezünk az összeszoktatás miatt. Ám legelső körben az alapvető erőnlét és a hajóbiztonság megteremtése a feladat. Gábor valószínűleg még részletesebben tudna erről mesélni, én nem kívánok beleszólni a szakmai munkájába.

 

 

Egy megállapodás lényege, hogy a partnerek kölcsönösen hasznosak legyenek egymás számára. Milyen előnyöket élvez majd az ELTE?

 

A sporttelep korszerűbbé válása a legjelentősebb. Emellett bármely tanuló, aki szeretné kipróbálni a sportágat, részesülhet egy alapoktatásban. Megtudja például, hogy mi a teendő, ha beborulna a vízbe. Azaz egy szakmai irányítás mellett tudja majd magát jól érezni, illetve fejlődni. Nem kell saját felszerelés, mert biztosítjuk a tárgyi eszközöket. Valamint szeretnénk dunai túrákat szervezni az egyetemisták számára a kikapcsolódás, és a vízi sportok megszerettetése érdekében.

 

 

Milyen célkitűzéseket fogalmazott meg az egyesület közép- és hosszútávra?

 

A legfontosabb, hogy minél szélesebb legyen a tábor. Egy állandó legalább 40-50 fős bázis kialakítása, azokból a gyerekekből, akik komolyan gondolják. Egy komoly utánpótlás-nevelő egyesületté szeretnénk válni, így az elsődleges küldetésünk megszerettetni a sportot, és terjeszteni az egészséges életmódot. A sport rendszeretetre, jó időbeosztásra és alázatra tanít. Ezek olyan értékek, amiből az élet bármely területén csak profitálni lehet. Ezért az a feladatunk, hogy minél több iskoláskorú gyerekbe ültessük el ezeket az értékeket. Ha emellett tartósan járnának, vagy ki tudnánk nevelni olyan versenyzőket, akik előbb-utóbb eljutnak komoly világeseményre, akkor az lenne a hab a tortán.

 

 

Azt gondolom, már önmagában örömteli, hogy az egyetemünk rendelkezik egy ilyen létesítménnyel, amely vízi sportolásra is alkalmas. A Fradi bekapcsolódása ezt még megfejeli egy professzionális légkörrel, amelyben önköltség nélkül lehet kipróbálni a kajakozást. Zárszóként így annyit tennék csak hozzá, hogy érdemes lesz hatványozottabban kihasználni az új körülmények által nyújtott lehetőségeket a mozgásra, mert ahogy az örökzöld mondás tartja ,,ép testben, ép lélek”.